Infostart.hu
eur:
367.01
usd:
334.13
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Elutasították a bevándorlás további korlátozását a svájciak

Elutasították a bevándorlás további korlátozását a svájciak egy népszavazáson vasárnap az előzetes eredmények szerint.

A részadatokból kalkulált előzetes eredmények azt mutatják, hogy a szavazáson részt vevők 74 százaléka az "Állítsuk meg a túlnépesedést - védjük meg természeti erőforrásainkat" elnevezésű kezdeményezés ellen szavazott.

A népszavazást egy környezetvédő szervezet, az Ecopop kezdeményezte azzal az indoklással, hogy a lakosság növekedése túl nagy terhet ró a természetre, így egyebek mellett a termőföldre és más erőforrásokra. Az Ecopop azt akarta elérni, hogy a bevándorlók éves számát a lakosság 0,2 százalékában korlátozzák. Az igenek győzelme esetén csupán évi 16-17 ezer migránst fogadhatott volna az alpesi ország, a jelenlegi számnak a negyedét.

A berni kormány arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen szigorítás hátráltatná az ország gazdaságát és az Európai Unióval a bevándorlás kérdésében folytatott tárgyalásokat, illetve általában véve a Brüsszellel fenntartott kapcsolatokat.

A svájci lakosság februárban már megszavazta a külföldiek svájci munkavállalásának korlátozását, beleértve az európai uniós munkavállalókét is, akik eddig megkötések nélkül vállalhattak munkát és telepedhettek le az alpesi országban. A februári népszavazás kötelezte a kormányt, hogy 2017-ig minden ország esetében szabjon meg éves létszámkorlátot.

Az előzetes adatok szerint ugyancsak elutasították a svájciak a jobboldali Svájci Néppárt (SVP) köreiből származó javaslatot arról, hogy a svájci jegybank (SNB) a devizakészleteinek legalább 20 százalékát aranyban tartsa. A nem végleges adatok szerint a javaslatot a szavazók döntő része, 78 százaléka ellenezte és csak 22 százaléka támogatta.

Thomas Jordan, a svájci jegybank elnöke szerint a kezdeményezés sikere alaposan megnehezítette volna, hogy az SNB fenntartsa a három éve érvényes 1,20 frankos euróárfolyamot. Az SNB aranykészlete jelenleg 1040 tonna, több mint 35 milliárd frank értékben, ami a devizatartalékok mintegy 7,5 százalékát teszi ki. Az 500 milliárd frankos devizakészletek nagy része euróban és dollárban fekszik. Ha a polgárok megszavazták volna a kezdeményezést, akkor a jegybanknak öt éven belül 70 milliárd frank értékben, mintegy 1500 tonna aranyat kellett volna vásárolnia, ami meghaladja a világ éves aranykitermelésének a felét.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×