"Valódi változást akarunk látni Oroszország cselekedeteiben. Egy olyan változást, amely demonstrálja, hogy (Moszkva) betartja a nemzetközi jogot" - fogalmazott a norvég politikus.

Ugyanakkor békülékeny kijelentést is tett Moszkva címére azzal, hogy leszögezte: nem lát ellentmondást abban, hogy egyszerre támogatja az atlanti szövetség megerősítését és azt, hogy a NATO "konstruktív" kapcsolatot ápoljon Oroszországgal. "Csak egy erős NATO lehet képes egy ilyen (konstruktív) kapcsolat kialakítására" - mondta, azt hangsúlyozva, hogy a Moszkvával való békülés jótékony hatással lenne a NATO-tagok biztonságára.

"Az ukrán válság, amelyet Oroszország katonai agressziója robbantott ki, súlyos kihívás az euroatlanti biztonság számára. A NATO nem akar konfrontálódni Oroszországgal, de nem engedhetünk, és nem is fogunk engedni azon elvekből, amelyeken szövetségünk és egész Európa biztonsága nyugszik" - szögezte le Jens Stoltenberg.

A főtitkári poszt elfoglalása utáni első, Brüsszelben tartott sajtóértekezletén Stoltenberg az Iszlám Állam szélsőséges iszlamista szervezet jelentette veszéllyel kapcsolatban leszögezte, hogy ha Törökországot bármiféle támadás érné, akkor életbe lépne a NATO-szerződés kollektív védelemről szóló klauzulája, azaz a szövetség tagjai Ankara segítségére sietnének.

"Alapvető felelősségünk, hogy teljesen egyértelművé tegyük, meg fogjuk védeni Törökországot, a kollektív védelmet, a NATO-szerződés erről szóló ötödik cikkét alkalmazni fogjuk, ha Törökországot bármilyen támadás éri" - mondta.

A korábbi norvég kormányfő a dán Anders Fogh Rasmussent váltotta a NATO főtitkári posztján október elsejével. Az ötéves megbízatása után leköszönő exfőtitkár egyébként Rasmussen Global néven stratégiai tanácsadói céget indított ugyanezen napon, amely kormányzatok, intézmények és cégek számára kínál tanácsokat, vélhetően igen magas áron.