Infostart.hu
eur:
363.34
usd:
315.12
bux:
150022.25
2026. augusztus 13. csütörtök Ipoly

Ezért nem érdekli a franciákat a NATO-csúcs

Csaknem általános érdektelenség kíséri Franciaországban a NATO csütörtökön kezdődött kétnapos csúcstalálkozóját. Ami talán azzal magyarázható, hogy számos francia úgy érzi: az Észak-Atlanti Szövetséghez való újbóli csatlakozása óta az ország egyre kevésbé rendelkezik önálló kül- és katonapolitikával.

Franciaországot Nicolas Sarkozy korábbi köztársasági elnök hozta vissza a NATO-ba 2009-ben, amit az akkori ellenzéki szocialisták mereven elleneztek, de a jobboldalon sem igazán nézték jó szemmel. Ennek az ellenállásnak a mai napig érződik a hatása, és legutóbb a Mistral hadihajók kapcsán mutatkozott meg.

Történt ugyanis, hogy két nappal a dél-walesi Newportban megkezdődött NATO-csúcs előtt Francois Hollande bejelentette: elhalasztja az első Mistral hadihajó novemberben esedékes leszállítását Oroszországnak. Az 1,2 milliárd dollárra rúgó, két hajó megépítéséről szóló szerződést még Nicolas Sarkozy kötötte meg az oroszokkal, és az utóbbi hónapokban, nyilván az Ukrajnában zajló események miatt, egyre nagyobb nyomás nehezedett a francia vezetésre: az amerikaiak és több NATO-tagország mind erőteljesebben követelte Párizstól, hogy ne szállítsa le az első elkészült hajót.

A francia vezetés hosszas hezitálás után végül beadta a derekát, ám ezt a lépést a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnök asszonya, illetve több jobboldali politikus azonnal élesen bírálta. Marine Le Pen például úgy vélte, hogy a döntés nem csak azért rendkívül súlyos, mert az megkérdőjelezi Franciaország szavahihetőségét, hanem azért is, mert azt is megmutatja szerinte, hogy az ország teljesen aláveti magát az amerikai diplomáciának.

Márpedig ezt a független külpolitikájukra kifejezetten büszke franciák nem szeretik, amióta ugyanis de Gaulle tábornok az országot 1966-ban kiléptette a NATO-ból, magától értetődővé vált számukra, hogy Franciaországnak önálló, az amerikaitól sokszor lényegesen eltérő külpolitikája van. Ez mutatkozott meg például 2001-ben, amikor Jacques Chirac akkori államfő keményen ellenezte, hogy az Egyesült Államok háborút indítson Irak ellen.

Az akkori időkhöz képest tehát ma a francia kormány látványosan, sőt sokak szerint kritikátlanul követi Washington politikáját úgy Oroszország, mint a Közel-Kelet kapcsán. És ez egyre kevésbé tetszik a franciáknak, akik amúgy is hajlamosak azt hinni, hogy a NATO-t valójában az amerikaiak irányítják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Megkezdődött a dunai fenékküszöb emelése – Kormányszóvivői tájékoztató

A Paksi Atomerőmű vízállás miatt kialakult nehéz helyzetének kezelését tartja fókuszban a kormány, ennek megfelelően a Duna partján fekvő város témájában tartotta első heti tájékoztató sajtótájékoztatóját a hétközi kormányülést követően a kabinet. Részletesen szó volt a dunai kőrakás menetéről, a bárkák leereszthetőségéről, a romániai és az osztrák tanulságokról és az összefogás szereplőiről, felelőseiről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.14. péntek, 18:00
Major Róbert
rendőr ezredes, egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Közbiztonsági Tanszékének vezetője
Lángokban a legnagyobb dunai kikötő, Zelenszkij egy titokzatos tervről beszélt - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Lángokban a legnagyobb dunai kikötő, Zelenszkij egy titokzatos tervről beszélt - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Az éjszaka folyamán Oroszország támadást hajtott végre az izmajili kikötő területén Odessza megyében, károkat és tüzet okozva - közölték az ukrán hatóságok a Reuters szerint. A román határ közelében fekvő Izmajilben található Ukrajna legnagyobb Duna menti kikötője, amely gabonát és egyéb árukat kezel. Kijevnek és a nemzetközi partnereinek van egy közös terve arra, hogy Moszkvát a háború befejezésére kényszerítsék - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán államfő tegnap. Zelenszkij szerint a terv a Vlagyimir Putyin orosz elnökre nehezedő nyomáson alapszik - írja a Kyiv Independent. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×