Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Ezért nem érdekli a franciákat a NATO-csúcs

Csaknem általános érdektelenség kíséri Franciaországban a NATO csütörtökön kezdődött kétnapos csúcstalálkozóját. Ami talán azzal magyarázható, hogy számos francia úgy érzi: az Észak-Atlanti Szövetséghez való újbóli csatlakozása óta az ország egyre kevésbé rendelkezik önálló kül- és katonapolitikával.

Franciaországot Nicolas Sarkozy korábbi köztársasági elnök hozta vissza a NATO-ba 2009-ben, amit az akkori ellenzéki szocialisták mereven elleneztek, de a jobboldalon sem igazán nézték jó szemmel. Ennek az ellenállásnak a mai napig érződik a hatása, és legutóbb a Mistral hadihajók kapcsán mutatkozott meg.

Történt ugyanis, hogy két nappal a dél-walesi Newportban megkezdődött NATO-csúcs előtt Francois Hollande bejelentette: elhalasztja az első Mistral hadihajó novemberben esedékes leszállítását Oroszországnak. Az 1,2 milliárd dollárra rúgó, két hajó megépítéséről szóló szerződést még Nicolas Sarkozy kötötte meg az oroszokkal, és az utóbbi hónapokban, nyilván az Ukrajnában zajló események miatt, egyre nagyobb nyomás nehezedett a francia vezetésre: az amerikaiak és több NATO-tagország mind erőteljesebben követelte Párizstól, hogy ne szállítsa le az első elkészült hajót.

A francia vezetés hosszas hezitálás után végül beadta a derekát, ám ezt a lépést a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnök asszonya, illetve több jobboldali politikus azonnal élesen bírálta. Marine Le Pen például úgy vélte, hogy a döntés nem csak azért rendkívül súlyos, mert az megkérdőjelezi Franciaország szavahihetőségét, hanem azért is, mert azt is megmutatja szerinte, hogy az ország teljesen aláveti magát az amerikai diplomáciának.

Márpedig ezt a független külpolitikájukra kifejezetten büszke franciák nem szeretik, amióta ugyanis de Gaulle tábornok az országot 1966-ban kiléptette a NATO-ból, magától értetődővé vált számukra, hogy Franciaországnak önálló, az amerikaitól sokszor lényegesen eltérő külpolitikája van. Ez mutatkozott meg például 2001-ben, amikor Jacques Chirac akkori államfő keményen ellenezte, hogy az Egyesült Államok háborút indítson Irak ellen.

Az akkori időkhöz képest tehát ma a francia kormány látványosan, sőt sokak szerint kritikátlanul követi Washington politikáját úgy Oroszország, mint a Közel-Kelet kapcsán. És ez egyre kevésbé tetszik a franciáknak, akik amúgy is hajlamosak azt hinni, hogy a NATO-t valójában az amerikaiak irányítják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Oeconomus: megváltoztak a turistacélpontok Görögországban a migráció miatt

Évente több millió turista látogat Görögországba. A görög gazdaság a 2008-as világválság után éppen 2015-re tért magához, amikor viszont a menekültválság tette próbára a nemzetgazdaság hosszú ideje meghatározó ágazatát. A hatásokról készített tanulmányt az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Összeállt Európa friss fejlettségi térképe - hol állunk?

Összeállt Európa friss fejlettségi térképe - hol állunk?

A magyar gazdaság az egy főre jutó GDP-je alapján az ötödik legkevésbé fejlett ország az unióban - derül ki a közelmúltban frissített 2024-es statisztikából. Az utóbbi években a lengyel, a román és horvát gazdaság került elénk. A hazai lakosság fogyasztása az utolsó előtti, megelőzve a letteket, holtversenyben Bulgáriával. A hazai árszint az uniós árszint 70%-át közelíti, az élelmiszereknél szinte teljes az árkonvergencia.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×