Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd

Újabb nevek az EU Ukrajnával kapcsolatos feketelistáján

Újabb 15 orosz, illetve oroszpárti ukrán személy, valamint 18 "entitás" - intézmény, illetve vállalat - kerül fel az EU Ukrajnával kapcsolatos feketelistájára - közölték csütörtökön Brüsszelben uniós források.

A nap folyamán ülést tartottak Brüsszelben az uniós tagországok EU-nagykövetei, és megvitatták az Oroszországgal szembeni szankciók szigorításának az ügyét, tekintettel arra, hogy Brüsszel megítélése szerint Moszkva semmit nem teljesített azokból a követelésekből, amelyek az ukrajnai válság enyhítését célozták. Az EU-országok csúcsvezetői június 27-én Brüsszelben kilátásba helyezték az egyes gazdasági szektorokat érintő, "célzott" korlátozó intézkedések elrendelését, ha Oroszország nem mutatja jelét a válság megfékezésére irányuló szándékának, így például nem állítja le a kelet-ukrajnai szakadárok hadfelszereléssel való ellátását.

Az uniós országok külügyminiszterei keddi brüsszeli tanácskozásukon már konkrétan megnevezték a pénzügyi szolgáltatások ágazatát, a hadiipart - beleértve a kettős rendeltetésű, vagyis katonai, illetve polgári célra egyaránt használható termékek előállításának a szektorát -, valamint az energetika fejlett technológiát alkalmazó területét, mint amelyek érintett szektorai lehetnek az EU "célzott" korlátozó intézkedéseinek. Az ilyen korlátozások már az Oroszország elleni EU-szankciós rezsim harmadik szakaszára való áttérést jelentenék, és Brüsszelben úgy vélik, a hivatalos döntést erről csúcsszinten kell meghozni. Az EU-nagykövetek erről - valamint a Krímmel és Szevasztopollal való gazdasági kapcsolattartás korlátozásának kérdéseiről - a következő napon, pénteken ismét eszmecserét folytatnak.

A nagykövetek csütörtöki tanácskozásán azonban nem csupán a harmadik szankciós szakasznak az előkészítéséről volt szó, hanem döntést hoztak arról is, hogy - még a második szakasz keretein belül maradva - kiszélesítik a vagyonbefagyasztással, vagyis gyakorlatilag legfőképpen bankszámlazárlattal sújtott természetes, illetve jogi személyek körét. A természetes személyek esetében a vagyonzárlathoz uniós beutazási tilalom is társul.

Eddig 72 személy szerepelt a természetes személyek feketelistáján, ezt most 15 fővel 87-re bővítették, és az eddigi két jogi személy mellett 18 továbbit is korlátozás alá vontak - közölték a nagyköveti ülés kimenetelét ismerő források.

A nagyköveti ülésről kiadott hivatalos közlemény nem tartalmazott számokat, illetve neveket, csupán azt, hogy kibővítették a feketelista érintettjeinek a körét.

A közlemény szerint a tagállamok képviselői megállapodtak abban, hogy a listára kerülés kritériumait az eddiginél tágabban fogalmazzák meg. Eszerint ezentúl érintettek lehetnek mindazok a természetes vagy jogi személyek, akik, illetve amelyek vagy tevékenyen támogatják a Krím bekebelezéséért vagy Kelet-Ukrajna destabilizálásáért felelős orosz döntéshozókat, vagy pedig hasznot húznak ezekből a - Krímmel, illetve Kelet-Ukrajnával kapcsolatos - orosz döntésekből.

Hogy pontosan kikkel, illetve mely jogi személyekkel bővítették ki az uniós feketelistát, az a tervek szerint az unió hivatalos közlönyének péntek délután megjelenő legfrissebb számában lesz olvasható.

Címlapról ajánljuk
Észak-Európa közeledik az unióhoz – mik az izlandi dilemmák a népszavazás előtt?

Észak-Európa közeledik az unióhoz – mik az izlandi dilemmák a népszavazás előtt?

Augusztus 29-én népszavazást tartanak Izlandon arról, hogy az ország folytassa-e az évekkel ezelőtt félbeszakított uniós csatlakozási tárgyalásokat. A kérdés azután került újra napirendre, hogy az Egyesült Államok többször is jelezte, igényt tartana a szomszédos Grönlandra. Izland mellett Norvégiában is ismét felmerült az Európai Unióhoz való közeledés ügye. A változó geopolitikai helyzetről Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója beszélt az InfoRádió GeoTrendek című műsorában.

Baka András: A kétharmados többség sem jogosít fel mindenre

Baka András, a Tisza Párt köztársaságielnök-jelöltje korábbi nyilatkozataiban még a ciklusokon átívelő mandátumok és a hatalommegosztás védelmének fontosságát hangsúlyozta, ám a kormánypárti bírálatok szerint most mégis asszisztál a Sulyok Tamás mandátumának megszüntetéséhez vezető alkotmánymódosításhoz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×