Az ENSZ BT mind a 15 tagja által elfogadott nyilatkozatában arra szólítja fel a feleket, hogy enyhítsék a helyzetet, állítsák helyre a nyugalmat, és indítsák újra az áprilisban megszakadt béketárgyalásokat. Emellett a nemzetközi humanitárius jog betartására és a civilek védelmére is felszólították Izraelt és a palesztinokat.

Ez volt az ENSZ BT első lépése az öt napja tartó gázai konfliktus ügyében. A testület mélyen megosztott az izraeli-palesztin konfliktus kérdésében. A nyilatkozat nem kötelező érvényű, de ha azt nem tartják be, a szerv erre hivatkozva akár büntetőintézkedéseket is hozhat.

Az izraeli hadsereg tájékoztatása szerint szombaton a Hamász radikális palesztin szervezet 36 rakétát lőtt ki Izraelre, az elmúlt négy napban pedig összesen 689 támadás történt. Válaszul az izraeli légierő ismét csapást mért a Gázai övezetre, ahol az utóbbi 24 órában 158 csapást hajtott végre. Ezek során állítása szerint 68 rakétakilövő-állást és 18 fegyverraktárt semmisített meg.

A palesztin hatóságok szerint a szombati csapásokban legalább 30-an vesztették életüket Gázában, ezzel a konfliktus keddi kiújulása óta már 135-re emelkedett a halálos áldozatok, 940-re a sebesültek száma. A konfliktusnak eddig csak palesztin halálos áldozatai voltak.

A halálos áldozatok között van Iszmáil Haníje volt gázai miniszterelnök három unokaöccse is. Ezt Haníje egy fia jelentette be a Facebookon.

A palesztinok szerint az áldozatok kétharmada civil, de ezt Izrael vitatja. Az izraeli hadsereg szerint a Hamász lakónegyedekbe, lakóházakba telepíti rakétakilövő-állásait, és emberi pajzsként próbálja felhasználni a polgári lakosságot.

Móse Jaalon izraeli védelmi miniszter azt mondta, hogy "harcok újabb hosszú napjaira" készül, Benjámin Netanjahu kormányfő pedig leszögezte, hogy addig nem vetnek véget a légicsapásoknak, amíg a palesztinok rakétákat lőnek ki Izraelre. Netanjahu közölte: Izrael nem zár ki semmilyen opciót sem, míg külügyminisztere, Avigdor Liberman szárazföldi hadműveletet is kilátásba helyezett.

Az izraeli katonai vezetés már előző nap jelezte, hogy felkészült egy szárazföldi akcióra, csak a politikai döntésre vár.

Mahmúd Abbász palesztin elnök ezzel szemben politikai rendezést sürgetett. Szerinte nem fontos, hogy ki kezdte a mostani konfliktust, "az elsődleges feladat az ember(élet)ek védelme". Abbász arra szólította fel a feleket, hogy térjenek vissza a 2012-ben kötött fegyverszünethez.

A Fehér Ház szóvivője szintén azt sürgette, hogy a szemben álló felek minél előbb vessenek véget az erőszaknak, és kössenek fegyverszünetet. Az Egyesült Államok az utóbbi napokban az izraeliekkel és a palesztinokkal is tárgyalt a helyzet rendezéséről.

Amerika korábban komoly erőfeszítéseket tett az izraeli-palesztin békefolyamat felélesztésére, de a John Kerry külügyminiszter bábáskodása mellett újraindult tárgyalások áprilisban összeomlottak. A mostani konfliktus három izraeli fiatal meggyilkolása, illetve az azt követő megtorlás miatt tört ki.

A helyzet romlására hivatkozva az Arab Liga hétfőre Kairóba hívott össze külügyminiszteri értekezletet. Az egyiptomi fővárosba érkezett szombaton Tony Blair volt brit kormányfő, aki az ENSZ, az Európai Unió, az Egyesült Államok és Oroszország közös közel-keleti megbízottjaként próbál közvetíteni.

Szombaton Irán is megszólalt a kérdésben, Haszan Róháni elnök közleményében élesen elítélte az izraeli légicsapásokat, és azt írta, a Gázai övezetben "rendkívül aggasztó, katasztrofális helyzet" uralkodik, és az egész térség békéje forog kockán.