A tanácskozásról kiadott hivatalos tájékoztatás szerint a miniszterek most elfogadták azt a válságkezelési koncepciót, amelynek alapján megkezdődhet a - remények szerint már a nyáron induló - új uniós misszió tervezése. Egyes vélekedések szerint a küldetés mintegy két évig tarthat. Kezdetben Kijevben működne, de idővel az ország különböző vidéki térségeire is kiterjeszthetné tevékenységét.

Közleményükben a külügyminiszterek utaltak annak fontosságára, hogy az EU-missziót összehangolják az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) hasonló célú erőfeszítéseivel.

Az uniós külügyminiszterek - akiknek az ülésén most először képviselte Magyarországot Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter - az Ukrajnáról kiadott közös nyilatkozatukban támogatásukról biztosították Petro Porosenko ukrán elnököt, aki pénteken egyoldalú jelleggel egyhetes tűzszünetet hirdetett ki, tárgyalási készségét hangoztatta azokkal a szakadárokkal, akik hajlandóak letenni a fegyvert, és a Kelet-Ukrajnában élő oroszok számára nyelvhasználati jogokat, illetve egyéb decentralizációs jellegű intézkedéseket helyezett kilátásba. A szakadárok fegyveres csoportjainak vezetői azonban mindeddig elutasítóan reagáltak a Porosenko által kihirdetett tűzszünetre, és az ukrán kormányerők kivonását sürgették.

Az EU-külügyminiszterek most felszólították az összes érintett felet a tűzszünet azonnali érvényesítésére, és a feszültség csökkentésére annak érdekében, hogy Porosenko béketervét meg lehessen valósítani. Az unió külön felszólította Oroszországot, hogy támogassa a béketervet, és hatékony intézkedésekkel vessen véget a törvényellenesen harcoló egyének, fegyverek és felszerelés Oroszországból Ukrajnába történő folyamatos áramlásának. Moszkvának az uniós külügyminiszterek szerint latba kell vetnie befolyását annak érdekében, hogy a szeparatisták hagyjanak fel az erőszakkal és tegyék le a fegyvert. Az unió azt is elvárja Oroszországtól, hogy folytassa saját katonáinak kivonását az ukrán határ közeli térségből, tartózkodjék újabb csapatösszevonásoktól a határtérségben, és vonja vissza azt az orosz felsőházi felhatalmazást, amelynek alapján Vlagyimir Putyin elnök jogosult lehet elrendelni erőszak orosz részről történő alkalmazását akár ukrán területen is.

Nyilatkozatukban az uniós külügyminiszterek megerősítették, hogy az EU nem ismeri el a Krím orosz bekebelezését. Kitértek arra is, hogy úgy készülnek, az e hét második felében tartandó brüsszeli EU-csúcson aláírják az EU-ukrán társulási megállapodás még alá nem írt részét, beleértve a mély és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló előírásokat.