Az észak-iraki kurd autonóm régió hadseregének, a mintegy 200 ezer főt számláló, pesmergák (a szó kurd harcosokat jelent) néven ismert milíciának az ütőképességéről árulkodik, hogy vasárnap este a következő ajánlattal álltak elő az országban múlt héten villámhadjáratot indító és számos fontos északi települést elfoglaló Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) harcosai a Tuz Karmatunál állomásozó kurdoknak: "Ha nem támadtok meg minket, mi sem támadunk (benneteket)."

A Bagdadtól 160 kilométerrel északra fekvő, többségében kurdok lakta Tuz-Hurmati egy olyan térségben található, amelynek hovatartozása évek óta vita tárgyát képezi a bagdadi kormány és a kurdok között. A kérdés eldőlni látszik most, hogy utóbbiak rátették a kezüket a régió több katonai támaszpontjára, miután az iraki katonák tömegesen menekülni kezdtek a dzsihadisták elől.

Necsirvan Barzani kurd kormányfő azt mondta, a bagdadi kormány külön kérte a kurdokat, hogy vonják ellenőrzésük alá a hadsereg által hátrahagyott bázisokat a Túz-Hurmatitól mintegy 80 kilométerre lévő Kirkukban, tekintettel az ILIÁ harcosainak közeledésére. Az olajban gazdag település így már a kurdok kezén van, akik közölték, hogy megvédik a számos etnikum lakta várost. Jelenleg a kurd harcosok szavatolják a többségében kurdok lakta, de eredetileg Bagdad fennhatósága alá tartozó Ninive és Dijála tartományok egyes részeinek biztonságát is az ILIÁ-val szemben.

Dzsabar Dzsavar altábornagy, kurd katonai szóvivő az EFE spanyol hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: "lehetetlennek" tartja azt a forgatókönyvet, hogy a mintegy 280 ezer négyzetkilométert hátrahagyó iraki hadsereg majd összeszedi erejét, és hamar visszaszerzi az ellenőrzése alól kikerült területeket. Külön emlékeztetett rá, hogy a kurd katonák nem erőszakkal terjesztették ki a térségben befolyásukat, hanem mert különben az ILIÁ vette volna át az irányítást.

Az altábornagy megjegyezte: nem csodálkozik a kialakult helyzeten. "Az amerikai katonák Irakból való kivonását követően figyelmeztettük a bagdadi hatóságokat a Baaszhoz (Szaddám Huszein feloszlatott pártja) hű milíciákkal szövetséges terrorista csoportok mozgolódására. Soha nem figyeltek ránk. Most pedig valóra vált, amitől tartottunk" - fogalmazott. Mint hozzátette, mindeközben hiába várják, hogy a Núri al-Máliki vezette kormány hivatalosan is segítséget kérjen tőlük a szélsőséges szunniták ellen, ehelyett inkább síita önkénteseket mozgósít. Rámutatott: amíg a kormány nem fordul hozzájuk, addig kizárólag a saját érdekeik védelmében lépnek fel fegyveres erővel.

A kurd védelmi minisztérium időközben közölte, hogy a kurdisztáni kormánynak nem áll szándékában visszaadni az ellenőrzése alá vont területeket. "Ide jöttünk, és maradni is fogunk" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a lakosság majd egy népszavazáson eldönti, hova akar tartozni. A kurd miniszterelnök az ILIÁ előrenyomulása láttán nem hiszi, hogy az arab ország egyben maradhat. Necsirvan Barzani a BBC brit közszolgálati adónak nyilatkozva kedden azt mondta, "szinte lehetetlen", hogy Irakban helyreálljon a Moszul elfoglalása előtti állapot.

A kurdok már egyébként is régóta reménykednek a függetlenségben - vagy legalábbis a föderális Irak megteremtésében különösen azóta, hogy megdőlt Szaddám Huszein iraki diktátor uralma, amiben nekik is jelentős szerepük volt.

A mintegy 30 milliós, többségében szunnita muszlim kurd népcsoport tagjai elsősorban Kelet-Törökországban (12-15 millió), Észak-Szíriában (2 millió), Irakban (4,5 millió), valamint Nyugat-Iránban (5 millió) élnek, és saját államuk sosem volt. A legnagyobb fokú önállóságot Irak északi részén élvezik, de fennhatóságuk az általuk lakott területeknek csak a töredékére terjed ki, Bagdad ugyanis eddig megőrizte befolyását a Kirkuk környéki, kőolajban gazdag tartományok felett.

Az önálló kormánnyal rendelkező kurdisztáni régió az ország többi részéhez képest mindenesetre különutasnak számít és iraki viszonylatban a béke szigetének mondható. Az iraki háború befejezése óta egyetemek és iskolák épültek a térségben, több településen bevásárlóközpontok és autószalonok nyíltak, és fejlesztették az úthálózatot is. Miközben Bagdadban szinte mindennaposak az öngyilkos merényletek, a kurd régióban lényegesen jobb a biztonsági helyzet, és sok külföldi cég erre a területre korlátozza iraki üzleti tevékenységét.

Úgy tűnik, az ILIÁ is tiszteletben tartja a kurdok szuverenitását Irakban: a szélsőségesek a pesmergákkal szemben kíméletesek, nem úgy, mint a kormányerőkkel, jóllehet ebben közrejátszhat az is, hogy nem akarnak kétfrontos harcot vívni. Miközben a napokban szunnita fegyveresek tömegesen végeztek ki iraki katonákat, addig a kurdok esetében nem érkezett hír hasonló erőszakcselekményekről, sőt, az ILIÁ fogságába esett két kurd egyenruhás arról számolt be a Rudaw című kurd hírportálnak, hogy a szélsőségesek "jól bánnak" velük.