Nagy-Britanniában az EP-választásokon - tekintettel a többi EU-tagállamnál korábbi voksolási időpontra - tilos az exit poll készítése, így a csütörtökön megtartott brit EP-választás után nem voltak ilyen felmérésekre alapuló becslések, de már az előzetes közvélemény-kutatások sem zárták ki a UKIP győzelmét.

A hagyományos brit szavazatszámlálási gyakorlatnak megfelelően lassan szivárgó hivatalos részeredmények alapján hétfő délutánra megváltoztathatatlanná vált a sorrend: a UKIP az eddig összeszámolt voksok alapján 27,4 százalékkal az első helyre került, és várhatóan 24 képviselői helyet szerez meg a 73 brit EP-mandátumból.

A UKIP elsődleges politikai célkitűzése Nagy-Britannia kivonulása az Európai Unióból, és ezzel együtt az EU-ból érkezők szabad nagy-britanniai bevándorlásának és munkavállalásának felszámolása.

Első ízben fordult elő 1910 óta - vagyis 104 éve -, hogy nem a két hagyományos nagy parlamenti erő, a Konzervatív Párt vagy a Munkáspárt nyert meg egy országos brit népképviseleti választást. Az akkori brit parlamenti választásokon a Liberálisok szereztek többséget.

A mostani brit EP-választásokon kései utódaikat, a Konzervatív Párttal koalícióban kormányzó Liberális Demokratákat - a leginkább EU-párti brit parlamenti erőt - érte a legsúlyosabb vereség. A párt mindössze 6,87 százalékot kapott, és egy képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe, ahol eddig 11 képviselője volt.

A liberálisokat még a brit nagypolitikában egyébként szinte észrevehetetlen Zöldek is megelőzték, ők 7,87 százalékot szereztek.

A Liberális Demokraták vezetője, Nick Clegg miniszterelnök-helyettes mindazonáltal visszautasította hétfőn azokat a saját pártjából érkező felszólításokat, hogy mondjon le. A BBC-nek kijelentette: a politikában "és néha az életben is" az a legkönnyebb megoldás, hogy nehéz időkben "az ember elvonul és mossa kezeit".

A Liberális Demokraták "óriási többsége" nem gondolja, hogy "éppen most kell elveszítenünk a lélekjelenlétünket" - tette hozzá.

A kormánykoalíciót vezető Konzervatív Párt a harmadik helyre szorult a legnagyobb ellenzéki erő, a baloldali Munkáspárt mögött. A toryk 23,93 százalékot kaptak és 19 EP-képviselőjük lesz, héttel kevesebb, mint eddig.

A Labour húszra növelte EP-mandátumai számát, a voksok 25,4 százalékát begyűjtve.

Az előző, 2009-es brit EP-választásokat a konzervatívok 27,7 százalékos szavazataránnyal megnyerték, az akkori második helyezett UKIP 16,5 százalékot, a Munkáspárt 15,7 százalékot kapott.

A Liberális Demokraták 2009-ben a szavazatok 13,7 százalékát szerezték meg, vagyis azóta gyakorlatilag megfeleződött szavazótáboruk.

Az idei választások nyomán EP-képviselet nélkül maradt a legnagyobb brit szélsőjobboldali erő, a Brit Nemzeti Párt, amely öt éve két EP-mandátumot szerzett.

A UKIP a kelet-európai EU-társállamokból érkező bevándorlók tömegére helyezte idei EP-választási kampányának fő hangsúlyát. A párt vezetője, Nigel Farage a minap az egyik londoni kereskedelmi rádió interjúműsorában kijelentette: "teljes joggal aggódhatna bárki" Nagy-Britanniában, ha a szomszédságába "hirtelen románok egy csoportja költözne".

Farage, akinek nyilatkozatát több kormánypárti és ellenzéki politikus rasszistának bélyegezte, később igyekezett pontosítani kijelentését, mondván: nem a román munkavállalókat akarta megsérteni, hanem elsősorban a bevándorlással járó bűnözési hullámra kívánta felhívni a figyelmet. A BBC televízió Newsnight című esti politikai magazinműsorában, az EP-választások előtt közvetlenül azonban ismét annak a véleményének adott hangot, hogy a bevándorláshoz kapcsolható legnagyobb bűnözési probléma "Romániából ered".