A V4-es miniszterelnöki találkozó, amely a fő programpontja volt Közép-Európa legjelentősebb kül- és biztonságpolitikai fórumának, egy négyoldalú panelbeszélgetéssel kezdődött.

A résztvevők közül Robert Fico szlovák kormányfő az ukrán válság kapcsán azt mondta: szkeptikus az Oroszországgal szembeni szankciók esetleges harmadik szakaszával kapcsolatban, mert azok komolyan károsíthatják a kelet-közép-európai országok gazdaságát is. Míg például Franciaország hadihajókat ad el Oroszországnak - hangsúlyozta -, Szlovákia gazdaságát komolyan visszavethetnék az uniós gazdasági szankciók. Megvalósításuk esetén Szlovákia GDP-növekedése - amely a becslések szerint jövőre elérheti a 3,1 százalékot - 1 százalék körülire eshet vissza.

Robert Fico kulcsfontosságúnak nevezte az energetikai biztonság kérdését, és rámutatott: hogy már a múltban megmutatkozott, mennyire fontos az energiahordozók szállítási kapacitásainak összekapcsolása. Felidézve egyebek közt a Szlovákiából Ukrajnába irányuló, fordított irányú (reverz) gázszállításról született nyilatkozat aláírását, rámutatott: a visegrádi négyek az energiabiztonság megteremtése terén jelentős előrelépést értek el, de ezt még további lépéseknek kell követniük.

Rámutatott: bár e céllal "Európa is egyetért", a gyakorlat az, hogy csak "nagyon keveset", mindössze 6 milliárd eurót irányoztak elő az európai energetikai hálózatok kiépítését célzó uniós programra.

Donald Tusk lengyel kormányfő felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a NATO jelenleginél nagyobb katonai jelenlétére van szükség Kelet-Közép-Európában. Álláspontját indokolva az ukrajnai állapotokra utalt, és leszögezte: "Európa egyes részein nem politikai válság, hanem háború zajlik."

Hozzátette: a visegrádi négyek együttműködése a lengyel miniszterelnök szerint eddig a szolidaritás elvén alapult és jól működött, de erre a szolidaritásra most "minden eddiginél erősebb próba vár", mert - mint mondta - az ukrajnai válság nagyobb veszélyt hordoz, mint az előtte megtapasztalt 2009-es gázválság vagy a gazdasági válság.

Tusk kijelentette: ha nem lesz közös álláspont Európában a biztonság és energiabiztonság kérdésében, akkor "Európa el van veszve". Az ukrajnai válság Európa próbatétele, olyan kihívás, amelyre "álszenteskedés nélkül" kell válaszolni - mondta.

Bohuslav Sobotka cseh kormányfő felszólalásában Ukrajnáról szólva azt mondta: Csehország korábban és most is egyértelműen a független, egységes Ukrajna mellett foglalt állást. Ugyanakkor az a véleményük, hogy az ukrán társadalom megosztottságát nem lehet fegyverekkel megoldani. A jelenlegi helyzeten túl azt is szem előtt kellene tartani - mondta -, hogy milyen lesz a NATO és Oroszország viszonya az ukrajnai válság után. "Nem hiszem, hogy egy újabb hidegháborúra kerülne sor, vagy egy újabb vasfüggönyre lenne szükség" - vélekedett.

Az Oroszország elleni esetleges gazdasági szankciókkal kapcsolatban azt mondta: olyan tapasztalataik vannak, hogy amikor a rendszerváltás után a cseh cégek egy része kivonult az orosz piacról, akkor helyüket más, nyugat európai cégek foglalták el, s így most "nagyon nehéz lenne megértetni és elhitetni" ezekkel a cseh cégekkel, hogy ha kivonulnának az orosz piacról, ez nem ismétlődik meg.

Sobotka a visegrádi négyek együttműködése kapcsán a csoport erősödő szerepére mutatott rá, s a V4-es védelmi együttműködés hatékonyságának növelését szorgalmazta. Említést tett a közös harci egység felállításáról, amit "viszonylag olcsó és nagyon effektív együttműködésnek" nevezett. Rámutatott: a visegrádi négyek NATO-n belüli szerepe sokáig a külföldi missziókra szorítkozott, de az elmúlt időszakban megmutatkozott, hogy "nagyon gyorsan meg tud változni a biztonsági helyzet a közelünkben is", s ezekre a kihívásokra "gyors válaszokat kell tudni adni".

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a panelbeszélgetésen kijelentette: katonai természetű, közlekedési és szállítási, valamint energiabiztonsági garanciákra van szüksége Közép-Európának. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy egy demokratikus Ukrajnának tiszteletben kell tartania a közösségi jogokat, legyen szó például a magyar kisebbség közösségi jogairól. Ha Kijev ezt nem teszi, "legitim okunk van aggódni" a jövő Ukrajnájának demokratikus karakteréről - jelentette ki.