A jubileumi találkozóra több mint 90 országból érkeznek küldöttségek a bajor fővárosba. A tanácskozáson részt vesz nagyjából 20 állam- és kormányfő, 50 védelmi miniszter és külügyminiszter - köztük Martonyi János magyar külügyminiszter -, 10 nemzetközi szervezet vezetője, köztük az ENSZ főtitkára és az Európai Bizottság elnöke, több tucat katonai vezető és csaknem 50 nemzetközi nagyvállalat képviselője.

Az ötvenedik évforduló miatt "cunamiszerűen ömlöttek" a szervezőkhöz a jelentkezések, és végül a helyhiány miatt el kell hárítani a konferencia számos régi vendége, köztük államfők, miniszterelnökök, tárcavezetők megkeresését - mondta egy berlini háttérbeszélgetésen Wolfgang Ischinger, a konferencia igazgatója.

A müncheni Bayerischer Hof szállodában vasárnapig tartó tanácskozáson például az Egyesült Államokat John Kerry külügyminiszter, Chuck Hagel védelmi miniszter és Susan Rice, Barack Obama elnök nemzetbiztonsági tanácsadója képviseli a kormányzat részéről, valamint egy törvényhozási küldöttség, amelynek tagjai között lesz John McCain szenátor is.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár mellett ott lesz még többek között Kenneth Roth, a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet ügyvezető igazgatója, az Európai Bizottság elnökét, José Manuel Barrosót pedig a brüsszeli testület öt tagja kíséri el Münchenbe.

Wolfgang Ischinger szerint a konferencia programja kapcsán az aktuális válsághelyzetektől elvonatkoztatva legalább két hosszabb távú tendencia is megfigyelhető. Az egyik az, hogy az euróövezeti adósságválság már nincs a legfontosabb gondok között. A másik pedig az, hogy a különösen a válság nyomán mind fontosabb helyzetbe kerülő Németországgal szemben egyre erősebbek a külpolitikai, biztonságpolitikai szerepvállalásra vonatkozó elvárások, aminek a német vezetés tudatában van. Németország új nemzetközi szerepéről szól majd várhatóan a konferenciát megnyitó előadás is, amelyet Joachim Gauck államfő tart péntek délután.

A müncheni rendezvény sokáig az euroatlanti kapcsolatokról szólt, a hidegháború után pedig fokozatosan megnyílt a világ más tájai felé. A szervezők az euroatlanti fókuszt továbbra is megtartják, de mindinkább törekednek arra, hogy a kapcsolatok alakulását tágabb összefüggésekbe ágyazva vizsgálják. Az idén is több súlyos konfliktus alakulását tekintik át, egy pódiumbeszélgetésen például a szerb és a koszovói kormányfő, egy másik beszélgetésen pedig az ukrán külügyminiszter és az ellenzék egyik vezére, Vlagyimir Klicsko is részt vesz.

A jubileumi konferenciára olyan vendégeket is hívtak, akik már az 1963-ban rendezett első tanácskozáson is ott voltak: a Nobel-békedíjas Henry Kissinger volt amerikai külügyminisztert és Helmut Schmidt volt német kancellárt. Az ő részvételükkel a biztonságpolitika múltja, jelene és jövője címmel rendeznek pódiumbeszélgetést, amelyen mások mellett részt vesz Valérie Giscard d'Estaing volt francia elnök és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter.