Ennek a tisztázására a piaci szereplők megnyugtatása végett volt szükség, tekintettel arra, hogy az adósságszolgálat teljesítésével kapcsolatos bármiféle skót-brit vita szuverén törlesztési hátralék - vagyis nem teljesítés - rémképét idézhetné fel a piacokon.

A BBC értesülései szerint intézményi befektetők az ügyben máris megkeresték a brit pénzügyminisztériumot és az államadósság-kezelő hivatalt, firtatva az államadósság-törlesztés mikéntjét Skócia elszakadása esetére. A brit államadósság-törlesztés leállásának kockázatát ugyanakkor a piac jelenleg minimálisnak árazza.

Az S&P Capital IQ globális piaci adatszolgáltató csoporthoz tartozó CMA londoni piacfigyelő cég kimutatása szerint a brit szuverén adósságállomány törlesztési leállásának rizikójára köthető piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) középárfolyama - az egyik legfőbb államadós-kockázati mutató - jelenleg mindössze 25 bázispont, vagyis tízmillió font névértékű állampapírra számolva alig 25 ezer font környékén jár a londoni piacon. Ez még Svájc aktuális szuverén CDS-árfolyamánál is valamivel alacsonyabb árazás.

Alex Salmond skót miniszterelnök, a Skóciát 2011 óta parlamenti többségben kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője két éve hirdette meg hivatalosan, hogy Skócia 2014-ben népszavazást tart függetlenségéről. A referendumot a skót kormány 2014. szeptember 18-ára írta ki. A népszavazáson egyetlen kérdésre kell majd válaszolni, amely úgy szól, hogy Skócia független ország legyen-e.

A felmérések folyamatosan azt mutatják, hogy a függetlenné válást ellenzők jelentős többségben vannak, ám az utóbbi hetekben több szakértő is úgy vélekedett, hogy ezek a közvélemény-kutatások jó eséllyel nem a valós helyzetet mutatják.
Lynton Crosby, a brit Konzervatív Párt választási főtanácsadója a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív brit lap nemrégiben közölt értesülése szerint kifejezetten gyengének tartja az uniópárti kampányt, és emiatt arra figyelmeztette David Cameron brit miniszterelnököt, hogy a skót függetlenségpártiak szeptemberi győzelme "nem csak hogy lehetséges, de egyenesen valószínű".

A brit pénzügyminisztérium ugyanakkor a hétfői közlemény szerint igényt tart arra, hogy függetlenné válása esetén Skócia az addig kibocsátott közös államadósság "igazságos és arányos" részéért "felelősséget vállaljon", vagyis bizonyos adósságrészt fizessen ki Londonnak.

A szaktárca szerint ha Skócia a függetlenségre szavaz, akkor teljesen új szerződést kell kötni a Egyesült Királyság fennmaradó részének kormánya és a független skót állam között az adósságállomány megosztásáról, a Skóciára eső államadósság-hányad visszafizetésének feltételeit pedig kétoldalú tárgyalásokon kell meghatározni.

A minisztérium kiindulási alapként közölte azt is, hogy a legutóbbi teljes, 2012-2013-as pénzügyi év végén Nagy-Britannia bruttó nominális közadósság-állománya 1388 milliárd font (500 ezer milliárd forint) volt, ami a Skóciával együtt számolt brit hazai össztermék (GDP) 87 százalékát tette ki.

A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics szakelemzői a brit pénzügyminisztérium hétfői közleménye után összeállított gyorsértékelésükben kiemelték, hogy Skócia lakossága a jelenlegi brit összlakosság 8 százaléka, így adódik, hogy London a teljes brit közadósság-állomány ekkora hányadának visszafizetését várhatja el. A ház szerint azonban a kérdést bonyolítja annak bizonytalansága is, hogy Skócia megtarthatja-e a fontot fizetőeszközként elszakadása esetén.

A brit kormány máris egyértelművé tette, hogy ha Skócia függetlenné válik, nem alakíthatna automatikusan valutauniót az Egyesült Királysággal. George Osborne brit pénzügyminiszter nemrégiben "igen valószínűtlennek" nevezte, hogy a független Skócia használhatná a fontot nemzeti valutaként.