Infostart.hu
eur:
367.57
usd:
334.98
bux:
143768.36
2026. november 18. szerda Jenő
Budapest, Hungary - 4 December, 2014: The beautiful building of the Hungarian Academy of Sciences at night
Nyitókép: Getty Images

Üdvözli a forrásnövelést az Akadémia Dolgozók Fóruma, de vannak még kritikái HUN-REN-ügyben

Lőrincz Viktor, a most Tanács Zoltán miniszter lemondását követelő Akadémiai Dolgozók Fóruma elnöke elmondta: a tudomány nagyon alulfinanszírozott volt az elmúlt időkben, és nem helyes, hogy a HUN-REN, ami „egyfajta kekvaként működik”, továbbra is egyfajta magánjogi formában működik, így nem igazán látni rá a pénzeire. Sérelmezik, hogy úgy zajlott az egyeztetés a kutatóhálózat visszavételéről, hogy a normaszöveget csak a társadalmi egyeztetésre bocsátás után látták.

A HUN-REN kutatóhálózat működését szabályozó törvénytervezet visszavonását és Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter menesztését követelte az Akadémiai Dolgozók Fóruma. A szervezet szerint az új szabályozás nem biztosítaná az Akadémia tényleges irányító szerepét, és a törvény előkészítésekor sem történt megfelelő érdemi szakmai egyeztetés.

Tanács Zoltán miniszter az InfoRádióban cáfolta a vádakat, és elmondta, hogy a jövő évi költségvetésben 20 százalékkal többet költenek a területre, mint idén. A miniszter megerősítette, hogy hat év után visszaadja a kormány a kutatóhálózatot a Magyar Tudományos Akadémiának, és hosszan sorolta, hogy ki mindenkivel egyeztettek. Mint mondta, a társadalmi egyeztetés még tart, és a közigazgatási egyeztetéskor 189 oldalnyi észrevételt dolgoztak bele a javaslatba.

A kérdésre, hogy ezek után az Akadémiai Dolgozók Fóruma miben hiányolja az egyeztetést, Lőrincz Viktor, a szervezet elnöke azt mondta az InfoRádióban: „a közigazgatási egyeztetést úgy folytatták le, hogy a normaszöveget nem küldték meg az érdekvédelmi képviseleteknek, tehát ami ott keletkezett válasz, az valószínűleg a minisztériumok válasza volt. Másrészt a HUN-REN-nek és a Magyar Tudományos Akadémiának küldték ki a kérdőívet, a szakszervezetnek például nem, mi ezt hiányoljuk az egészben. Voltak korábban beszélgetések a minisztériummal, de akkor még nem volt normaszöveg, tehát érdemben nem lehetett reagálni rá. Mi hivatalos normaszöveget először akkor láttunk, amikor kikerült a társadalmi egyeztetésre” – fogalmazott Lőrincz Viktor.

A szakszervezeti vezető hozzátette: „a vita arról, hogy volt egyeztetés vagy nem, elviszi a fókuszt az alapvető kérdésről, hogy tulajdonképpen mi történik itt.

Mi azt vártuk volna, hogy az akadémiai törvénybe kerül vissza a kutatóhálózat szabályozása, és ehelyett az történik, hogy a Hankó Balázs alatt létrejött, kvázi kekvaként működő intézményt barkácsolják tovább.

Tehát igazából ezt a törvényt, amit 2024-ben nyújtottak be, próbálják meg egy kicsit átalakítani, nem pedig az történik, hogy visszatérünk az eredeti, 2019 előtti állapothoz” – mondta Lőrincz Viktor, hozzátéve: ők sem állítják, hogy az teljesen tökéletes lett volna, ott is nyilván szükség lett volna bizonyos korrekciókra, de az akadémiai törvény mégiscsak jelentősebb és komolyabb szakmai előkészítés után elfogadott jogszabály volt még a 90-es években, majd a későbbi módosításokkal, mint ez a HUN-REN törvény, ami végül is egyfajta kekvfaként jön létre.

„Mi azt mindig is hangsúlyozzuk, hogy gyakorlatilag mintegy 100 paragrafusnyi szabályozás hiányzik a törvény szövegéből, hiszen itt úgy próbálnak meg létrehozni egy speciális jogi személyt, hogy annak a részletszabályozását valójában nem alkották meg, így függetlenül attól, hogy kinek mi a véleménye magáról a struktúráról, ez komoly gondokhoz vezethet” – fogalmazott.

Arról, hogy alig fél év után a miniszter menesztését követelik, azt mondta: „fél éven keresztül próbáltuk rávenni a minisztériumot és más szerveket arra, hogy vegyék figyelembe az észrevételeinket, de ez sajnos nem történt meg. Tehát igazából nem látjuk, mi más kiút lenne ebből a helyzetből. De

a lényeg az lenne, hogy ezt a törvényt visszavonják, és egy olyan szabályozást készítsenek el, ami az akadémiai törvény keretén belül szabja meg a kutatóhálózat működését”

– fogalmazott, hozzátéve: van még egy követelés, amit kiemelne, ez pedig az, hogy azt a pénzt, ami 2025 óta járna a bölcsészettudományi, társadalomtudományi, nyelvtudományi és közgazdaságtudományi kutatóközpontnak, azt végre kapják meg a dolgozók, hiszen ott nem volt olyan mértékű béremelés, mint a maradék HUN-REN-ben, és elképesztően alacsony bérekért dolgoznak a kollégák. Állítólag ez a pénz rendelkezésre áll, de mégsem érkezett meg a kutatókhoz – mondta.

Lőrincz Viktor a miniszter azon felvetésére, hogy a hírek szerint az „agresszív” levelük hatására többen kiléptek az Akadémiai Dolgozók Fórumából, úgy reagált: „nem tudom, mennyire helyes út arról vitatkozni, hogy egy társadalmi szervezetnek mekkora a támogatottsága, még így is nagyobb a taglétszámunk, mint a Tisza Pártnak. A jogvédő és érdekvédelmi szervezetek jelentős része nem reprezentativitáson alapul, hanem azon, hogy elvek alapján működik, és bizonyos jogi kérdésekben képvisel személyeket vagy elveket” – fogalmazott.

A cikk alapjául szolgáló interjút Farkas Dávid készítette.

Tanács Zoltán az InfoRádióban elmondta, hogy a 2027-es büdzsé tervezetében jelentősen növelik a tudományra fordított forrásokat, például az Akadémia büdzséje 20 százalékkal, a HUN-REN kutatóhálózat támogatása 7,5 százalékkal emelkedhet. Ezt Lőrincz Viktor üdvözli. Mint fogalmazott: „nyilván

nagyon alacsony szintről indulunk, hiszen a magyar tudomány bőven alulfinanszírozott volt, de itt is az a fontos, hogy ezt a költségvetési pénzt hogyan költik el.

Nekünk az egyik kritikánk az, hogy a HUN-REN jelenleg magánjogi szervezeti formában működik, amire a költségvetési szervek elköltésének ellenőrzésére hivatott intézmények nem igazán látnak rá, ezért történhetett meg, hogy jelentős pénzek mentek különböző juttatásokra. Tehát üdvözöljük a költségvetésben ezt a növekedést, de ehhez az is kell, hogy ellenőrizzék annak a megfelelő elköltését” – mondta Lőrincz Viktor, az Akadémiai Dolgozók Fórumának elnöke az InfoRádióban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

A jövő technológiai versenyében az kerül előnybe, aki maga hozza létre és birtokolja a kulcsfontosságú technológiai megoldásokat. Ezek a megoldások a deep tech területéről érkeznek, amely mély kutatásra, jelentős tőkére és kitartó fejlesztésre épül, és egész iparágak erőviszonyait képes átrendezni. A Portfolio első Deep Tech konferenciája azt vizsgálja, hogyan válhat egy tudományos felismerésből piacképes vállalat és exportképes ipari teljesítmény -összekötjük a tudományos és az üzleti világot. Kiderül az is, hol áll Európa és Magyarország az Egyesült Államok és Kína technológiai versenyében. Kutatók, alapítók, befektetők és döntéshozók beszélnek többek között a mesterséges intelligenciáról, a robotikáról, az energiatárolásról, az új anyagokról, valamint az űripari és védelmi fejlesztésekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×