Az EU vezető politikusai vasárnap egymás után méltatták az Irán nukleáris programjának jelenlegi szinten történő befagyasztásáról vasárnap virradóra Genfben kötött megállapodást, és éltették Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerepét az alkuban, aki a hat nagyhatalom nevében elnökölt a tárgyalásokon.

"A megállapodás egy jelentős áttörés a globális biztonság és stabilitás szempontjából. Különösen Catherine Ashtonnak gratulálok a sikerért, ami az utolsó négy év áldozatos munkájának és elkötelezettségének az eredménye" - méltatta a bizottsági alelnök szerepét a megállapodás elérésében José Manuel Barroso bizottsági elnök, aki most fontosnak nevezte az együttműködés folytatását és az egyezség végrehajtását, hogy a nemzetközi közösség egyértelmű garanciákkal rendelkezzen az iráni atomprogram békés és polgári jellegét illetően.

"Ez egy lényeges előrelépés Irán és a nemzetközi közösség számára egyaránt abba az irányba, hogy garanciák álljanak rendelkezésre az iráni nukleáris program békés természetét illetően" - fogalmazott nyilatkozatában az Európai Tanács elnöke. Herman Van Rompuy szerint a kérdés hatékony kezelésének számottevő regionális és világpolitikai kihatásai vannak. (A megállapodás) csökkenteni fogja a politikai feszültségeket, hozzájárul a bizalomépítéshez és támogatni fogja a tömegpusztító fegyverek elterjedését akadályozó lépéseket. Az EiT elnöke sem állta meg, hogy ne gratuláljon Ashtonnak, akinek "elkötelezettsége és kitartása kulcsfontosságú volt ennek az első megállapodásnak az elérésében".

"A gazdasági szankciók bejelentett részleges, ideiglenes és visszafordítható feloldása annak a jele, hogy a nemzetközi közösség komolyan veszi Irán kötelezettségvállalásait. A megállapodás kiemeli az EU globális béketeremtő szerepét" - mutatott rá közleményében Hannes Swoboda, az európai szocialisták és demokraták parlamenti frakcióvezetője.

A Reuters hírügynökség jelentése szerint az Irán és az USA, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Kína és Oroszország (E3+3 hatalom) kötött megállapodás a jelenlegi szinten fagyasztja be az iráni atomprogramot, amiért cserébe Teherán a szankciók részleges enyhítésére számíthat.

Az alkura Ali Hamenei, Irán legfőbb vallási vezetője is rábólintott, élesen bírálta ugyanakkor azt Benjamin Netanjahu, izraeli kormányfő, aki szerint a megállapodás nem történelmi siker, hanem történelmi hiba. Az izraeli kormány frusztrációjának az oka, hogy az egyezmény érintetlenül hagyja Irán nukleáris fűtőanyag-előállítási kapacitásait - írja a BruxInfo.

Barack Obama amerikai elnök ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a megállapodás elvágja Iránnak az atombombához vezető útját. Az alku értelmében Irán leállítja az urán dúsítására irányuló emelt szintű programot, ami a nyugati aggodalmak első számú forrása volt. A kompromisszum a Reuters által idézett amerikai források szerint magába foglalja az Arak nehézvizű reaktor építésének leállítását is, ami az atombomba létrehozásához nélkülözhetetlen plutónium előállításához szükséges.

Teherán abba is belegyezett, hogy az ENSZ ellenőrei sűrűbb és alaposabb helyszíni szemléket tartsanak.

Irán mindezért cserébe hozzáférést kap majd arany és nemesfémeladásokból származó, nyugati bankokban befagyasztott 1,5 milliárd dolláros bevételeihez, továbbá gépipari és petrokémiai iparával szemben bevezetett több szankció feloldására és enyhítésére is számíthat.

Az iráni nyersolaj kivitelét sújtó és az ország nemzetközi bankrendszerhez való hozzáférését akadályozó szankciók jelentős része azonban a végleges megállapodásig érvényben marad. A Fehér Ház szerint a mostani alku értelmében 4,2 milliárd dollár értékben értékesíthet Teherán külföldön nyersolajat, ha tartja magát a megállapodáshoz.

"Ez csak az első lépés" - idézte a nemzetközi sajtó Mohammad Dzsavad Zarif iráni külügyminisztert, aki szerint el kell mozdulni a bizalom helyreállítása felé.

Catherine Ashton - aki a nagyhatalmak nevében egyezkedett Iránnal - úgy vélte, hogy időt és teret nyertek most a nukleáris programról szóló átfogó megegyezést célzó további tárgyalások lefolytatásához.

Obama elnök ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ha Irán az átmeneti megállapodás hat hónapja alatt nem teljesíti kötelezettségvállalásait, Washington szigorítani fogja a szankciókat és fokozni az Iránra nehezedő nyomást.

Az iráni hírügynökség értesülései szerint a szankciók enyhítése két-három héten belül elkezdődhet.

Amerikai források szerint az alku nem ismeri el Irán uránium dúsítására vonatkozó jogát, miközben iráni értelmezés szerint éppen ez történt, a "világ nagyhatalmai elismerték Irán nukleáris jogait".