Az ENSZ-közgyűlés keretében tartott konferencia 193 ország és nem kormányzati szervezetek részvételével július 3-án kezdődött el New Yorkban, és az lett volna a feladata, hogy kidolgozza és elfogadja a hagyományos fegyverek exportja, importja és cseréje átfogó ellenőrzésének elvét a gyakorlatba átültető első nemzetközi megállapodást. Nobel-békedíjasok már 1997-ben felvetették egy ilyen egyezmény megkötésének ötletét, de az előkészítő munka csak három éve indult el.

A hét közepén egy átdolgozott javaslat hatására feléledt a remény, hogy a 193 tagországnak a helyi idő szerint péntek éjféli határidőig sikerül megállapodásra jutnia, de az idő előrehaladtával elfogyott az optimizmus, és a nagyhatalmak - az Egyesült Államok, Oroszország és Kína - vonakodása és ellenvetései miatt nem sikerült kialakítani a konszenzust.

Az első javaslat - amelyet Robero García Moritán terjesztett be - nem kapott többségi támogatást, annál több bírálatot sok országtól és civilektől, többek között az Amnesty International jogvédő szervezettől és az Oxfam segélyszervezettől. A csütörtök este előterjesztett új szövegváltozatot lényegesen jobbnak értékelték a delegációk, de végül az is elvérzett.

Sok vita volt a megállapodás-tervezet 6. cikkének 3. paragrafusáról, amely előírná a részes államoknak, hogy függesszék fel a hatályos fegyverszállítási szerződéseket, ha kiderül, hogy az emberi jogok megsértésére használják a fegyvereket. Ugyanez a kötelezettség viszont nem állna fent, ha a fegyverek szervezett bűnözői csoportok kezére kerülnek - mutatott rá Oroszország, amely az ehhez hasonló "lyukak" és kétértelmű kifejezések miatt mondott nemet a megállapodásra.

Roberto García Moritán sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy néhány országnak nem tetszett a javaslata, miközben a túlnyomó többség elfogadta. Jelezte, hogy folytatják a munkát, s reményei szerint gyorsan megállapodásra jutnak. Elképzelhetőnek nevezte, hogy az ENSZ-közgyűlést kérik fel annak eldöntésére, hogy kezdjenek-e és mikor új tárgyalásokat.