Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna

Amerikai szenátorokkal tárgyalt a kubai elnök

Amerikai szenátorok meglátogatták a havannai börtönkórházban Alan Gross amerikai állampolgárt, majd megbeszélést folytattak Raúl Castro kubai elnökkel egyebek között a kémkedés vádjával elítélt Gross ügyéről.

Patrick Leahy demokrata és Richard Selby republikánus párti szenátorok két és félórán keresztül tárgyaltak Castróval, akinek felajánlották, hogy akár most magukkal viszik Grosst az Egyesült Államokba. A bebörtönzött amerikai férfi kiszabadulásáig azonban még hosszú utat kell megtenni - mondta Leahy szenátor a megbeszélés után.

Államellenes bűncselekmények vádjával a havannai bíróság 2011 márciusában tizenöt évi börtönre ítélte Alan Grosst, aki a bíróság szerint törvénysértő módon internetezéshez szükséges berendezésekkel látott el kubai máskéntgondolkodókat. Védői - ahogy a washingtoni kormány és családja is - ugyanakkor azt állították, hogy a 2009 decemberében letartóztatott Gross a kubai zsidó közösséget látta el internetes kapcsolattal, és semmilyen bűncselekményt nem követett el.

A Gross-ügy lehűtötte az amerikai-kubai kapcsolatokat és rövidre zárta annak esélyét, hogy közeledjen a két ország Barack Obama amerikai elnök hivatalba lépésével. Raúl Castro többször is hajlandóságot mutatott a párbeszédre az Egyesült Államokkal, de csakis előfeltételek nélkül és az egyenlőség alapján. Ugyanakkor bírálta Washington "merevségét" és a "politikai akarat hiányát".

A szenátorokkal folytatott megbeszélésen Castro felvetette az Egyesült Államokban elfogott és bebörtönzött öt kubai kém ügyét, de közvetlenül egyszer sem kapcsolta össze Gross sorsát a kubaiakéval.

Az Egyesült Államokban már szinte senki nem emlékszik az 1998-ban lefülelt kubai ügynökökre, akiket a havannai kormány viszont az imperializmus elleni küzdelem hőseként ünnepel. Kuba álláspontja szerint az "ötök" csupán megpróbálták felfedezni és megakadályozni az országuk ellen irányuló erőszakos támadásokat.

Kubai tisztségviselők nem kapcsolják össze a két ügyet, de azt mondják, hogy senki nem várhatja el Havannától Alan Gross szabadlábra helyezését "egyoldalú gesztusként".

Mark Toner amerikai külügyi szóvivő is egyértelműen kizárta a fogolycsere lehetőségét. Mint mondta: a minisztérium csak arra kérte Leahy szenátort, hogy tájékoztassa a kubai elnököt Washington aggodalmairól. "Nyilvánvaló, hogy minden lehetőséget és csatornát felhasználunk, hogy nyomást gyakoroljunk a kubai kormányra Gross szabadon bocsátásával kapcsolatban" - mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy semmilyen javaslatot vagy üzenetet nem küldtek a szenátorokkal, pusztán az aggodalmakról szóló tájékoztatásra kaptak felhatalmazást.

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×