Infostart.hu
eur:
364.45
usd:
315.04
bux:
0
2026. augusztus 18. kedd Ilona
Teherhajók a Hormuzi-szorosban fekvõ Bandar-Abbász iráni kikötõváros partjáról nézve 2026. augusztus 6-án.
Nyitókép: MTI/AP/ISNA/Amirhoszein Horgui

Brit bejelentés: halálos támadás történt a Hormuzi-szorosban

Ismeretlen eredetű lövedék talált el egy hajót a Hormuzi-szorosban, a legénység egy tagja életét vesztette – közölte a brit haditengerészet tengerhajózási biztonsági információs szolgálata (UKMTO) kedden kora reggel.

A hajó kifelé haladt a Hormuzi-szorosból, amikor találat érte, ami megrongálta a gépházat és a legénység egyik tagja meghalt. Környezeti károkról nem érkezett jelentés, a hatóságok vizsgálatot folytatnak – közölte az UKMTO, amely arra figyelmeztette a régióban tartózkodó hajókat, hogy legyenek óvatosak, és jelentsenek minden gyanús tevékenységet a térségben.

A konfliktus kirobbanása óta a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóforgalom jelentősen visszaesett, napi egyszámjegyű hajó közlekedik a szorosban az azt megelőző időszakban jellemző napi több mint 130-cal szemben. Az Irán elleni amerikai-izraeli háború előtt a Hormuzi-szoroson a világ olajszállítmányainak nagyjából ötöde haladt keresztül.

Amerikai elnök: tetszik az ötlet

Donald Trump ismét figyelmeztette Ománt az Iránnal folytatott külön tárgyalásai miatt, és úgy fogalmazott, hogy „nem viselkednek nagyon jól, de könnyedén kezeljük őket is, ahogy másokat”. A Hormuzi-szoros bejáratának másik oldalán elhelyezkedő Ománt Donald Trump hétfőn reggel egy interjúban katonai csapással fenyegette meg, amennyiben beavatkozna a hajóforgalomba. Azt állította, hogy a Hormuzi-szoros jelenleg nyitva áll, és azon keresztül több millió hordónyi olajat szállítanak, az olajárak pedig csökkenő tendenciát mutatnak, miközben „Irán nagy bajban van 300 százalékos inflációval”.

Az elnök hétfőn egy fehér házi eseményen újságírói kérdésekre válaszolva kijelentette: „tetszik neki az az ötlet, hogy a Hormuzi-szorost az Egyesült Államok részévé nyilvánítsa”, ugyanakkor részleteiben nem fejtette ki, hogy ezt miként gondolja a gyakorlatba kivitelezhetőnek. Az elnök pénteken egy kampánygyűlésen vetette fel a közel-keleti hajózási útvonal amerikai kézbe vételére vonatkozó elképzelését. Elismerte ugyanakkor, hogy a hajózási útvonalat tekintve az iráni hadsereg képes lehet „kellemetlenséget okozni” azzal, hogy aknákat helyez el a vízben.

Trump: nem segítenek, és mi nem lehetünk ott mindenhol

Az amerikai elnök megismételte bírálatát Dél-Korea felé is, amiért a közelmúltban elutasította a segítséget mind az Iránnal szembeni katonai fellépésre vonatkozó amerikai kérésre, mind abban, hogy segítséget nyújtson a Hormuzi-szoros biztonságának fenntartásában. Kritikáját kiterjesztette a NATO országaira és megismételte, hogy „dollár százmilliárdokat költünk arra, hogy védelmezzük Európát túlnyomórészt Oroszországgal szemben (....) ők pedig azt mondják, hogy nem akarnak részesei lenni a szoros védelmének”.

„Nem lehetünk ott, hogy az összes ilyen országot védelmezzük, különösen, amikor ők nincsenek ott, hogy bennünket segítsenek”

– fogalmazott.

Címlapról ajánljuk
Kell-e, lehet-e vízlépcsőt építeni itthon a Dunára? Szakértő válaszol

Kell-e, lehet-e vízlépcsőt építeni itthon a Dunára? Szakértő válaszol

A Duna alacsony vízszintje és vízhozama miatt alig tud áramot termelni a Paksi Atomerőmű. Annak kapcsán, hogy miként lehetne elegendő vizet juttatni a turbinák hűtésére, számos megoldás felmerült, és rendszeresen előkerül egy hazai vízlépcsőépítés kérdése is. Az InfoRádió Aréna című műsorában erről is beszélt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.08.18. kedd, 18:00
Sós Csaba
a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya
Romlanak a gazdasági kilátások Brazíliában

Romlanak a gazdasági kilátások Brazíliában

Brazília gazdasági aktivitása júniusban a vártnál nagyobb mértékben esett vissza: a jegybank GDP-közelítő indexe 0,64%-kal csökkent havi alapon, ami a legnagyobb visszaesés 2025 májusa óta. Az adatok azt jelzik, hogy a szigorú monetáris politika egyre erőteljesebben fékezi a keresletet, növelve egy újabb szeptemberi kamatcsökkentés esélyét. A Gabriel Galípolo vezette jegybank augusztusban már negyedik alkalommal csökkentette a Selic-kamatot, amely jelenleg 14%-on áll. A döntéshozók ugyanakkor óvatosak maradnak, mivel az infláció továbbra is meghaladja a 3%-os célt, és több tényező – köztük a fiskális politika és a globális gazdasági kilátások – további kockázatokat hordoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×