Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.49
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál

Martin Schulz lett az Európai Parlament elnöke

Martin Schulz német szociáldemokrata politikust választotta elnökévé az Európai Parlament.

A szavazás első fordulójában eldőlt, hogy Martin Schulz lesz az Európai Parlament új elnöke. A német szociáldemokrata politikus ugyanis 387 voksot kapott, míg brit vetélytársai, Nirj Deva 142-t, Diana Wallis pedig eggyel kevesebbet, 141-t. Jerzy Buzek, az eddigi elnök nem pályázta meg újra a tisztséget.

Az 56 éves Schulz eddig az Európai Parlament második legnagyobb frakciójának számító szocialista képviselőcsoportot vezette. Az uniós parlamentben hagyomány, hogy az ötéves választási ciklust az elnöklés szempontjából két részre bontják. Ennek jegyében a 2009 nyarától mostanáig eltelt időben a legnépesebb frakciót jelentő jobbközép néppártiak adták az EP-elnököt, mostantól pedig két és fél éven át a szocialisták töltik be ezt a tisztséget.

Martin Schulz 1994 óta EP-képviselő, de igazából csak 2003-ban figyelt fel rá a médiavilág, amikor Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök azt mondta róla, hogy "lehetne akár kápó", azaz a koncentrációs tábor őre is. Jean-Marie Le Pen, a francia szélsőjobbos Nemzeti Front veteránja pedig 2009-ben azt róla, hogy "feje, mint Leniné, beszéde, mint Hitleré".

Martin Schulz leginkább vitaszenvedélyéről közismert, ami jelentős változásokat hozhat Jerzy Buzek konszenzuskereső EP-elnöksége után. Õ volt az, aki először használta a "német-francia direktórium", sőt egyesek szerint a "kaszinókapitalizmus" kifejezést is. Szakértők ebből arra következtetnek, hogy - Barroso bizottsági elnökkel karöltve - a két testület még inkább a közösségi módszer híve lesz, ami leginkább azt jelenti, hogy nem akarják, hogy mindent a Merkel-Sarkozy duó döntsön el előre.

Az új elnök korábban számtalan alkalommal bírálta már Orbán Viktort és a Fideszt. Egy éve diktátorként, az európai egységet veszélyeztető politikusként jellemezte a jelenlegi magyar miniszterelnököt a Frankfurter Allgemeine Zeitung-ban. Idén pedig azt nyilatkozta a német közszolgálati televíziónak, hogy "Orbán Viktor azon dolgozik, hogy kétharmados parlamenti többségével maga alá gyűrje az államot."

Shulz székfoglaló beszédében is foglalkozott a magyar kormányfővel. Kedvezően reagált Orbán Viktor bejelentésére, hogy Strasbourgba utazik a Magyarország ellen várható kötelezettségszegési eljárás kapcsán. "Kemény vitánk lesz. Adjunk helyt Orbán kérésének, amennyiben a dán EU-elnökség ezt elfogadja, hogy holnap itt szót kaphasson. Pontosan erre gondolok én magam is: Az Európa helyzetéről folytatott kemény viták helyszíne az Európai Parlament kell, hogy legyen. Ezért jó, ha Orbán holnap eljön" - jelentette ki.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Az amerikai energiapiac alakulását közvetlen és közvetett tényezők is befolyásolják, Donald Trump pedig elsősorban az utóbbiakra próbálhat hatni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. Csizmazia Gábor arról is beszélt, hogy az utóbbi időszakban ukrán források a Starlink-rendszer hozzáférésének korlátozására panaszkodtak bizonyos katonai alkalmazások esetében.

„Kemény és érzelmes vita” Brüsszelben – Magyar Péter már állást foglalt

Egyértelműnek nevezte Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben pénteken, hogy mára a szigorú, határozott és hatékony határvédelem és az illegális migránsok azonnali visszaküldése a követendő példa az európai országok többségében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Egyre csúnyábban néz ki, ami az amerikai tőzsdéken történik

Egyre csúnyábban néz ki, ami az amerikai tőzsdéken történik

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban vannak a tőzsdék. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt a chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedés elején. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×