Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Martin Schulz lett az Európai Parlament elnöke

Martin Schulz német szociáldemokrata politikust választotta elnökévé az Európai Parlament.

A szavazás első fordulójában eldőlt, hogy Martin Schulz lesz az Európai Parlament új elnöke. A német szociáldemokrata politikus ugyanis 387 voksot kapott, míg brit vetélytársai, Nirj Deva 142-t, Diana Wallis pedig eggyel kevesebbet, 141-t. Jerzy Buzek, az eddigi elnök nem pályázta meg újra a tisztséget.

Az 56 éves Schulz eddig az Európai Parlament második legnagyobb frakciójának számító szocialista képviselőcsoportot vezette. Az uniós parlamentben hagyomány, hogy az ötéves választási ciklust az elnöklés szempontjából két részre bontják. Ennek jegyében a 2009 nyarától mostanáig eltelt időben a legnépesebb frakciót jelentő jobbközép néppártiak adták az EP-elnököt, mostantól pedig két és fél éven át a szocialisták töltik be ezt a tisztséget.

Martin Schulz 1994 óta EP-képviselő, de igazából csak 2003-ban figyelt fel rá a médiavilág, amikor Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök azt mondta róla, hogy "lehetne akár kápó", azaz a koncentrációs tábor őre is. Jean-Marie Le Pen, a francia szélsőjobbos Nemzeti Front veteránja pedig 2009-ben azt róla, hogy "feje, mint Leniné, beszéde, mint Hitleré".

Martin Schulz leginkább vitaszenvedélyéről közismert, ami jelentős változásokat hozhat Jerzy Buzek konszenzuskereső EP-elnöksége után. Õ volt az, aki először használta a "német-francia direktórium", sőt egyesek szerint a "kaszinókapitalizmus" kifejezést is. Szakértők ebből arra következtetnek, hogy - Barroso bizottsági elnökkel karöltve - a két testület még inkább a közösségi módszer híve lesz, ami leginkább azt jelenti, hogy nem akarják, hogy mindent a Merkel-Sarkozy duó döntsön el előre.

Az új elnök korábban számtalan alkalommal bírálta már Orbán Viktort és a Fideszt. Egy éve diktátorként, az európai egységet veszélyeztető politikusként jellemezte a jelenlegi magyar miniszterelnököt a Frankfurter Allgemeine Zeitung-ban. Idén pedig azt nyilatkozta a német közszolgálati televíziónak, hogy "Orbán Viktor azon dolgozik, hogy kétharmados parlamenti többségével maga alá gyűrje az államot."

Shulz székfoglaló beszédében is foglalkozott a magyar kormányfővel. Kedvezően reagált Orbán Viktor bejelentésére, hogy Strasbourgba utazik a Magyarország ellen várható kötelezettségszegési eljárás kapcsán. "Kemény vitánk lesz. Adjunk helyt Orbán kérésének, amennyiben a dán EU-elnökség ezt elfogadja, hogy holnap itt szót kaphasson. Pontosan erre gondolok én magam is: Az Európa helyzetéről folytatott kemény viták helyszíne az Európai Parlament kell, hogy legyen. Ezért jó, ha Orbán holnap eljön" - jelentette ki.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

2024-ben próbált hadiállapotot bevezetni, de az alkotmányos reflexek működtek, sőt egy előre hozott választáson Jun Szogjol minden hatalmát elvesztette, így elsőre szigorúnak látszó ítélet vár rá. Három rettenetes út állhat előtte, de csak európai szemmel, a dél-koreai történelem ugyanis más mintázatokat mutat. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban magyarázta el a részleteket.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×