Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Kína embert küld a Holdra

Kína még nagyobb hangsúlyt helyez űrprogramjára, és megkezdi a felkészülést a Holdra szállásra is - olvasható a pekingi kormány által a napokban nyilvánosságra hozott űrkutatási fehér könyvben, amely a projekt következő öt évének stratégiai céljait tartalmazza.

A 2012-es feladatok között szerepel a Sencsou-9 (Shenzhou-9) és a Sencsou-10 űrhajók fellövése és további dokkolási manőverek végrehajtása a Tienkung-1 (Tiangong-1) kísérleti űrállomásmodullal. Peking a program főbb céljaiként űrbéli szállítási infrastruktúrájának és műholdrendszerének fejlesztését, továbbá az emberi űrrepülést és a mélyűr-kutatást nevezte meg. A következő öt évben 100 kilövést akarnak végrehajtani és 100 műhold légkörbe juttatását tervezik, valamint fokozzák az űrállomás-építés ütemét is.

A legfontosabb távlati cél a Holdra szállás, amelyre a dokumentum szerint Kína egy három lépésből álló projekttel fog felkészülni. A misszió során először keringő egységeket fognak Hold körüli pályára állítani a sima leszállás előkészítéséhez, ezt követően felmérik a területet, a végső szakaszban pedig mintákat vesznek az égitest felszínéről, és azokat visszajuttatják a Földre.

A fehér könyv kiemeli, hogy az elmúlt öt évben Kína "áttöréseket ért el" az űrrepülés és a Hold kutatása terén. Ez az ország harmadik űrkutatási fehér könyve, az első 2000-ben, az előzőt pedig 2006-ban adták ki. A Holdra szállásra kínai tudósok szerint 2020 után kerülhet sor - írja a Financial Times gazdasági lap. Legutóbb 1972-ben, az amerikai Apollo-17 misszióval járt ember a Holdon.

Kína 2008-ban hajtotta végre első emberi űrrepülését a Sencsou-7 küldetése során, tavaly két holdszondát lőtt fel, idén novemberben pedig a legénység nélküli Sencsou-8 sikeres dokkolási manővert hajtott végre a szeptember óta a Föld légkörében keringő Tienkung-1 kísérleti űrállomásmodullal. December 27-én megkezdte működését a kínai műholdas navigációs rendszer, az amerikai GPS helyettesítésére szánt Beidou is.

Az ázsiai ország dinamikusan fejlődő űrprogramját illetően az elmúlt években Japán és az Egyesült Államok is óvatos aggodalmainak adott hangot, a fehér könyv ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Peking az űrben is a "békés fejlődésre" törekszik, a nemzetközi közösséggel együttműködve. Kína technológiáinak megosztására is hajlandó, elsősorban a fejlődő országokat támogatná "az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a [világűr] békés kihasználásának" elve alapján.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről
DPK

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

Miskolcon a digitális polgári körök gyűlésének vendége volt Orbán Viktor. Az esemény leginkább kérdezz-felelek formában zajlott, a megjelentek kérdezhettek a pártelnök-miniszterelnöktől. A Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, és ha eldöntötték, akkor áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér. Kijelentette, a Benes-dekrétumok ügyét rendbe kell tenni, a joghátrányt szenvedők segítséget fognak kapni. Jelezte, a Kassa-Miskolc gyorsvasút beleilleszkedne a kormány nemzetstratégiájába. Orbán Viktor felsorolta nagy terveit is, megnevezte közülük a legnagyobbat. Tényként jelentette ki, hogy Nyugat-Európa vezetői háborúba fognak menni.

Könyörgőre fogja az operatív törzs: nincs vége a télnek, visszatér a -20 fok

A meteorológiai előrejelzések alapján szombaton a Nyugat-Dunántúlon minimális ónos esőre, míg az országban többfelé ködre kell számítani, vasárnap estétől pedig újra extrém hideg, akár -15, -20 Celsius-fok is várható, elsősorban az északkeleti országrészben – közölte az operatív törzs szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Sosem látott felvételeken a NATO egyik legmerészebb akciója – Így menekült meg a vesztésre álló Ukrajna?

Sosem látott felvételeken a NATO egyik legmerészebb akciója – Így menekült meg a vesztésre álló Ukrajna?

Jens Stoltenberg tíz évig állt a világ legnagyobb védelmi szövetsége, a NATO élén, a hidegháború utáni legnehezebb időszakban vezetve a szervezetet. Az ukrajnai háború második évében ért volna véget a mandátuma, de mivel utódjában nem sikerült megegyezni, még egy évet elvállalt. Utolsó főtitkári évében minden fontos helyszínre egy dokumentumfilmes kamerája követte, így most mi is betekintést nyerhetünk abba, hogyan zajlik egy NATO-főtitkár munkája, amely a világ egyik legösszetettebb diplomáciai feladatát jelenti, és hogyan próbálta meg Stoltenberg rávenni a szövetségeseket a vesztes helyzetbe került Ukrajna támogatására.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×