Rengeteg a beteg és a sérült, nagyon nehezen lehet koordinálni a betegellátást - összegezte tapasztalatait az InfoRádiónak a Magyar Baptista Szeretetszolgálat mentőápolója, aki hozzátette: nehezen lehet feldolgozni a látványt, hogy az amputáció után sokan állnak sorba vagy fekszenek.

Nincs olyan gyógyszer vagy egészségügyi felszerelés, amelynek ne lenne helye Haitin - mondta Siklósi Gábor, aki hangsúlyozta: a fővárosban, Port-au-Prince-ben már van elég mentőcsapat, de vidékre még több kellene.

A sérültek többségénél nincs más megoldás, mint az amputáció. Sokuknál azért van szükség csonkításos műtétre, mert nagyon későn jutottak el orvoshoz. A sérültek között rengeteg a gyerek és az árva, akiknek még nevük sincsen. A mentőápoló elmesélte, a névtelen árvákat csak Haiti 1-es, 2-es, 3-as sorszámmal illetik és szólítják.

Bár egyelőre nincsen járvány, ez előbb-utóbb bekövetkezik Siklósi Gábor szerint. Mivel Haiti egy nagyon szegény ország volt a földrengés előtt is, az embereknek nincsenek papírjaik, ezért nagyon nehéz a dokumentáció.

A segélyek és az orvosi koordináció javul, de ha bármelyik fejlett országban egy ekkora katasztrófa történne, akkor az ott is nagyon komoly problémát jelentene - fűzte hozzá.