"Önként nem hajlandók önkorlátozásra, ezért szabályozásra van szükség" - erre a következtetésre jutott az a hattagú bizottság, amely fél éven keresztül tanulmányozta a vállalati csúcsvezetők magatartását saját javadalmazásukkal kapcsolatosan.

A kérdés a gazdasági válság kirobbanása óta komoly társadalmi feszültségforrásnak számít Franciaországban, a közvélemény ugyanis rendkívül rossz néven veszi, hogy miközben munkahelyek ezrei szűnnek meg, a csúcsmenedzserek továbbra is busás prémiumokban részesülnek.

A fokozódó társadalmi ellenszenvet, valamint a kormány nyugtalanságát érzékelve a francia nagyvállalkozók szövetsége, a Medef az év elején etikai kódexet dolgozott ki a csúcsvezetők számára, melyben javadalmazásukra tett nem kötelező jellegű javaslatokat.

Az embereket azonban ez nem elégítette ki, ezért a kormány március végén rendeletet adott ki, melyben az állam által megsegített cégek vezetőinek jutalmazását szabályozta, a Medef pedig - kormányzati nyomásra - egy "bölcsek tanácsának" nevezett testületet állított fel májusban, melynek az etikai kódexben megfogalmazottak betartására kell felügyelnie.

A kormánypárti és ellenzéki politikusokból álló parlamenti eseti bizottság azonban arra a megállapításra jutott, hogy a fenti intézkedések ellenére a legnagyobb vállalatvezetők egy része egyszerűen nem vette komolyan a gazdasági válsággal járó társadalmi feszültségeket, és a kormány, valamint a vállalkozók szervezeteinek ajánlásait figyelmen kívül hagyva továbbra is a lehető legzsírosabb javadalmazást igyekeztek maguk számára biztosítani.

"Továbbra is bevett gyakorlat a csillagászati összegű kiegészítő nyugdíjak kifizetése" - dohogott a minap egy interjúban a bizottság kormánypárti elnöke, példaként a Vinci építőipari óriás nyugdíjba vonult vezérigazgatóját említve, aki ezen a címen - a hivatalos nyugdíján felül - évente 2,2 millió eurót, mintegy 600 millió forintot kap egykori cégétől.

Büntetik a nemtörődöm cégeket

A nemtörődöm csúcsvezetői hozzáállásnak az lett a következménye, hogy a képviselők radikális szabályozást akarnak. Javasolják például a kiegészítő nyugdíjak megszüntetését, a részvényopciók szigorúbb szabályozását, valamint az úgynevezett jelenléti zsetonok eltörlését. Mindezek mellett folyamatosan működő "fizetés megfigyelő intézetté" alakítanák a Medef által létrehozott bölcsek tanácsát, amely automatikusan vizsgálatot indítana minden ezer dolgozót meghaladó létszámleépítés esetén.

A képviselők azon is gondolkodnak, miként lehet "megbüntetni" azokat a cégeket, amelyek évi egymillió eurónál többet fizetnek vezetőiknek. A felmerült megoldások között szerepel, hogy az érintett vállalatok egyszerűen nem írhatnák le költségként az egymilliót fölötti összeget.

A jelentés sokkhatásként érte a csúcsvezetőket, a nagyvállalkozók szövetségének elnöke szerdán máris jelezte, hogy szerinte törvénnyel ezt a kérdést nem lehet megoldani, és egyelőre a gazdasági miniszter is hasonló véleményen van.

A parlamenti bizottság elnöke azonban úgy véli, meg kell akadályozni a visszaéléseket, és hangsúlyozza: ritka egyetértés alakult ki a kormánypárti és ellenzéki képviselők között, ami az ügy fontosságát mutatja.