Infostart.hu
eur:
353.76
usd:
310.23
bux:
139920.33
2026. június 26. péntek János, Pál

Szegényedik Németország keleti fele

Csaknem húsz évvel a német újraegyesülés után szegényedik Németország keleti fele.

Erről tanúskodik az az úgynevezett szegénységi atlasz, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra Berlinben. Az adatokból kitűnt, hogy az egykori NDK-hoz tartozott keleti tartományokban, illetve a főváros keleti felében jóval nagyobb a szegénység, mint az ország déli tartományaiban - elsősorban Bajorországban és Baden-Württembergben -, valamint Berlin nyugati részében. A jelentés készítői arra figyelmeztettek: amennyiben nem tesznek sürgős ellenintézkedéseket a kialakult különbségek mérséklésére, "kiürül" Németország keleti része.

Ami a számokat illeti, az illetékes szövetségi hivatal tanulmánya szerint a németek 14,3 százaléka él az Európai Unió által meghatározott szegénységi küszöb alatt. Ez a küszöb az átlagos jövedelem 60 százalékát jelenti. A keleti tartományokban minden ötödik állampolgárt szegénynek minősítették, a nyugatiakban minden nyolcadikat.

A szegénységi listát Mecklenburg-Elő-Pomeránia vezeti, s a többi keleti tartomány, így Szász-Anhalt, Szászország, Türingia és Brandenburg követi a sorban. Az önálló tartománynak számító Berlint pedig a főváros keleti fele "húzza le". A jelentés szerint ugyanakkor Baden-Württemberg, Bajorország, Hessen és Schleswig-Holstein ismeri a legkevésbé a szegénységet. Az ország - tűnt ki a tanulmányból - három részre szakadt: keleti fele szegény, déli része gazdag, nyugati, illetve északnyugati körzetei pedig a kettő között ingadoznak.

A beszámoló készítői ugyanakkor felhívták a figyelmet néhány súlyos "visszásságra", így egyebek között arra, hogy a kormány által a konjunktúra élénkítése érdekében a közelmúltban előirányzott beruházások a leggazdagabb tartományokat segítik. Hangsúlyozták, hogy az egyes régiók jóval céltudatosabb fejlesztésére lenne szükség.

A keleti tartományok fejlesztésért felelős miniszter, Wolfgang Tiefensee első nyilatkozatában riasztónak nevezte a jelentésben foglaltakat, elismerve, hogy a kormánynak többet kell tennie a legszegényebb körülmények között élők támogatására, s az ország keleti felében jóval gyorsabb ütemben növekvő munkanélküliség mérséklésére.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: 22 éve közelebb voltunk az eurócsatlakozáshoz, mint most – de 2030-ra teljesíteni fogjuk a feltételeket

Magyar Péter: 22 éve közelebb voltunk az eurócsatlakozáshoz, mint most – de 2030-ra teljesíteni fogjuk a feltételeket

Az eurótagságon kívül rekedni egyenlő a lemaradással, az alacsony bérekkel – mondta Magyar Péter. Kiriakosz Pierrakakisz görög pénzügyminiszterrel, az EuroGrop elnökével és Kármán András pénzügyminiszterrel állt a sajtó elé a miniszterelnök. Még idén felvázolják az euróhoz csatlakozás pályáját, ismertté válik, hogyan, miként, milyen feltételekkel csatlakozhat majd Magyarország az eurózónához, illetve juthat el ennek kapujába. A kormány felveszi a küzdelmet a készpénzállománnyal szemben. Cikkünk frissül!

Itt a mai térkép: 38 fok is lehet, az ország nagy részén már másodfokú riasztás van érvényben

A friss előrejelzések szerint még jobban rákapcsol a forróság, az Alföldön hétfőn és kedden 42, akár 43 fok sem kizárt. Pénteken a legmagasabb nappali hőmérséklet 33 és 38 fok között alakul. Késő estére általában 23 és 28 fok közé hűl le a levegő.
inforadio
ARÉNA
2026.06.26. péntek, 18:00
Gaál Áron
a HungaroMet Zrt. időjárás-előrejelző osztályának vezetője
Meg kellene szüntetni az anyák szja-mentességét? Forró krumpli került a Tisza-kormány kezébe

Meg kellene szüntetni az anyák szja-mentességét? Forró krumpli került a Tisza-kormány kezébe

A családpolitika három kiemelt pillérre épült az Orbán-kormány alatt: a lakhatási támogatásokra, a családi adókedvezményre és az anyák szja-mentességére. A Tisza-kormány számára különösen az anyák adómentességének jövője az érzékeny kérdés, hiszen annak további kiterjesztése jelentős költségvetési terhet jelent, miközben a gyermekvállalást erősítő hatásai korántsem egyértelműek. Az anyák szja-mentességének kérdésével kapcsolatos szakmai vita fő kérdése ugyanis arról szól, hogy az intézkedés valóban ösztönzi-e a gyermekvállalást, vagy éppen ellenkezőleg, a kétgyermekes családmodellt teszi a leginkább kedvezményezetté.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×