Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
331.91
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt

Szegényedik Németország keleti fele

Csaknem húsz évvel a német újraegyesülés után szegényedik Németország keleti fele.

Erről tanúskodik az az úgynevezett szegénységi atlasz, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra Berlinben. Az adatokból kitűnt, hogy az egykori NDK-hoz tartozott keleti tartományokban, illetve a főváros keleti felében jóval nagyobb a szegénység, mint az ország déli tartományaiban - elsősorban Bajorországban és Baden-Württembergben -, valamint Berlin nyugati részében. A jelentés készítői arra figyelmeztettek: amennyiben nem tesznek sürgős ellenintézkedéseket a kialakult különbségek mérséklésére, "kiürül" Németország keleti része.

Ami a számokat illeti, az illetékes szövetségi hivatal tanulmánya szerint a németek 14,3 százaléka él az Európai Unió által meghatározott szegénységi küszöb alatt. Ez a küszöb az átlagos jövedelem 60 százalékát jelenti. A keleti tartományokban minden ötödik állampolgárt szegénynek minősítették, a nyugatiakban minden nyolcadikat.

A szegénységi listát Mecklenburg-Elő-Pomeránia vezeti, s a többi keleti tartomány, így Szász-Anhalt, Szászország, Türingia és Brandenburg követi a sorban. Az önálló tartománynak számító Berlint pedig a főváros keleti fele "húzza le". A jelentés szerint ugyanakkor Baden-Württemberg, Bajorország, Hessen és Schleswig-Holstein ismeri a legkevésbé a szegénységet. Az ország - tűnt ki a tanulmányból - három részre szakadt: keleti fele szegény, déli része gazdag, nyugati, illetve északnyugati körzetei pedig a kettő között ingadoznak.

A beszámoló készítői ugyanakkor felhívták a figyelmet néhány súlyos "visszásságra", így egyebek között arra, hogy a kormány által a konjunktúra élénkítése érdekében a közelmúltban előirányzott beruházások a leggazdagabb tartományokat segítik. Hangsúlyozták, hogy az egyes régiók jóval céltudatosabb fejlesztésére lenne szükség.

A keleti tartományok fejlesztésért felelős miniszter, Wolfgang Tiefensee első nyilatkozatában riasztónak nevezte a jelentésben foglaltakat, elismerve, hogy a kormánynak többet kell tennie a legszegényebb körülmények között élők támogatására, s az ország keleti felében jóval gyorsabb ütemben növekvő munkanélküliség mérséklésére.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×