A kormány statisztikái szerint a "zéró teher" nevet viselő és kizárólag az idén érvényes akció hatására a kézművesek és a kiskereskedők országosan napi 4600 új munkaszerződés megkötését jelentik be. A kézműves cégeket tömörítő szervezet, az UPA elnöke szerint minden harmadik létrehozott munkahely ennek az új intézkedésnek köszönhető.

A munkaügyi államtitkár által az egyik legsikeresebb és legtermékenyebbnek minősített adókedvezmény nem véletlenül tetszik a kisvállalkozóknak. Normális időszakban ugyanis a bruttó 1321 eurós, mai árfolyamon mintegy 380 ezer forintnak megfelelő minimálbér után a munkáltatónak 556 eurót, közel 160 ezer forintot kell a büdzsébe befizetnie társadalombizosítási és egyéb, például munkanélküliségi járulék, vagy szakképzési hozzájárulás címen, márpedig ezt az összeget minimálbér esetében az év végéig az állam teljes egészében elengedi.

A kedvezmény a minimálbért meghaladó keresetek esetében is jelentős: egy közel 1600 eurós, mintegy 450 ezer forintos bruttó fizetés után például a munkáltatónak a csaknem 700 eurót, azaz 200 ezer forintot kitevő járuléknak mindössze 46 százalékát kell megfizetnie.

A normál adózási rend a minimálbér valamivel több mint másfélszeresét, a 600 ezer forintot meghaladó fizetések esetében áll vissza. És bár a munkaügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy az állam számára rendkívül költséges kedvezményt az év végén mindenképpen megszüntetik, az UPA szóvivője az Inforádiónak azt mondta: decemberig el akarják érni, hogy legalább a minimálbérre vonatkozóan a kormány állandósítsa a zéró teher elvét e vállalati kör számára. Jean-Côme Delerue ugyanakkor nem tagadta, hogy ez ügyben még semmilyen tárgyalás nem folyik a Fillon-kabinet és a szervezet között.

Lefülelik a csalókat

A különböző kedvezmények következtében kieső bevételt a kormány mindeközben az adó- és egyéb, a költségvetést közvetlenül megkárosító csalások hatékonyabb felderítéséből igyekszik pótolni.

A pénzügyminiszter kedden mintegy hatszáz adóellenőrnek tartott eligazításon azt mondta: az államnak tavaly négymilliárd eurót sikerült a csalóktól visszaszereznie, és a cél az, hogy ez az összeg idén tíz százalékkal magasabb legyen.

A tárca becslései szerint a csalók évente 29 és 40 milliárd euró közötti kárt okoznak az államnak. Eric Woerth hangsúlyozta: a 2008-ban felderített esetek fele a szociális juttatásokhoz kötődik, és a jogosulatlan családi pótlékkal, illetve a táppénzzel való visszaélésből származik.

A kormány ugyanakkor nem csak adócsalást, hanem a munkavégzést is szigorúbban kívánja ellenőrizni. A pénzügyi tárca vezetőjével gyakorlatilag egy időben a munkaügyi miniszter bejelentette: fokozzák az ellenőrzéseket, és a feketén dolgoztató cégektől minden adókedvezményt és egyéb állami támogatást megvonnak.