Ha az eredeti műre vagyunk kíváncsiak, akkor a Micimackó 1926-ban jelent meg először. De igazából ma már ezt egy műnek tekintjük a Micimackó kuckójával, ami 1928-ban jelent meg. A Móránál egy kötetben jelent meg ez a két könyv, és ez most a teljes Micimackó, amit 1967 óta ad ki a Móra Könyvkiadó, és tavaly már a 39. kiadásnál tartott, tehát egész komoly múltja van – mondta Lovász Andrea, a kiadó főszerkesztője az InfoRádióban.
Az eredeti mű alapján készültek Micimackó-utániratok, további történetek is. A Micimackó jogait kezelő alapítvány engedélyezi ezeket, vagyis vannak olyan művek, amelyekre rákerül a pecsét is, tényleg szó szoros értelemben a borítóra is, hogy ez egy engedélyezett hivatalos folytatása a Micimackónak. „Különböző szerzők jegyzik ezt angol nyelven, és a magyar fordítók is többen vannak. A legutóbbit, például a 2025-öst Szabó T. Anna fordította nekünk, Mesék a Százholdas Pagonyból címmel.
Megint egy új szereplő jelenik meg a történetben, ezúttal egy kiskutya.
De ennek vannak előzményei. A volt egyszer egy mackó a 95. születésnapra jelent meg, a Micimackó a legjobb mackó a 90 éves szülinapra. A Micimackó visszatér volt az első, amelyik továbbgondolta a Micimackó és barátaival történteket” – mondta el Lovász Andrea.
Mindegyik új történetet ugyanaz az illusztrátor, Mark Burgess jegyzi, aki az eredeti rajzok stílusát vitte tovább, és ez egységes kinézetet ad nekik, tehát ugyanabban a mesevilágban vagyunk, amit annak idején Milne és Shepard kitaláltak – tette hozzá.
Az eredeti történet nemcsak a gyermekek számára érdekes, hanem a felnőttek számára is. A szereplői tulajdonképpen őstípusok. Nem csak a mesevilág maga egy mintakép azóta is, aminek nagyon sok hatása volt a magyar gyerekirodalomra is, de fontos benne például a csapatépítés, hogy együtt csinálunk dolgokat, és nagyon nem vagyunk egyformák, és mindegyikünknek vannak erényei és gyengeségei, és mégis megoldódik minden szituáció. Majdnem csodával határos módon, de végül minden jól alakul: ez a szemlélet, ez a világnézet azóta is hódít, azóta is működik.
„És ne feledkezzünk meg Karinthy zseniális fordításáról sem. Mind a két Karinthyre gondolok most, Emiliára is, Frigyesre is” – mondta Lovász Andrea, hozzátéve: sok szófordulat szinte már szólásmondásként, nyelvi toposzként működik, sokszor értjük egymást félszavakból is az ilyen kiszólásoknál, mint a „praktikus csupor” meg a „szokásos eljárás nevű állat” – ezek a mai napig élnek a felnőttek körében is. Mint ismert, Karinthy Frigyes segítséget vett igénybe a fordításhoz: valójában a nővére, Emília fordította le a szöveget, és Karinthy állítólag úgy fordította, hogy nem is tudott angolul, viszont az ő szépírói kvalitásai kellettek hozzá, hogy a Micimackó úgy szólaljon meg, ahogy ma ismerjük.
„Maga a név, a Micimackó is az Emília becézett formátuma, tehát egyfajta köszönet, a nyersfordító neve van benne. Egyébként a nyersfordító szó sem pontos, hiszen Karinthy Emília több nyelven beszélő filológus volt, és az ő neve miatt lett Mici a magyar fordításban”
– mondta a kiadóvezető, hozzátéve: az eredeti mesében teljesen másra utal Mackó neve. Winnie egy feketemedvéről kapta a nevét, aki a londoni állatkertbe került, és Edwardnak hívták. Azt is tudjuk, hogy az eredeti neve nem ez volt ennek a bizonyos plüssmackónak, amit az író kisfia kapott valamikor egyéves korában, de ez az állatkerti Edward medve annyira tetszett neki, hogy átkeresztelte a plüssjátékát is a Winnie névre. „Aztán azóta legenda lett ebből a történetből, világszerte milliós példányban adhatták el ezt a könyvet, és ha csak itt a Móránál megélt 39 kiadást nézzük, már ez is egy elképesztően nagy szám” – mondta Lovász Andrea, a Móra Kiadó főszerkesztője az InfoRádióban.
