Michael Kocáb, miután nyílt szóváltásba keveredett az észak-csehországi Chomutov polgármesterével a lakbért nem fizető lakosok - döntő mértékben romák - ügyében, elfogadta Ivana Rápková városvezető meghívását, hogy saját bőrén tapasztalja meg, milyen is az élet a helyi roma gettóban.

Chomutov vezetése januárban úgy döntött, hogy a közüzemi tartozásokat az érintetteknek fizetett különféle szociális támogatásokból rendezi, miután a szükséglakásokba költöztetett romák többszöri felszólítás ellenére még a minimális lakbért sem voltak hajlandóak megfizetni, s nem fizetnek a fűtésért, vízért és a gázért sem.

A polgármester egy végrehajtó céget bízott meg az ügy kezelésével, amelynek képviselői ott vannak a szociális támogatások kifizetésénél, s amint a romák megkapják a pénzt, a törvény nevében és a tartozás törlesztése címén azonnal el is kobozzák tőlük az összeg nagyobbik részét.

Az eljárás éles bírálatokat váltott ki, s megszólalt az emberi jogi biztos és az illetékes miniszter is, s követelték e gyakorlat beszüntetését. A város vezetése azonban kitart álláspontja mellett, s hasonlóan kíván eljárni a februári szociális támogatások kifizetésénél is.

"A miniszter úrnak csak a szája jár, de a valós helyzetet nem ismeri. Ha meg akar vele ismerkedni, meghívom, hogy egy hétig lakjon a lakbért nem fizetők között. Mi álljuk a költségeit, ő pedig a saját bőrén tapasztalhatja meg a problémákat" - vágott vissza a kritikákra Ivana Rápková.

"Ne manökeneket küldjön!"

A városvezetést az is felháborítottra, hogy a miniszter korábbi ígéretével ellentétben először szóvivőjét és tanácsadóját a cseh-afrikai szülőktől származó Lejla Abbasovát küldte a helyszínre. "Ne manökeneket küldjön nekünk, hanem jöjjön el saját maga megnézni, hogy mi a helyzet" - üzente a polgármester.

Kocáb először elutasította a felszólítást, de végül beleegyezett. "Megváltoztattam a véleményemet. Úgy döntöttem, hogy a meghívást mégis elfogadom" - jelentette ki. A megfelelő időpontról hivatalával való egyeztetés alapján dönt.

Észak-Csehország a rendszerváltás után nagyon leszegényedett, mert a helyi nehézipar és bányászat nagyrészt megszűnt. A régió nagyobb városaiban - Chomutov, Litvínov, Teplice, Ústí nad Labem - több ezres roma gettók alakultak ki, miután a városok vezetése az évek folyamán egy helyre költöztette a lakbért nem fizető polgárokat. A gettókban az átlagnál jóval magasabb a bűnözés, a prostitúció, s szinte mindennaposak a konfliktusok a romák és a többségi lakosok között. Litvínovban az ősszel utcai összecsapásokra is sor került.

Csehországban a legutóbbi népszámláláskor (2001) mindössze 11 ezer személy vallotta magát romának. Becslések szerint a romák száma azonban valójában mintegy 200-250 ezer.