A Fehér Ház új ura csütörtökön intenzív tempóban folytatta a Bush-örökség lebontását. Barack Obama a várakozásoknak megfelelően aláírta a guantanamói fogolytábor bezárásáról szóló elnöki rendeletet. Miközben az ENSZ és emberi jogi szervezetek világszerte üdvözölték a gesztust, a Gitmo néven is emlegetett elhíresült fogolytelep felszámolása fejfájást és az Obamát csodáló Európával vitákat is okozhat.

Az EU-külügyminiszterek három nap múlva tárgyalnak arról, befogadjanak-e a tagállamok olyan volt foglyokat, akiket saját biztonságuk érekében nem lehet hazaküldeni, de az Egyesült Államok sem akarja őket. Németország és Franciaország, amely hangosan kampányolt Guantanamo bezárásáért például ellentmondó üzeneteket küld. Finnország, Írország, Portugália, Nagy-Britannia és Svédország segítene, de akkor, ha más EU-országok is vállalásokat tennének.

Az unióba a 245 fogoly közül 60, kínai ujgur, algériai, üzbég, oroszországi, szíriai, líbiai és más állampolgár érkezne. Hollandia határozott nemet mondott, Ausztria, Dánia és Lengyelország is vonakodik. Közben amerikai diplomaták azt mondják: ha Európa tényleg új viszonyt akar a Bush-éra után, akkor ki kellene nyilvánítania jószándékát.

Diplomáciai nagyágyúk

Újonnan hivatalba lépett elnökként szokatlan módon Obama máris sok időt szentel a külkapcsolatoknak. Csütörtökön a Clinton-korszakból ismert két diplomáciai nagyágyút is bemutatott a közvéleménynek, amikor kinevezte pakisztáni és afgán, valamint közel-keleti ügyekkel foglalkozó különmegbízottjait. Az első a boszniai békét tető alá hozó Richard Holbrooke, a második pedig az északír megbékélés kulcsfigurája, George Mitchell.

Hiba lenne azonban túl sok hasonlóságot keresni a Közel-Kelet és Észak-Írország között, ahol ugyanazt a nyelvet beszélő, hasonló kultúrájú és hazájuk megosztására végülis kész közösségek álltak szemben egymással. Elemzők szerint Mitchell kinevezése nem jelenti azt, hogy Obama elnézőbb lenne a Hamásszal szemben, amelynek erősödését Washington és Izrael is elnézte egy ideig, mert azt remélték, hogy ellensúlyt teremt a Fatahhal szemben.

Az izraeli nagykövet máris üdvözölte Mitchell kinevezését, csakúgy, mint Javier Solana, az EU külpolitikai főnöke. Holbrooke, aki a daytoni béketárgyalások során vasakarattal kényszerítette megegyezésre a feleket, elismerte: nehéz feladatot kapott az egyszerre különböző, de a tálibok miatt összefonódott pakisztáni és afganisztáni megbízatással.

A külügyi csapat vezetőjét, Hillary Clintont különösen ösztökélni fogja az a tény, hogy férje elnöksége idején hajszálon múlott az izraeli-palesztin békemegállapodás. Clinton határozott diplomáciát ígért és azt, hogy túllép a Bush-korszak bénultságán.