Infostart.hu
eur:
385.15
usd:
329.05
bux:
120372.44
2026. január 21. szerda Ágnes

Kevesebbet söröznek a szlovákok

Rossz évet zártak tavaly a szlovákiai sörgyárak: a fogyasztás tovább csökkent, a szlovák lakosság is egyre kevesebb sört iszik.

Mint a pozsonyi Pravda nem régi elemzéséből kiderül, a kedvezőtlen jelenség már 2003 óta tart. Míg a rekordévnek számító 2002-ben csaknem 5 milliárd hektolitert állítottak elő Szlovákiában, egy évvel később a fogyasztási adó drasztikus emelése miatt a gyártás 4,5 millió hektoliterre mérséklődött, és a hanyatlás azóta is folyamatos. Tavaly már csak alig több mint 3 és fél millió hektoliter sör készült az országban.

A sörgyártók szövetségének adataiból kitűnik, hogy az elmúlt időszakban jelentősen változtak a sörfogyasztási szokások is: az utóbbi években egyre kelendőbb a 10 fokos sör, míg a korábban népszerű 12-es kezd háttérbe szorulni. A felmérés szerint a teljes sörmennyiség 67 százalékát alkotja a 10-es és csupán egyharmada esik a 11-es, illetve a 12-es sörre. Ez magyarázható egyrészt a lakosság egészségesebb életmódjával, de főként azzal, hogy az előbbi olcsóbb, mint az utóbbi.

Nyáron nagy sikersztori volt a másfél literes műanyagpalackokban forgalmazott sörök árusítása, a kereslet messze felülmúlta a várakozásokat. Érdekes jelenség az is, hogy egyre inkább csökken a csapolt sör aránya, miközben növekszik a palackozott és a dobozos sör eladása.

A külföldi tulajdonban lévő szlovákiai sörgyárak licencszerződések alapján cseh söröket is gyártanak, ezek nagyon kelendőek a piacon. A szlovákiai sörpiacot már évek óta a Heineken Slovakia társaság uralja, az országos sörgyártás több mint 53 százalékát biztosítja, legnagyobb üzeme az ógyallai, amelynek termékeit, főleg az Arany fácán néven ismert sört a világ számos országába exportálják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A régió gazdasága elérte teljesítőképessége határait, a bővülésnek a munkaerő hiánya szab gátat

A kelet-közép-európai munkaerőpiacot a teljes foglalkoztatottság és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok alakítják, miközben a munkaerőhiány a gazdasági növekedés egyik fő korlátjává vált - hangsúlyozta a Portfolio-nak Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője és társtulajdonosa, aki egyben a vállalat nemzetközi terjeszkedéséért is felel. A szakembert többek között arról is kérdeztük, hogy mely munkakörök és készségek a legkeresettebbek most a kelet-közép-európai munkavállalók esetén, illetve milyen regionális különbségek fedezhetők fel a térség összességében feszes munkaerőpiacain figyelembe véve azt, hogy 2030-ig Magyarországon mintegy 300 ezer fővel, a WHC által lefedett 10 országban pedig együttesen közel 1 millió fővel csökkenhet a következő években a munkaerő-kínálat. A szakértő szerint a megoldást részben a fiatalok és nyugdíjasok foglalkoztatása, a részmunkaidős lehetőségek bővítése, valamint a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása jelentheti. Kiemelte, hogy a külföldi munkaerő nélkül romlana a versenyképesség, a régió országaiból pedig olyan vállalatok is távozhatnának, amelyek jelenlétét jelenleg a biztosítható munkaerő teszi lehetővé. Ha ezek a megoldások kiesnek azokban a térségekben és ágazatokban, ahol munkaerőhiány van, a magyar, illetve akár a szlovén vagy a szlovák munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×