Infostart.hu
eur:
358.93
usd:
309.1
bux:
130632.44
2026. május 22. péntek Júlia, Rita

Kevesebbet söröznek a szlovákok

Rossz évet zártak tavaly a szlovákiai sörgyárak: a fogyasztás tovább csökkent, a szlovák lakosság is egyre kevesebb sört iszik.

Mint a pozsonyi Pravda nem régi elemzéséből kiderül, a kedvezőtlen jelenség már 2003 óta tart. Míg a rekordévnek számító 2002-ben csaknem 5 milliárd hektolitert állítottak elő Szlovákiában, egy évvel később a fogyasztási adó drasztikus emelése miatt a gyártás 4,5 millió hektoliterre mérséklődött, és a hanyatlás azóta is folyamatos. Tavaly már csak alig több mint 3 és fél millió hektoliter sör készült az országban.

A sörgyártók szövetségének adataiból kitűnik, hogy az elmúlt időszakban jelentősen változtak a sörfogyasztási szokások is: az utóbbi években egyre kelendőbb a 10 fokos sör, míg a korábban népszerű 12-es kezd háttérbe szorulni. A felmérés szerint a teljes sörmennyiség 67 százalékát alkotja a 10-es és csupán egyharmada esik a 11-es, illetve a 12-es sörre. Ez magyarázható egyrészt a lakosság egészségesebb életmódjával, de főként azzal, hogy az előbbi olcsóbb, mint az utóbbi.

Nyáron nagy sikersztori volt a másfél literes műanyagpalackokban forgalmazott sörök árusítása, a kereslet messze felülmúlta a várakozásokat. Érdekes jelenség az is, hogy egyre inkább csökken a csapolt sör aránya, miközben növekszik a palackozott és a dobozos sör eladása.

A külföldi tulajdonban lévő szlovákiai sörgyárak licencszerződések alapján cseh söröket is gyártanak, ezek nagyon kelendőek a piacon. A szlovákiai sörpiacot már évek óta a Heineken Slovakia társaság uralja, az országos sörgyártás több mint 53 százalékát biztosítja, legnagyobb üzeme az ógyallai, amelynek termékeit, főleg az Arany fácán néven ismert sört a világ számos országába exportálják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

A szlovák Alkotmánybíróság megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntését, és kimondta, hogy a magyar földtulajdonos alkotmányos panaszai jogosak voltak. A döntés értelmében ismét el kell ismerni Bositsék tulajdonjogát azokra a földterületekre, amelyeket az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbált elkobozni.

Horn Gábor: most legalább akkora a feladat, mint 1990-ben, csak nincs annyi idő elvégezni

Nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt – így értékeli a Tisza Párt kétharmados győzelmét a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: még legalább egy hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mi várható az új kormánytól.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

A politikai fordulatot követő piaci eufória látványos sikert hozott: a forint szárnyal, miközben az állampapír-hozamok zuhannak. Az április 12-i kormányváltás „hájp” után azonban fontos kérdések merülnek fel. Miközben az exportőrök a hirtelen jött erősödés miatt aggódnak, az euróban megtakarítók pedig devizavagyonuk apadását kénytelenek elkönyvelni, a legfőbb kérdés mégis az: a forint tartós strukturális átárazódásának vagy csupán egy tiszavirág-életű politikai nászútnak vagyunk a tanúi? Levonulhat-e a kezdeti lelkesedés úgy, hogy a makacs fundamentumok – a stagnáló gazdaság és a költségvetési deficit – végül komoly próba elé állítják az országot? Az euróövezet felé vezető út hosszú, és bár a forint eddigi, feltörekvő piacokra jellemző extremitásait és rendkívüli volatilitását egy kiszámíthatóbb pálya válthatja fel, a jegybanki kamatnormalizáció és a gazdasági realitások még tartogatnak buktatókat. És vajon képes lesz-e a magyar fizetőeszköz levetkőzni a sérülékeny, spekulatív imázst?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×