Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Nem jó európai uniós megyében élni Dél-Amerikában

Zavargásokká fajultak a magas üzemanyagárak miatti tiltakozások a Francia Guyanában. A rendőrség eddig 19 embert vett őrizetbe, és az események miatt le kellett állítani a világ egyik legfontosabb rakétakilövő állomásának számító kouroui űrközpont működését is.

Hétfő óta tartanak a tiltakozások a magas üzemanyagárak miatt a Dél-Amerika északi részén fekvő Francia Guyanában. A Franciaország egyik tengerentúli megyéjének, ennek köszönhetően az Európai Unió egyik úgynevezett ultraperiférikus régiójának számító területen most nem jó uniós állampolgárnak lenni.

Az egykori francia gyarmaton zajló eseményeket ugyanis valójában egy tavaly novemberben meghozott bírósági ítélet most jelentkező hatásai indították el. Az igazságszolgáltatás ugyanis arra kötelezte a Brazíliával és Szuriname-mal határos tengerentúli francia megyét, hogy kevésbé környezetszennyező, az uniós előírásoknak megfelelő üzemanyagot árusítson a piacán.

Már akkor látni lehetett, hogy a döntés azonnali 30 eurócentes, azaz mintegy 80 forintos áremelkedést fog eredményezni, és a francia állam a sokkhatást úgy igyekezett tompítani, hogy egyéves átmeneti támogatási rendszert léptetett életbe, amely lehetővé tette, hogy az áremelkedést idén februártól kezdve fokozatosan, több lépcsőben hárítsák át a fogyasztókra.

Az utolsó lépésre novemberben került sor, a fuvarozók pedig megállapították: valójában nem 30, hanem 46 eurócenttel, azaz 124 forinttal emelkedett az üzemanyag átlagára. Elégedetlenségüket fokozta, hogy a kontinentális Franciaországban éppen az ellenkező folyamat zajlott le: a nyári közel másfél euróról, mintegy 390 forintról 1,20 euró- 313- forint körülire csökkent a 95-ös oktánszámú benzin litere, miközben Guyanában immár 1,77 eurót, több mint 470 forintot kell fizetni érte.

A fuvarozókhoz időközben a kereskedők és egyéb alkalmazottak is csatlakoztak, és most azt követelik a kormánytól, hogy fél euróval csökkentse az üzemanyag árát. Kérésüknek azzal igyekeznek nyomatékot adni, hogy lezárták egyebek mellett a főváros, Cayenne, valamint az Európai Űrügynökség bázisaként működő kouroui űrközpont felé vezető utakat.

A demonstráció akkor vett váratlan fordulatot, amikor elégedetlen fiatalok csoportjai több helyszínen törni-zúzni, később gyújtogatni kezdtek, barikádokat emeltek, majd a rendőrséggel is összecsaptak. Az eredeti tüntetések szervezői ugyan határozottan elítélték a zavargásokat, de az indulatok ettől nem csitultak el.

Egyelőre nem tudni, hogy a kérdés mikor kerül nyugvópontra, a kormányt képviselő Guyana-i prefektus ugyanis első körben azt javasolta a tengerentúli megye önkormányzatának, hogy csökkentse az üzemanyagra kivetett 70 centes, 182 forintnak megfelelő adóját. A testület azonban egyelőre hallani sem akar erről, azzal érvel ugyanis, hogy ez a pénz teszi lehetővé, hogy a távolabbi vidékeken lakóknak ne kelljen többet fizetniük az üzemanyagért, és ebből támogatják az Európába hazautazók repülőjegyeit is, ami éves szinten majdnem 4,5 millió eurót, több mint 5 millirád forintot tesz ki.

A rendőrség eddig 19 tüntetőt vett őrizetbe, és az események miatt le kellett állítani a világ egyik legfontosabb rakétakilövő állomásának számító kouroui űrközpont működését is, ahol éppen két műhold fellövésére készültek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×