Ellenséges harcosoknak minősítették őket, évek óta várják, hogy bírósági tárgyalás induljon ellenük, egyesek közülük hónapokig nem látták a napfényt és nem kaphatnak levelet otthonról. Sőt, vannak olyan guantánamói foglyok - ráadásul amerikai állampolgárok - akiket még ennél is súlyosabb módszerekkel "kezelnek".

Az amerikai állampolgárságú - tehát elvileg civil bírósági tárgyalásra jogosult - Jaszer Eszam Hamdiról 2002-ben ezt írta egyik kihallgató tisztje: "mindent megteszek, hogy józan eszénél maradjon, de szorít az idő. Szeretném megjutalmazni a jó magaviseletéért, és megakadályozni, hogy az én felügyeletem alatt kattanjon meg". Hamdi ekkor már 14 hónapja volt őrizetben, nem találkozhatott ügyvéddel, a családtagjaival, de még más őrizetesekkel sem.

A Yale Egyetem jogi karának nemzetközi emberjogi csoportja a szabad információról szóló törvény alapján szerezte meg guantánamói tisztek és feletteseik levelezését, amelyet egy másik amerikai állampolgár, José Padilla és az amerikai lakhatási engedéllyel rendelkező Ali Szaleh al-Marri védelmében használnak fel.

A 91 oldalnyi dokumentumból kiderül, hogy az évek során a fogolytábort irányító tiszteket is egyre jobban felzaklatta az, ahogyan bánniuk kellett a foglyokkal.

Tizenhat hónapig magánzárkában

A guantánamói tábor egyik célja az volt, hogy olyan jogi helyzetet teremtsen, amellyel elkerülhető, hogy amerikai polgári bíróságok elé állítsák az "ellenséges harcosnak" minősített foglyokat. Mivel jogilag nem minősülnek katonáknak sem, ezért a genfi konvenció sem érvényes rájuk. Emiatt azonban olyanok is éveken át Guantánamón raboskodtak, akik maguk nem terveztek és nem követtek el terrorcselekményt, és nem harcoltak az Közel-Keletre küldött koalíciós erők ellen.

Hamdit, akit Afganisztánban fogtak el, három év után engedték Szaúd-Arábiába távozni, azzal a feltétellel, hogy feladja amerikai állampolgárságát. A katari állampolgárságú, az Egyesült Államokban tanuló al-Marrit eredetileg tanúként vették őrizetbe, később hitelkártyacsalással vádolták, majd a Bush-kormány "ellenséges harcosnak" minősítette, és Guantánamóra küldték. Itt két éven át nem viselhetett zoknit vagy cipőt, és 16 hónapig magánzárkában tartották.

Közben a Fehér Ház dühösen reagált arra, hogy egy amerikai bíró utasítást adott 17 ujgur kínai szabadon engedésére. A guantánamói foglyok csoportját a rendelkezés szerint az Egyesült Államokban kell szabadlábra helyezni, mert nem ellenséges harcosok.

Valójában már négy éve elengedhették volna őket, de attól tartottak, hogy Kínában üldözni fogják őket. A Fehér Ház szerint a csoport "Amerika esküdt ellensége". A washingtoni ujgur közösség felajánlotta, hogy befogadja a hét éve vádemelés nélkül börtönben tartott férfiakat.

Erre egyelőre nem kerülhet sor, mert egy szövetségi bíróság felfüggesztette az ítélet végrehajtását, hogy mindkét fél ügyvédjeinek legyen idejük az érveik felsorakoztatására.