Infostart.hu
eur:
384.1
usd:
328.68
bux:
121308.37
2026. január 21. szerda Ágnes

Nincs mentességük az államfőknek a nemzetközi bíróságok előtt

Emberiesség elleni és háborús bűnök elkövetésével, valamint népirtással vádolja Radovan Karadzicot a hágai ENSZ-törvényszék. Az InfoRádió által megkérdezett nemzetközi jogász szerint azonban nem borítékolható, hogy mindegyik vádat rá lehet bizonyítani a volt boszniai szerb elnökre. Igaz, ez a büntetés mértéke szempontjából nem mérvadó - tette hozzá Lattmann Tamás.

Három külön kategória a népirtás bűntette, valamint az úgynevezett emberiesség elleni bűntettek és a háborús bűntettek, amelyek számos bűncselekményt foglalnak magukba - mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Lattmann Tamás nemzetközi jogász Radovan Karadzic volt boszniai szerb vezető hágai perével kapcsolatban.

Mint rámutatott, a népirtás önmagában egy bűncselekmény, a két másik nagy kategóriába pedig Karadzic olyan bűncselekményei tartoznak, mint hogy orvlövészeket alkalmazott Szarajevó ostrománál a polgári lakosság lövetésére, minden katonai cél és értelem nélkül.

Lehet átfedés persze a népirtás és a másik két bűncselekménycsoport között - fejtette ki Lattmann Tamás. Lehet, mint mondta, hogy a hágai törvényszék nem fog népirtást megállapítani, de bizonyos emberek megölését, mint emberiesség elleni bűncselekmény, Karadzicra bizonyítja.

A kiszabott büntetés tekintetében ez persze majdnem mindegy - jegyezte meg a nemzetközi jogász. A törvényszék majd eldönti, hogy Karadzic esetében hogyan értékeli a srebrenicai mészárlást. Ezt a törvényszék már több korábbi ítéletében népirtásnak minősítette, és a Bosznia kontra Szerbia per nemzetközi bírósága is ekként tartja számon. Így a kérdés az, hogy Karadzic felelősségét megállapítják-e ezzel kapcsolatban - jelentette ki Lattmann Tamás.

Különbség van ugyanakkor, mint azt kifejtette, egymillió rendbeli gyilkosság és népirtás között. A népirtás lényege az a különleges szándék, ami arra irányul, hogy egy adott népcsoport megszűnjön.

Lattmann Tamás szerint érthető, ha úgy érezzük, a világ diktátorainak jelentős része sosem kerül bíróság elé, ám az 1990-es években ezzel ellentétes tendencia indult el. A nemzetközi bíróságok előtt jogilag nem számít, hogy valaki államfő-e. De a gyakorlati politikában általában mégiscsak számít - tette hozzá.

A jugoszláv ügyekben ítélkező hágai törvényszék előtt azonban nem számított - mutatott rá.

A Nemzetközi Büntetőbíróság 2002-ben kezdett működni, így ott még nincs igazi precedens ennek az elvnek az érvényesülésére - emelte ki. Ez jelenleg a kongói ügyekkel foglalkozik, és most kerül elé Darfúr és Szudán ügye - mondta el Lattmann Tamás.

Hanganyag: Exterde Tibor

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.22. csütörtök, 18:00
Palkovics László
mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Alaposan elromlott a hangulat a világ tőzsdéin, tegnap az amerikai piacok október óta nem látott esést szenvedtek el, miután Donald Trump még a hétvégén vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek ellenzik, hogy az USA megszerezze Grönlandot. Európai vezetők elfogadhatatlannak nevezték az elnök fenyegetéseit, és válaszlépéseket ígértek. Donald Trump ma a Davosi Világgazdasági Fórumon beszélt, és kijelentette, hogy nem fog erőszakot alkalmazni Grönland megszerzésére, este pedig már bejelentette, hogy sikerült megállapodást kötnie. Az elnök kijelentései enyhítették a nyomást a lejtmenetben lévő európai tőzsdéken, majd Amerikában hozzájárultak ahhoz, hogy pluszban zárjanak a vezető részvényindexek. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×