Infostart.hu
eur:
393.44
usd:
344.62
bux:
121754.84
2026. március 14. szombat Matild

Nincs mentességük az államfőknek a nemzetközi bíróságok előtt

Emberiesség elleni és háborús bűnök elkövetésével, valamint népirtással vádolja Radovan Karadzicot a hágai ENSZ-törvényszék. Az InfoRádió által megkérdezett nemzetközi jogász szerint azonban nem borítékolható, hogy mindegyik vádat rá lehet bizonyítani a volt boszniai szerb elnökre. Igaz, ez a büntetés mértéke szempontjából nem mérvadó - tette hozzá Lattmann Tamás.

Három külön kategória a népirtás bűntette, valamint az úgynevezett emberiesség elleni bűntettek és a háborús bűntettek, amelyek számos bűncselekményt foglalnak magukba - mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Lattmann Tamás nemzetközi jogász Radovan Karadzic volt boszniai szerb vezető hágai perével kapcsolatban.

Mint rámutatott, a népirtás önmagában egy bűncselekmény, a két másik nagy kategóriába pedig Karadzic olyan bűncselekményei tartoznak, mint hogy orvlövészeket alkalmazott Szarajevó ostrománál a polgári lakosság lövetésére, minden katonai cél és értelem nélkül.

Lehet átfedés persze a népirtás és a másik két bűncselekménycsoport között - fejtette ki Lattmann Tamás. Lehet, mint mondta, hogy a hágai törvényszék nem fog népirtást megállapítani, de bizonyos emberek megölését, mint emberiesség elleni bűncselekmény, Karadzicra bizonyítja.

A kiszabott büntetés tekintetében ez persze majdnem mindegy - jegyezte meg a nemzetközi jogász. A törvényszék majd eldönti, hogy Karadzic esetében hogyan értékeli a srebrenicai mészárlást. Ezt a törvényszék már több korábbi ítéletében népirtásnak minősítette, és a Bosznia kontra Szerbia per nemzetközi bírósága is ekként tartja számon. Így a kérdés az, hogy Karadzic felelősségét megállapítják-e ezzel kapcsolatban - jelentette ki Lattmann Tamás.

Különbség van ugyanakkor, mint azt kifejtette, egymillió rendbeli gyilkosság és népirtás között. A népirtás lényege az a különleges szándék, ami arra irányul, hogy egy adott népcsoport megszűnjön.

Lattmann Tamás szerint érthető, ha úgy érezzük, a világ diktátorainak jelentős része sosem kerül bíróság elé, ám az 1990-es években ezzel ellentétes tendencia indult el. A nemzetközi bíróságok előtt jogilag nem számít, hogy valaki államfő-e. De a gyakorlati politikában általában mégiscsak számít - tette hozzá.

A jugoszláv ügyekben ítélkező hágai törvényszék előtt azonban nem számított - mutatott rá.

A Nemzetközi Büntetőbíróság 2002-ben kezdett működni, így ott még nincs igazi precedens ennek az elvnek az érvényesülésére - emelte ki. Ez jelenleg a kongói ügyekkel foglalkozik, és most kerül elé Darfúr és Szudán ügye - mondta el Lattmann Tamás.

Hanganyag: Exterde Tibor

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×