Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas

Több mint fél évszázadig épült a 454 méteres híd

Indiában 55 évig tartott, amíg megépítettek egy közel fél kilométeres hidat. Az átadás csúszását a bürokráciával, pereskedéssel és természeti katasztrófával magyarázzák.

Az India Nyugat-Bengál államában található híd a Torsa folyó felett ível át, és július 16-án adták át nagy ünnepség közepette.

A 454 méteres szerkezet megépítése azonban 55 évet vett igénybe - legalábbis ezt állítja egy mérnök, aki a kormány megbízásából 1953-ban készített először felméréseket a területen. Kripasindhu Rakshit szerint ez után a kormány csak a nyolcvanas években kért újabb földtani méréseket, valamint becsléseket a híd építésének költségére.

A mérnök megtudta, hogy a hetvenes években egy másik csapat ugyanezt a munkát már elvégezte: megbecsülte a költségeket, és még a híd terveit is elkészítette. Rakshit 1984-ben nyugdíjba vonult, és azt állítja: addig semmi jele nem volt annak, hogy elkezdték volna a munkálatokat.

A jelenlegi indiai kormány azonban nem tud az eredeti, 1953-as tervekről. Nirmal Mandal autópályamérnök úgy tudja, a híd első tervei a nyolcvanas évek közepén készültek, és 1988-ban kapták meg az építési engedélyt. Mandal, aki a 454 méteres hídszerkezet építését irányította, azt állítja, hogy a munkálatok 1992-ben kezdődtek el, és az akkori tervek szerint 3 éven belül kellett volna befejezni.

A szakember az óriási csúszást több okkal magyarázta: 1993-ban árvíz miatt kellett felfüggeszteni az építkezést, később pedig az építési vállalat nem volt hajlandó fizetni a munkásoknak, ezért hosszadalmas pereskedés következett. Egy másik vállalat vette át a munkálatok irányítását, ám 2001-ben szintén bírósági ügyek miatt teljesen leállt az építkezés.

Végül 2006-ban egy magáncég folytatta és fejezte be a híd megépítését, aminek költségei a tervezettnél ötször nagyobbak voltak.

Az eddigi rekordot a kínai Vuhan hídja tartja: a Jangce felett átívelő, 1670 méter hosszú szerkezet építését 1913-ban kezdték, de csak 1957-ben fejezték be.

Címlapról ajánljuk
Nyugdíjguru: „senkitől nem vesznek el semmit”, minden nyugdíjasréteg kap valamit – íme a számok

Nyugdíjguru: „senkitől nem vesznek el semmit”, minden nyugdíjasréteg kap valamit – íme a számok

Farkas András nyugdíjszakértő részletesen elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában a jövő évi nyugdíjemelések kérdéseit. Mint mondta, a legszegényebb rétegeknél döntő fontosságú lépés történik most, és nem a többiek rovására, hiszen senkitől nem vesznek el semmit, mindenkinek emelkednek a juttatásai különböző mértékben – de az EU-országokhoz képest még „van hova fejlődni” a nyugdíjkiadásokat illetően.

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.
Már rendszert is döntöttek a lázadó diákok – Egész Európa beleremeghet a rég nem látott tüntetéshullámba?

Már rendszert is döntöttek a lázadó diákok – Egész Európa beleremeghet a rég nem látott tüntetéshullámba?

Szerbiában a két éve folyamatosan demonstráló egyetemisták saját listával indultak a parlamenti választásokon, és demokratikus keretek között döntötték meg Aleksandar Vučić betonbiztosnak hitt rendszerét. Szeptember végétől számos európai országban kezdődtek diáktüntetések –a legnagyobbak és legerőszakosabbak Franciaországban –, és bár más politikai rendszerek egyelőre nem látszanak dőlni, a tiltakozások több országban is jelentős kihívások elé állítják a kormányokat. Mi az oka, hogy épp most robban a tüntetéshullám, és vajon új korszakot jelezhet-e ez Európában?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×