Ha valaki repülőre ül, biztos lehet benne, hogy jó kezekbe kerül, hiszen a pilótáknak félévente kell részt venniük orvosi felülvizsgálaton. Arról azonban az embereknek fogalmuk sincs, milyen egészségi állapotban vannak az amerikai elnökjelölt-aspiránsok - jegyezte meg James Toole neurológus professzor, aki szerint a Fehér házért harcba induló politikusok esetében is szükséges lenne a fizikai, de főleg a mentális állapotukat felmérő vizsgálatra.

Most a legmagasabbra törő politikusokon múlik, mennyit tudatnak egészségi állapotukról a nyilvánossággal, több szakértő azonban úgy véli: ennek előfeltételnek kellene lennie ahhoz, hogy indulhassanak a Fehér házért, hiszen a szavazóknak joguk van tudni, nem kerülhetnek-e olyan állapotba, ami befolyásolja a működésüket.

Eddig egyedül a 71 éves John McCain, a republikánusok immár biztos jelöltje számolt be egészségi állapotáról - valószínűleg azért mert kora miatt - 71 éves - vele kapcsolatban merül fel leggyakrabban, hogy túl idős elnöknek.

McCain azonban az orvosai szerint jó egészségnek örvend, bár 15 éve kezelik bőrrákkal, és gyógyszert kell szednie magas koleszterin-szintje miatt, valamint a vesekövek kialakulásának megakadályozására.

Példa ugyanis van arra, hogy esetleg olyan ember kap bizalmat valamelyik pártkonvención, aki nem elég egészséges ahhoz, hogy elnök legyen.

Tsongas letagadta a betegségét

Paul Tsongas szenátor, például titokban tartotta, hogy a csontvelő-átültetés ellenére visszatért a non-Hodgkin limfómája, amikor 1992-ben elindult a Demokrata Párt elnökjelöltségéért. Sőt, folyamatosan azt állította, hogy meggyógyult, így valódi egészségi állapotára csak akkor derült fény, amikor a kampánya véget ért.

Ha a párt szavazói őt választották volna a későbbi végső győztes, Bill Clinton helyett, akkor Tsonga hivatalban lévő elnökként lett volna kénytelen alávetni magát az újabb kezeléseknek, és halt volna meg néhány évvel később.

"De az sem biztos, hogy a beiktatást megérte volna. Ez igazi közéleti katasztrófa lett volna" - hangsúlyozta az esettel kapcsolatban Robert Gilbert, a bostoni Észak-keleti Egyetem politikatudomány-professzora.

Legalább tíz olyan amerikai elnök volt hivatalban, aki közben súlyos mentális zavarral küzdött - derült ki a Journal of Nervous and Mental Disease című amerikai szaklap 2006-os tanulmányából.

Woodrow Wilson (1856 - 1924), az Egyesült Államok 28. elnöke például, azt tartotta titokban, hogy három kisebb agyvérzése is volt korábban. Wilson 1919-ben azután egy újabb, ezúttal súlyos agyvérzést kapott, amelynek következtében a bal oldalára megbénult és a bal szemére megvakult. Így második elnöksége utolsó két évében szinte alig tudott dolgozni, kilenc hónapig egyáltalán nem volt képes kormányülést tartani.