A Károly-díj zsűrije novemberben rövid vita után Angela Merkelt találta a legméltóbbnak az 5 ezer euróval járó európai kitüntetésre. A díj odaítélésének indoklásában a bizottság kiemelte a német kancellár kimagasló eredményét, amelyet az európai egyesülés folyamat előmozdításában tudott felmutatni.

Kiváltképpen az unió reformszerződésének megvalósításában játszott szerepe adta a döntő lökést a Károly-díj elnyeréséhez. A poltikai viták miatt megbukott Európai Alkotmány helyére lépő reformszerződés jövőre lép érvénybe, miután mind a 27 tagállam ratifikálta. A német képviselöház alig egy hete szavazta meg.

A parlamenti vita során Angela Merkel reményét fejezte ki, hogy a uniós reformszerződés éppen húsz évvel azután fog életbe lépni, hogy Magyarország átvágta az Európát közel fél évszázadon át kettészelő vasfüggönyt és leomlott a berlini fal.

A Károly díj átadására ezúttal is az aacheni városház koronázási termében kerül sor és a kitüntetett méltatását Nicolas Sarkozy vállalta. Noha a francia elnök némileg lehütötte az aacheniek örömét azzal hogy az ünnepségen felesége, a rendkivül csinos Carla Bruni nélkül jelenik meg, politikailag megkönnyebbülést jelent közeledése a kancellárhoz, mert a közelmúltban Párizs különutas törekvései miatt feszültté vált Merkel és Sarkozy kapcsolata.

A Károly-díj átadása idejére különleges biztonsági intézkedéseket foganatosítottak Aachenban, hogy távoltartsák a városháza környékéről a globalizáció ellenes csoportok tüntetőit.

A Károly díjat először 1950-ben adták át az európai egyesülési folyamat előmozdításáért. A kitüntetettek között szerepel II.János Pál pápa, Adenauer néha német kancellár, Bill Clinton amerikai elnök, a magyarok közül Horn Gyula volt miniszterelnök és Konrád György író.

Idén először egészítették ki a magas elismerést az Európai Parlament Ifjúsági Károly-díjával, amit a magyarországi "Diákok Határok Nélkül" ifjúsági projekt nyert.