Infostart.hu
eur:
360.6
usd:
309.31
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán

A háború kezdete - öt éve indult az iraki invázió

Az öt évvel ezelőtti szövetséges invázió megindítására emlékeznek az Egyesült Államokban és Irakban. Az akció elvezetett Szaddám Huszein bukásához, az alkotmány elfogadásához és a parlamenti választásokhoz. Emellett azonban máig tartó véres terrorhullámot indított el, súlyos politikai károkat okozott a résztvevő államoknak és elmérgesítette a nyugat és az iszlám világ viszonyát.

A brit és az amerikai sajtó már napok óta foglalkozik az öt éve indult iraki háborúval. A beavatkozás pártolói és ellenzői emlékeznek vissza, köztük olyanok, akik időközben megváltoztatták a véleményüket.

A nagy kérdés az, hogy megérte-e? A londoni Times például, idézi Tim Collins brit parancsnok híres beszédét, amely szerint felszabadítani indulnak a katonák, és az egyetlen zászló, amely lengeni fog az országban az iraki népé. A beszéd szövegét még George Bush elnök is kiakasztotta irodája falára, Collins azonban azóta kiábrándult a háborúból, és távozott a brit hadseregből.

Magából Irakból többszázezren menekültek el az erőszak elől, amelynek célpontjai a külföldi katonák mellett egyre inkább a civilek lettek. Az ország mindinkább önálló arculatú régiói közül az északi kurd autonómiában javult látványosan az élet.

Politikai áldozatok

A háború ellenzői szerint a beavatkozás nyomán Irak valóban a terror melegágyává lett, a támogatók szerint viszont a siker azért várat magára, mert megjelentek a terroristák. Annyi tény, hogy az Egyesült Államok stratégiai ellenfele, Irán a korábbinál is nagyobb befolyással bír a többségi iraki síiták körében.

A háború politikai áldozatokat is szedett: Tony Blair brit miniszterelnök például Irak miatt nem tudta kitölteni kormányfői megbízatását. Míg szövetségese, George Bush először azzal indokolta az akciót, hogy Huszeint támogatta az al-Kaidát, majd ezt lecserélte a tömegpusztító fegyverek fenyegetésére, és végül egyszerűen az iraki rezsim megbuktatásának szükségességére, a hazudozással vádolt Blair távozása előtt már csak azzal érvelt: meggyőződése volt, hogy Amerika oldalán kellett harcba indulnia országának.

Az akció szakadással fenyegette a nyugati szövetséget: Franciaország és Németország látványosan ellenezte a fellépést, amit az amerikaiak és britek a gyávaság jelének vettek. Spanyolország a madridi merényletek után kivonta csapatait.

Kelet-Európa és a lojalitás

A kelet-közép-európai új NATO-államok számára viszont Irak jó alkalom volt Washington iránt lojalitásuk biztosítására. Magyarországon Irak a belpolitika játékszerévé vált: a média és a politikusok nagy része nem meggyőződésük, hanem aszerint foglaltak állást, hogy mit mondott a másik oldal.

Nagy-Britanniában az elmúlt hetekben arról lehetett hallani, hogy egyes városokban ellenségesen fogadják a civilek az egyenruhában járó katonákat. Az Egyesült Államokban - amely a kaotikus biztonsági helyzet miatt még mindig nem tudta kivonni csapatait - az elnökjelöltségre pályázó politikusok óvakodnak az invázió dicsőítésétől.

John McCain, a republikánus jelölt például, a minap mondta azt, hogy az iraki börtönökben az amerikaiak kínozták foglyaikat. Az amerikai katonacsaládok a 4000 halottjukra emlékeznek. Irakban pedig az áldozatokra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×