Az állami vezetők ugyan azt hangoztatják, hogy az ország egysége nincs veszélyben, de sokan már az ország kettészakadásától tartanak a két különböző nyelvű régió közötti, egyre mélyülő viták miatt.

A június elején tartott általános választást a flamand kereszténydemokraták nyerték, de a bonyolult belga rendszerben kormány csakis többpárti, holland- és francia ajkú pártokat is magában foglaló koalícióval alakítható.

II. Albert király Yves Leterme korábbi flamand miniszterelnököt, a választásokon győzelmet arató párt jelöltjét bízta meg kormányalakítással, de ő csak úgy tehet eleget választási ígéreteinek, ha olyan kormányprogramot tud összeállítani, amely kilátásba helyezi a régióknak nagyobb önállóságot - és Flandriának egyúttal nagyobb jövedelmet - biztosító alkotmányos reformot.

Ezt azonban a francia nyelvű pártok nem fogadják el, mert attól tartanak, hogy a holland nyelvű országrész javára elbillenne az ország kényes nyelvi és gazdasági egyensúlya, amelynek fenntartására szerintük a jelenlegi államrend a megfelelő.

Az uralkodó Leterme többszöri kudarca ellenére is ragaszkodik ahhoz, hogy a flamand jelölt üljön a miniszterelnöki székbe.

II. Albert néhány nappal ezelőtt a képviselőház és a szenátus elnökeit is felkérte arra, hogy segítsenek Leterme-nek kidolgozni a megállapodást. A király reményei szerint előmozdíthatja a tárgyalásokat az, hogy a két állami méltóság közül az egyik holland, a másik francia ajkú.

A vasárnapi tüntetést civil csoportosulások szervezték, és a menet alatt is hangoztatták, hogy politikamentes programról van szó. Ezzel együtt szinte valamennyi párt képviselője jelen volt a felvonuláson, leszámítva a szeparatizmusát eleve nehezen titkoló flamand szélsőjobboldali erőt.

A szónokok mindegyike sürgette azt, hogy a pártok az ország egységét megtartva, mielőbb oldják meg a több mint 160 napja megoldatlan problémát.

A belga zászlók erdejét lengető és a nemzeti himnuszt többször eléneklő tüntetők az elmúlt napokban mintegy 140 ezer aláírást is összegyűjtöttek céljuk támogatásaképpen, az íveket most átnyújtották a hatóságok képviselőinek.

A politikában azonban az elmúlt napokban éppen hogy elmérgesedni látszott a helyzet.

A flamand pártok, számszerű fölényüket most először kizárólagosan használva, egy parlamenti bizottságban olyan javaslatot szavaztak meg, amely a Brüsszel környéki településeken megfosztaná a francia ajkúkat attól a lehetőségtől, hogy a jövőbeni választásokon vallon pártokra voksoljanak.

Az ország egységét jelképező királyi család november 15-i ünnepét megelőzően a flamand hatóságok érvénytelenítették három olyan település francia ajkú polgármesterének a megbízatását, amelyek Brüsszel környékén, flamand területen fekszenek, de többségükben francia ajkúak lakják.

Arra hivatkoztak, hogy nem tartották be azt a szabályt, amelynek értelmében ebben a térségben elsősorban a holland nyelvet kell használni.

A 177 éve alapított Belgiumnak ez a legsúlyosabb politikai válsága. Az országban utoljára csaknem húsz éve, 1988-ban fenyegetett nehéz krízissel a kormányalakítás. Akkor öt hónap után sikerült összeállítani a koalíciót és lecsitítani a kedélyeket.