Úgy tűnik az EU most megpróbál visszaütni Oroszországnak. Brüsszel évek óta hiába próbálkozik elérni, hogy az európai energiacégek bejussanak és versenyezhessenek az orosz piacon. Amíg ez nem valósul meg, addig azonban az Európába exportáló Gazprom terjeszkedését is korlátozni fogják - derült ki az Uniónak a piac liberalizálását célzó eheti javaslatából.

Európai részesedése eladására kényszerítik

A Gazprom többször is jelezte, hogy európai elosztóhálózatokba akar befektetni, és már is rendelkezik részesedéssel lett, litván, lengyel, német és olasz cégekben - a Brüsszeli bizottság javaslata azonban gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy többségi tulajdonba kerüljön.

Ez csak akkor valósulhatna meg, ha a világ legnagyobb gázszállítója leválasztaná kitermelési és szállítási ágazatát az elosztásról, azaz, ahogy Andris Piebalgs energiaügyi biztos megfogalmazta: "Ha meg akarnak venni egy hálózatot, akkkor bizonyítaniuk kell, hogy semmi közük a gázkitermeléshez és szállításhoz".

Eléggé valószínűtlen, hogy a Gazprom ezek után rohanna, hogy eladja a vezetékeit és lelőhelyeit.

Értetlenség Moszkvában

Moszkvában először értetlenkedve fogadták a hírt arról, hogy a Gazpromnak el kell majd adnia európai résztulajdonát. Egyes üzletemberek protekcionizmussal vádolták meg Brüsszzelt.

A cég szóvivője később azt mondta: áttanulmányozzák a javaslatot és bizosak abban, hogy a Gazprom véleményét is meghallgatják majd.

Brüsszel "saját" monopolcégeinek is hadat üzent

A brüsszeli javaslat - amelyet az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is jóvá kell még hagyniuk - nem csak a Gazprom ellen irányul, hanem a liberalizált brit piachoz hasonló állapotot akar létrehozni a kontinensen is.

Járjon jobban a fogyasztó!

Nagy-Britanniában tucatnyi cég versenyez a fogyasztókért, hogy ugyanazon a vezetéken át juttatthasson otthonába gázt, vagy elektromos áramot.

"A csomag célja, hogy többmillió fogyasztó fordíthasson hátat a jelenleg monopolhelyzetben lévő szállítóknak" - jegyezte meg a londoni Guardian.

A hozzáteszi: az eredeti, "teljes leválasztást" forszírozó ötletet Franciaország és Németország, az EDF és az E.On otthona és hét kisebb európai állam is ellenezte. A Bizottság ezért most egyfajta kompromisszummal állt elő.

Nellie Kroes versenyügyi biztos kemény szavakkal figyelmeztette a nagy cégeket és megjegyezte: 2005-2006-ban Németországban a nagykeresekedelmi energiaárak 31% százalékkal olcsóbbak voltak, mint Nagy-Britanniában, a német fogasztók mégis több, mint 25%-kal többet fizettek, mint a britek.