Egyelőre nem tudni, hogy az ország belbiztonságáért felelős Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal, valamint a hírszerző szolgálat hány esetben és milyen technikai eszközökkel tekintett be gyanúba keveredett polgárok számítógépének adataiba.

Wolfgang Schäuble belügyminiszter most elrendelte az ilyen akciók beszüntetését, amíg a törvényhozás gondoskodik azokról a jogi feltételekről, amelyek bizonyos esetekben lehetővé teszik majd az állam biztonságát védő szerveknek az online házkutatást.

A kormány álláspontja szerint a jelenlegi rendelkezések nem tiltják az ilyen akciókat, de a legfelsőbb bíróság döntését tiszteletben tartva új joggyakorlat kialakítását kezdeményezte.

Az alkotmánybíróság elnöke a történtekből azt a következtetést vonta le, hogy egyre kevésbé szavatolt a polgárok személyes és adatvédelmi joga.

Bevált módszer

A kormány titkosszolgálatokért felelős koordinátora a parlament belügyi bizottsága előtt elmondta, hogy az állambiztonságért felelős szervek 2005 óta kémkedtek a számítógépekben tárolt adatok után. Utalt arra is, hogy ezt - szolgálati utasítás formájában - még 2005-ben, az akkori balközép kormány szociáldemokrata belügyminisztere, Otto Schily engedélyezte.

A Szociáldemokrata Párt biztonságpolitikai megbízottja úgy nyilatkozott, hogy az online házkutatásokhoz hiányzik a jogi háttér. Az ellenzéki Zöldpárt szóvivője leszögezte, hogy ilyen akciókat csakis a törvényhozás jóváhagyására esetén lehetett volna végrehajtani.

A belügyminiszter a tiltás kimondásakor emlékeztetett arra, hogy éppen az online házkutatás révén tudták kideríteni, hogy egy iszlám szélsőséges szervezet egy türingiai számítógép segítségével továbbította nyugatra fenyegetését, amelyben merényleteket helyezett kilátásba Németországban és Ausztriában, ha Afganisztánból nem vonják ki haladéktalanul az odavezényelt német és osztrák katonákat.