Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Chirac nem indul újra

Jacques Chirac francia államfő vasárnap este bejelentette, hogy nem száll harcba a harmadik megbízatásáért a közelgő elnökválasztáson. Chirac az Elysée-palotából sugárzott ünnepi tévébeszédében tudatta döntését a francia választópolgárokkal.

A második mandátuma végén járó 74 éves politikus ily módon tizenkét év után távozik az államfői tisztségből; megfigyelők széles körben erre számítottak.

Chirac később hozza nyilvánosságra, hogy az áprilisban és májusban rendezendő francia elnökválasztáson melyik jelöltet támogatja majd.

Chirac mostani döntésével elnöksége mellett összesen több mint négy évtizedig tartó politikusi pályafutását is lezárja. Karrierje során kétszer volt miniszterelnök, 18 évig pedig Párizs polgármestere, mielőtt 1995-ben először francia államfőnek választották. 2002-ben újraválasztották a szavazatok 82 százalékával, igaz, a második fordulóban a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen volt az ellenfele.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×