Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.39
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Hamarabb szabadul a rab, ha lemond a veséjéről?

Szerveikért cserébe büntetésük csökkentését ajánlanák a raboknak Dél-Karolinában. Bár az Egyesült Államok szerint szervdonációért nem lehet megrövidíteni a börtönben töltött időt, sokan úgy vélik, ez a megoldás enyhítheti a szervhiányt.

Dél-Karolina vezetői arról tanácskoznak, hogy működőképes lehet-e egy olyan jogszabály, amely biztosítja az állam börtöneiben raboskodóknak büntetésük csökkentését, amennyiben hajlandók megválni valamelyik szervüktől.

A tervek szerint, ha egy rab az egyik veséjét felajánlja egy átültetésre váró betegnek, akkor hat hónappal korábban szabadulna.
A börtönlakók hasonló kedvezményekért cserébe felajánlhatnák gerincvelőjüket, hasnyálmirigyük részeit, tüdejük felét, májukat vagy beleik egy-egy szakaszát is.

Az Egyesült Államokban komoly hiány van donorszervekből: évente 6.700-an halnak meg emiatt; szervátültetésre 95.300 ember vár.

A kereslet hatalmas. Egy alkalommal valaki egy "jól működő vesét" ajánlott megvételre az eBay internetes oldalán.

Az utolsó érdeklődő 5,7 millió dollárt (közel 1,11 milliárd forint) ajánlott a veséért, mielőtt a szolgáltató megállította a licitet, ugyanis a szervkereskedelem jogellenes.

A dél-karolinai vezetők tudják, hogy éppen ezért lesz nehéz átvinni a javaslatot. Egy szövetségi törvény tiltja, hogy szervdonációért büntetéscsökkentést ajánljnak.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×