Azt látjuk, hogy világ 23 tonhal-állománya vészesen fogyatkozik. Különösen a Földközi-tengeri, úgynevezett kékúszójú tonhal közeledik az kipusztuláshoz. Mi az ok? A rossz védelem és szabályozás. Azaz, túl sok halász üldöz túl kevés halat. Emellett orvhalászok tizedelik az állományt és hálókba kerülnek a még fiatal, nem ivarérett egyedek is, tehát az állomány nem tudja újratermelni magát.

Hogyan lehetne megvédeni a tonhalat? Önök azt javasolják, hogy csökkentsék a halászflottákat. Akkor viszont munkahelyek szűnnek meg...

Hosszú távon így lehet pedig csak újratermelni az állományt és munkahelyeket fenntartani. Jelenleg évi 5 milliárd dollárt termel a tonhal halászata. Sok helyen 70 százalékkal nagyobb a flotta, mint amennyit a tudósok javasolnak. Tehát a boltban még mindig van tonhal konzerv, de ha nem teszünk valamit, akkor hal sem lesz és a halászok is komoly bajba kerülnek.

Hogyan szabályozzák a halászatot? Mik azok a Helyi Halászati Igazgatási Szervezetek, amelyek megállapodhatnak a kvótákról?

Ezeket az ENSZ tengerekről szóló törvénye alapján hozták létre, és az adott térség kormányai foglalnak helyet bennük. A helyzet az, hogy rendszeresen figyelmen kívül hagyják a szakértők javaslatait és nem lépnek fel az illegális halászat ellen. Most viszont először ült össze mind az öt nagy regionális szervezet. Azt reméljük, hogy változtatnak a hozzáállásukon. Jó is, rossz is lehet a kimenetele a találkozónak. Dubrovnikban, például az egyik ilyen szervezet közelmúltbeli tanácskozása totális kudarc volt. Az EU - a francia kormány nyomására - megakadályozta az tonhal állományt óvó intézkedések szigorítását. Ugyanakkor Kobéban vállalásokat tehetnek a tonhal védelmére - semmi sem akadályozza őket ebben.

Az európai asztalokra honnan kerül a tonhal?

A tonhalkonzerv Csendes-óceáni tonhalból készül általában. Ez nincs olyan nagy veszélyben, ezért a WWF nem is mondja azt, hogy ne fogyasszák a vásárlók. Az Európában és Amerikában fogyasztott, jó minőségű szusi-alapanyagként szolgáló tonhal viszont a Földközi tengerből származik. Ez súlyos veszélyben van, és mi azt mondjuk, hogy ennek a fogyasztásától tartózkodni kell.

Mennyire csökkent le a Földközi-tengeri tonhal állomány?

Tíz százaléka az ipari halászat előtti idők állományának. Ez egy olyan ipar, amelybe például az Európai Unió pumpálja a támogatásokat, és így túlméretezett halászflották tizedelik a halakat.

Sok európai kormány egészségügyi kiadásait terhelik a rossz táplálkozásból adódó betegségek. A tonhal roppant egészséges. Most akkor mégis eltűnik az étrendből?

Egyre drágább lesz, egyre kevesebb lesz belőle. Szusiként fogják árulni, mert ott lehet a legtöbb pénzt visszahozni belőle. Elszomorító, hogy egy ilyen egészséges élelmiszer alapanyagát az eltűnés fenyegeti.