A bizottság elnöke hozzátette: ezt a döntést már évekkel ezelőtt meg kellett volna hozni.

Szerinte az elmúlt több mint 30 évben - vagyis a Watergate-botrány és a vietnami háború óta - éppen ez a lehallgatási törvény, vagyis saját kormányuk fenyegette a leginkább az amerikaiak alapvető jogait.

Albert Gonzales igazságügy-miniszter előzőleg levélben közölte a döntést a szenátusi bizottsággal.

A külföldi megfigyelési törvényt még 1978-ban fogadták el, ennek alapján hozták létre a bíróságot, amelynek az a feladata, hogy érvényre juttassa az elektronikus megfigyelés törvényhozás által jóváhagyott szabályait.

Mindezt azokkal szemben lehet alkalmazni, akiknek köze lehet az Egyesült Államok ellen irányuló kémtevékenységhez, illetve terrorizmushoz.2001-ben, a szeptember 11-i terrormerényletek után George Bush elnök hagyta jóvá a terrorellenes programot, amely a Nemzetbiztonsági Ügynökség számára lehetővé tette, hogy külön igazságügyi meghatalmazás nélkül lehallgasson nemzetközi telefonhívásokat és elolvasson e-maileket.

Az elnök azóta 45 naponként hagyta jóvá a lehallgatási program folytatását.

A New York Times azonban 2005 decemberében felfedte a titkos program létezését, ez később emberjogi aktivisták és kongresszusi tagok bírálatait, valamint bírósági eljárások megindítását váltotta ki.

Tavaly augusztusban egy amerikai szövetségi bíró alkotmányellenesnek ítélte a Bush-kormány telefonlehallgatási programját és elrendelte annak azonnali megszüntetését.

Az igazságügy-miniszter egy szenátusi meghallgatáson kijelentette: az elnökkel együtt hisz abban, hogy Amerika továbbra is nyitott ország és a bevándorlók nemzete maradhat, de megvédheti magát a terrorfenyegetéstől.

Ugyanakkor nem hagyott kétséget afelől, hogy "egyes műveleti részletek" továbbra is bizalmasak maradnak.