A türkmén ügyvezető államfő szerint már kedden kitűzik a elnökválasztás időpontját. Gurbanguly Berdimukhammedov ígérete szerint az elhunyt Saparmurat Niyazov utódjának megválasztása demokratikus lesz.

A jelek szerint sajátosan értelmezett türkmén demokráciában az elnökjelölteket kijelölik és egyelőre nincsen arra utaló jel sem, hogy az egypártrendszerű állam a teljes körű demokrácia bevezetését tervezné.

A voksolás dátumáról és a jelöltekről a Népi Gyűlés dönt december 26-i ülésén. Ez utóbbi, mintegy 2000 fős testület tagjait maga Saparmurat Niyazov válogatta ki és legfontosabb döntéseinek támogatóivá tette őket.

A türkmén diktátor csütörtökre virradóan halt meg váratlanul szívrohamban, 66 éves korában, 21 éve korátlan uralom után, amelyben személyi kultuszt épített ki maga körül.

A legutóbbi elnökválasztást Türkmenisztánban 1992-ben tartották, amelyet Saparmurat Niyazov a szavazatok 95,5 százalékával nyert meg. 1999-ben élethossziglani elnökké választották, de az elmúlt években már azt ígérte, hogy 2010-ben lemond és választásokat tartanak.

Az állami ellenőrzés alatt álló türkmén lapok pénteki kiadásaikat teljes egészében az elnök halálának szentelték, az egész címlapot betöltő fotójával és - a szovjet időkből származó hagyományoknak megfelelően - az állampolgárok és különböző vállalatok részvétnyilvánításaival.

A türkmén hatóságok a december 30-ig érvényben lévő nemzeti gyász időtartamára kötelezték a házasulandókat esküvőik elhalasztására.Közben az orosz sajtóban napvilágot láttak olyan híresztelések, melyek szerint Saparmurat Niyazov nem természetes halállal halt meg. A Vremja Novosztyej asgabati szóbeszédeket idézett, melyek szerint az elnököt megmérgezték és már több napja halott volt, amikor bejelentették.

A lap ugyanakkor hozzátette, hogy "mivel senki nem tudja pontosan halálának sem idejét, sem okát, kénytelen megbízni a hivatalos közleményben". Emlékeztetett német orvosok nyilatkozatára, akik szerint az elnök "kitűnő fizikai formában" volt.

A Kommerszant arról írt, hogy szinte a hivatalos közlemény kiadásának pillanatában elterjedtek olyan pletykák, melyek szerint az elnök nem természetes okok miatt halt meg. A lap szerint "ebben nincsen semmi meglepő", de azt is megemlítette, hogy nem tudtak a türkmén államfő egyetlen súlyos betegségéről sem.

"Ugyancsak furcsa az a gyorsaság, ahogy a türkmén elit rendezte az utódlás kérdését, még akkor is, ha az ideiglenes. Mint az is furcsa, hogy az utód nem az, akinek az alkotmány szerint lennie kellene" - írta a Kommerszant.

Gurbanguly Berdimukhammedov ugyanis eddig miniszterelnök-helyettes volt, az ideiglenes államfői tisztség pedig a türkmén alkotmány szerint Ovezgeldy Atayev parlamenti elnököt illette volna meg, őt azonban egy hirtelen, ám annál titokzatosabb bűnvádi eljárás címén félreállították.A magát Türkménbasinak, vagyis a türkmének vezérének nevező Szaparmurat Nijazov halálával még kritikusabbá vált a világ negyedik legnagyobb földgáztartalékának a jövője.

Ha hinni lehet a hivatalos türkmén adatoknak, a Kaszpi-tenger partján fekvő ötmilliós ország földgázkincse 20 trillió köbméter, ennél többel csak az Orosz Föderáció, Irán és Katar rendelkezik.

Energiapiaci elemzők erősen eltúlzottnak tartják ezt a számot. Az ő becsléseik szerint az ország valóságos tartaléka valahol öt és tíz trillió köbméter között lehet, de még ezzel is a tizenöt legnagyobb között lenne.

A gázt azonban valahogy el is kell juttatni az országon kívüli, energiaéhes fogyasztókhoz, és itt kerül a képbe a Gazprom, amely a volt Szovjetunió gázvezeték-rendszerének javarészét, Türkmenisztán esetében pedig egy, Iránba menő csőrendszer kivételével minden exportlehetőséget a kezében tart.

1998-ban a Gazprom el is zárt minden csapot, és azóta rövidtávú, egy-két éves szállítási és vásárlási szerződést köt Türkmenisztánnal. Jelenleg az orosz gázkonszern ezer köbméterenként száz dollárt fizet a türkmén gázért, amelyet 230-240 dollárért ad tovább.

A helyzet azonban rövidesen - talán már jövőre - megfordulhat, mert a Gazprom vezetői idén először ismerték be, hogy középtávon - a jövő évtized derekáig - a lassan kiépülő új gázmezők miatt - aligha tudnak majd minden bel- és külföldi igényt kielégíteni.

4

Az idei évre szóló szerződés értelmében Türkmenisztán 30 milliárd köbméter földgáz szállít a Gazpromnak és 40 milliárd köbmétert Ukrajnának, ám egyáltalán nem biztos, hogy ezt teljesíteni is tudja, különösen annak ismeretében, hogy már tavaly is csak feszített ütemben tudott 63 milliárd köbmétert exportálni.

Türkménbasi tavaly még azt jelentette be, hogy másfél évtizeden belül négyszeresére növeli az ország gázkitermelését, de halálával nem csak ez az a nagyra törő terv vált kétségessé, hanem a rövid távú ellátás is.

Energiaipari és politikai elemzők egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy az utódlási harc okozta bizonytalanság évekig eltarthat az országban, ez pedig komolyan kihathat a gázexportra és közvetve egész Európa gázellátására.

Emlékezzünk csak arra, hogy az éppen egy évvel ezelőtti orosz-ukrán gázháború is úgy ért véget, hogy Ukrajna olyan türkmén gázt vásárolt, amire lehet, hogy a Kaszpi-tengeri országnak nincs is elegendő termelési kapacitása.