Szaparmurat Niyazovot 1997-ben Németországban már megműtötték, de csak a múlt hónapban ismerte el először nyilvánosan, hogy szívbeteg.

Niyazov 1999-ben örökös elnökké nyilváníttatta magát, és kormányzása alatt azt a képet alakította ki magáról, hogy ő a nemzet atyja. Ezért is neveztette magát Türkménbasinak, a türkmének vezérének.

Az egykori kommunista pártvezető 1991-ben lett elnök, és mindent szabályozni akart. Városokat, repülőtereket neveztek el róla, az általa kiadott viselkedési kódex pedig gyakorlatilag maga volt a törvény. Így például a fiatalembereknek megtiltotta a szakáll viselését.

Abba is beleszólt, hogy milyen zenét szabad, illetve nem szabad játszani a médiában, melyet teljesen az uralma alá hajtott.

Türkmenisztán tekintélyelvű vezetője erős személyi kultuszt alakított ki maga körül, egyebek mellett magáról nevezett el egy kikötőt, egy meteoritot, több katonai alakulatot, családtagjairól pedig naptári hónapokat és napokat.

2002-ben egy állítólagos gyilkossági kísérlet ürügyével Szaparmrat Niyazov letörte a még megmaradt ellenzéki erőket.

Türkmenisztán a második legnagyobb földgáztermelő a volt szovjetköztársaságok közül, és a világ egyik legnagyobb exportőre.