Nehéz követni, ami a fővárosban történik, mert körbevádolják egymást a főpolgármesterrel, a sétálóutcák, legújabban meg a fővárosi színházak ügyében, ön azt mondja, hogy DK–Fidesz autós nagykoalíció van, Karácsony Gergely azt mondja, hogy Fidesz–Tisza–Vitézy koalíció van, ön azzal kontrázik, hogy Karácsony Gergely a Fidesszel biznisszel, amibe csak a DK-t vonja be, és az i-re a pontot Szentkirályi Alexandra teszi fel, aki azt mondja, hogy Karácsony–DK–Tisza–Vitézy koalíció van. Mi folyik itt?

Egyrészről, amikor Szentkirályi Alexandra és a Fidesz egyik oldalról, másik oldalról pedig Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely egyszerre támad engem azzal, hogy a másikkal működünk együtt, akkor szerintem valamit jól csinálunk, én így élem ezt meg. Megkapjuk ezeket a kritikákat mindkét oldalról. Én nagyon világosan elmondtam, amikor a közgyűlésbe bekerültem, és néhány szavazattal alulmaradtam Karácsony Gergellyel szemben a főpolgármester-választáson, hogy azt a programot, amire 371 ezer budapesti szavazott, többen, fogom képviselni a Fővárosi Közgyűlésben, és mindig ebből fogom levezetni, hogy mit csinálunk. Ezt tesszük. Amikor Rákosrendező ügyében össze tudunk fogni a főpolgármesterrel, az abból ered, hogy az én programomban világosan benne van, hogy elutasítjuk a maxi-Dubajt. Amikor a sétálóutcák ügyében én beviszek egy javaslatot, hogy tíz éve nem bővült a sétálóutca-hálózat Budapesten, hogy ideje lenne bővíten, mert ha valaki szembejön, le kell lépni az úttestre, mert olyan szűk a járda, és egyből ledudálnak a taxik. A Madách téren egy parkoló van a tér egyik felén, a másik felén is az volt, de azt tíz éve megcsináltuk, és azóta senkinek eszébe nem jutna a színház előtt újra parkolót csinálni. Folytatni kéne ezt a munkát. Ezt bevittük, és annak ellenére, hogy még előző este a főpolgármester velem közös módosítót nyújtott be, ami csak technikailag módosította az anyagot, másnap reggel a DK-val és a Fidesszel közösen leszavazta, és ezt én szóvá teszem. Én nem azt mondom, hogy ő minden ügyben együtt szavaz a Fidesszel, ez nyilván nem is lenne igaz, de azt igen, hogy egy ilyen, szerintem szimbolikus erejű és fontos ügyben igen. Arról van szó, hogy a Fővárosi Közgyűlést radikálisan átalakították a budapestiek. A Demokratikus Koalíciót és a Magyar Szocialista Pártot, amelyeknek a vezetője Karácsony Gergely volt a fővárosi listán, brutális kisebbségbe szorították, és bekerült egy csomó új szereplő, a Tisza Párt, a Kutyapárt és mi is. A színházak kapcsán nem mi mondtuk ezt először, csak csatlakoztunk a Tisza Pártnak ehhez a kéréséhez, hogy mégiscsak ezek az új szereplők, főleg, ha nem is vesznek részt a városvezetésben, nem adnak főpolgármester-helyettest, nem vesznek részt a mindennapi városirányítási munkában, nincsen rálátásuk arra, hogy milyen döntés miért úgy kerül be a közgyűlés elé, akkor legalább azokba a kuratóriumokba, amelyek a fővárosi közpénzeket osztják el, szeretnék, ha nem pártembereket delegálnának, hanem olyan szakembereket, akikben ők bíznak, akiknek a szakértelmében ők hisznek. Szerintem ez egy legitim kérés. És valójában a főpolgármester ennek próbált ellenállni és a szocialista párt meg a saját embereit bent hagyni mindenhol, amit én értek, de szerintem a fővárosi választók is azért alakították át ennyire radikálisan ezt a közgyűlést, hogy változás legyen abban, hogy hogyan működünk.

Milyen megoldási javaslat van erre a helyzetre, amikor a Tiszának tíz, a Fidesznek tíz, a DK-MSZP-Párbeszédnek hét, a kutyáknak három, önnek is három képviselője van? Hogy lehet összehozni egy olyan szerkezetet, ami ad lehetőséget egy következő lépésre?

Én úgy látom ebben a közgyűlésben, hogy az ügyről ügyre és esetről esetre változik. A héten volt Fővárosi Közgyűlés, és nagyon változatos volt, hogy melyik ügyekben hogy alakult ki a többség, és abszolút nincsen állandó mintázat. Most persze lehet azt mondani, hogy ez rossz, mert mennyivel egyszerűbb az, amikor a közgyűlés lemegy két óra alatt, van egy világos, balos vagy jobbos többség, előre lejátszanak minden vitát belül, és aztán csak szavazógépként működik a közgyűlés. A parlament is nagyjából így működik jó sok évtizede. Én azt gondolom, hogy önmagában nem árt az, ha többféle hang megjelenik, és ha minden egyes ügy mögé egyedileg kell többséget építeni, különböző szempontok érvényesülnek, mindenkinek felelősséget kell vállalni a saját döntéseiért, de minden egyes döntésnél meg kell küzdeni, ezért én ezt csinálom. Mögöttem nincsen városvezető többség, nincsen városháza, nem én vagyok a főpolgármester, mégis minden egyes közgyűlésre legalább öt érdemi javaslatot viszünk be. Csak a példa kedvéért, a díszvilágítás hosszabbításáról nyáron, hogy ne legyen tök sötét a város este 11-kor egy nyári séta idején, hogy a reptéri busz legyen olcsóbb a budapestieknek, 2500 forint most már a jegy, akinek van bérlete, kapja meg olcsóbban, hogy a köztéri padokat, amik szétmállottak Budapest nagy csomópontjaiban, rakjuk végre rendbe. Ilyen ügyekben viszek be előterjesztéseket, és minden egyes ügynél a frakciókkal végigegyeztetem ezt, hogy legyen többség mögöttük, és azt tudom mondani, hogy ezt az egy sétálóutcaügyet kivéve, ahol főpolgármester úr átvert, és én bedőltem neki, ebből tanulni kell, eddig minden más előterjesztésünk, és volt vagy száz, átment és megkapta a többséget, de mindig más többséget. Én erre büszke vagyok, ezt a munkát végezzük, én így fogom fel a képviselői feladatomat, és minden egyes közgyűlés előtt fölütjük a 101 pontos programot, amire a budapestiek szavaztak, és megnézzük, hogy hol tudunk valamit javasolni, ami a főváros anyagi helyzetében reális, végre is lehet hajtani, meg is lehet csinálni. Egy másik példa: én nagyon sokat kritizáltam a főpolgármestert a kampányban azért, hogy a villamoshálózat fejlesztése kapcsán nincs előrelépés. Most egy egész csomagot bevittünk közösen, pedig vitatkozunk mi eleget, de ilyen ügyekben tudunk együtt is javaslatot tenni. Szerintem ez a képesség is fontos, hogy azért ha valamiben egyetértünk, akkor a vitáink ne akadályozzák meg az együttműködés lehetőségét. Arról, hogy például a Bajcsy-Zsilinszky úton az északi és déli pesti villamosvonalak összekötését elkezdjük terveztetni saját forrásból, hisz öt éve ígérik, de nem történt semmi, és hogy a budai fonódó villamoshálózatot folytassuk déli irányban uniós pénzből, egyhangúlag támogatta a Fővárosi Közgyűlés, a Fidesz is, a Tisza is, a baloldal is, a kutyák is és persze a saját frakcióm is.

Biztos abban, hogy itt átverésről és nem egyszerűen arról van szó, hogy a főpolgármesternek a saját frakciója az utolsó pillanatban szólt, hogy nem fog ez menni? Ilyen a politika. Utolsó pillanatban is lehet szólni, hogy a gombot nem úgy fogom nyomni.

Persze, lehet, senkinek a szavazati jogát nem vitatom el. Az azért furcsa, amikor a közgyűlés előtti délután még szeretjük a sétálóutcákat és támogatjuk, sőt még többet akarunk, aztán a közgyűlés reggelére már a Demokratikus Koalíció kérésére antidemokratikusnak tartjuk, hogy a főváros egy olyan ügyben döntsön, amiben a hatáskör gyakorlója. A forgalmi rend meghatározása Budapest összes utcáján, a legkisebb mellékutcában is, fővárosi közgyűlési hatáskör. Ez így volt 35 éve, mióta létrejött az önkormányzatiság újra Magyarországon. És a főváros ezt a jogkörét nyilván minden esetben próbálja úgy gyakorolni, hogy a kerületekkel egyeztet, de lehetnek olyan vitás helyzetek, hogy egy kerület azt mondja, hogy itt parkoló legyen, mi meg tudjuk, hogy buszmegállónak kell lennie, és akkor döntünk. Azért erre volt példa sok az elmúlt években is. Van ilyen. Összfővárosi érdekek, hálózatos infrastruktúrák érdekei néha felülírják a lokális érdekeket, és ez nem azt jelenti, hogy a lokális érdek nem legitim, csak azt, hogy a végén valamelyik logikán ki kell mondani a végső szót, és a törvényalkotó éppen azért, mert Budapest közlekedési rendszere egy egységes egész, ezt a jogkört a Fővárosi Közgyűléshez telepítette. Én azt javasoltam, hogy éljünk ezzel a jogunkkal, és az volt a válasz, hogy azért nem jó ez mégsem, mert Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármester nem ért egyet. Én próbáltam vele egyeztetni, lemondta a találkozónkat. Meghívtuk a szakbizottság ülésére a polgármester urat, nem jött el, tehát minden kísérletet megtettem arra, hogy egyeztessünk. Nem egy új ügyről van szó, több mint öt éve a helyi civilek, a BKK maga is kezdeményezi, hogy nem biztonságosak Belső-Erzsébetvárosban a közterületi viszonyok, egyszerűen olyan mennyiségű gyalogos van, nyilván él a város, egyre többen sétálnak, ez valahol a Covid utóhatása is, persze a turizmus növekedésének is a hatása, de budapestiek is szép számmal járnak-kelnek a belvárosban, hogy az, hogy autók között kell sétálni, nem biztonságos és ezen változtatni kellene. Már átmenő forgalom nincs, ennek közlekedéshálózati szerepe nincs, mert ez egy labirintus, legtöbbször a taxik köröznek körbe-körbe, ez okozza a forgalom nagyját.Szerintem ebben dönthetett volna a közgyűlés, de én ezt nem adom fel egy pillanatra sem, nem olyan típus vagyok, szerintem ezt azért sokan tudják. Jövő héten újra megpróbálok elmenni Niedermüller Péterhez egyeztetni, és azon leszek, hogy a következő, áprilisi közgyűlésen sikerrel döntsünk, és én ebben bárkivel kész vagyok együtt szavazni. Bárkivel kész vagyok együtt szavazni azért, hogy zöldebb, élhetőbb és biztonságosabb legyen a belváros.

Azt mondta, hogy esetről esetre vannak alkalmi koalíciók. Nincsenek olyan szent ügyek, amelyekben előre meg lehetne állapodni, hogy ezt kivesszük a napi arcfelmutató csatározások közül, és ezeket átvisszük?

De vannak.Azért a közgyűlés most is hozott több jelentős döntést nagy vita nélkül. Elfogadtuk ezen a héten a legtöbb nagy fővárosi cég üzleti tervét, hallott róla bármi vitát? Nem, ezek simán átmentek, és nem azért, mert olyan egyszerű volt, csak többhétnyi előkészítő munkát tettünk bele a szakbizottság ülésén. Órákon keresztül hallgattuk meg a cégvezetőket, az összes frakció föltehette a kérdéseit, ezekre voltak válaszok. Én magam begyújtottam egy tucatnyi módosító javaslatot ezekhez. Olyanokat, hogy például itt az idő, hogy a gyógyfürdőkben az esti nyitva tartást meghosszabbítsuk, és újra el lehessen menni munka után egy budapestinek a fürdőkbe. Most este 7-kor, 8-kor zárnak, én azt javasoltam, hogy este 10-ig a történeti fürdők legyenek nyitva. Most első lépésben az üzleti tervbe az fért bele, hogy váltakozóban egyik nap a Rudas, másik nap a Gellért, harmadik nap a Széchenyi, negyedik nap a Lukács, de este 10-ig mindig valamelyik fürdő nyitva lesz. Ráadásul a budapestiek kedvezményeket is fognak kapni a turistákhoz képest ezekben az órákban a fürdőkben. Ez volt az alku tárgya, hogy megmondtam előre, a Podmaniczky Mozgalom frakciója akkor tudja megszavazni a gyógyfürdőcég üzleti tervét, ha ebben van előrelépés. Megszületett a megállapodás, megszavaztuk.

Ilyenkor ez úgy működik, hogy előre szól a Budapest Gyógyfürdőinek, hogy akkor fogja megszavazni, és akkor ők csinálnak egy olyan üzletiterv-változatot, amelyben ez már van, vagy önnek kell kitalálnia, hogyan legyen az üzleti terv?

Ez változó. Ebben az esetben az történt, hogy ezt már a szakbizottságunk hetekkel korábban jelezte, volt egyeztetés, és végül már olyan terv jött a közgyűlés elé, ami ezt tartalmazta. Ezért van a bizottsági munkának jelentősége. Nyilván, ha lenne egy világos többség, lehet, hogy a belső kabinetüléseken menne le ez a vita, és nem a nyilvánosság előtt, de most nem ez van, és szerintem az, hogy a nyilvánosság előtt zajlanak ezek a viták, néha segít abban, hogy jobb végeredmény legyen. Mert lehet, ha mi koalícióban vezetnénk a várost, és én ezt fölvetem, akkor le lett volna ez a dolog keverve, hogy nincs pénz, úgyhogy nyilvánosság előtt kellett elmondani, hogy miért ne menjenek az emberek fürdőbe este 9-kor. Eleinte ellene beszéltek, de aztán nem maradt érv. Ugyanez a reptéri busz kedvezménye. Az volt az első érv, hogy szó se lehet róla, nincs pénz, aztán összeraktunk erre egy üzleti modellt a BKK-val közösen, hogy ez hogy fog működni, és végül átment ez is, mindenki megszavazta. Hogy mondjak még egy másik példát, olyan javaslatot tettem, hogy az időalapú BKK-jegy legyen érvényes a vasútra is, mert Pestszentimre, Budafok, Rákospalota felől sokan járnak be vonattal a városba, akkor ők is használhassák ezt. Ezzel a feltétellel tudtuk megszavazni a BKK üzleti tervét, hogy ebben lesz előrelépés. Ezek mind apró példák, de mind arról szólnak, hogy a budapestieknek egy kicsit jobb vagy könnyebb legyen az életük, de ezeket én nem a nyilvánosság előtt vagy a sajtóban szeretném megvívni, hanem azért vagyok a szakbizottság elnöke, hogy ott ezeket képviseljem, és minden egyes ügyben szívós, hetekig tartó munkával ezeken végigmentünk. Nyilván hozzá vagyok ahhoz szokva, hogy azokból sosincs hír, ahol végül alku születik és átmennek a dolgok és halad a város élete, és nyilván, ha van egy ügy, ahol nem tudunk egyetérteni, akkor Karácsony Gergely rögtön kiírja a Facebookra, hogy én micsoda egy fideszes tempóban kritizáló szemét disznó vagyok, mert szóvá merem tenni, hogy a klímaügynökségnél mondjuk hatfős cég nem csinál semmit, és szerintem be kéne olvasztani egy másikba, mert nem hatékony a működés. Én ehhez hozzá vagyok szokva, nyugodtan kritizáljon mindenki. Ahol meg lehet állapodni és a város érdekében lehet együttműködni, legyen akkora ügy, mint a Rákosrendező, vagy legyen olyan pici ügy, mint a gyógyfürdőbelépők, akkor meg fogunk állapodni, ha olyasmit akarnak letolni a torkunkon, ami nincs rendben, akkor pedig nemmel fogunk szavazni és utána annyi Facebook-posztot írnak erről, amennyit szeretnének.

Ha jól értem, például a klímaügynökség ügyében önnek nem az a problémája, hogy annyi szén-dioxidot takarít meg, mint amennyi egy palack Szentkirályiban van, hanem hogy ott kifolyatják a pénzt. Erre önnek van egy bizonyítéka?

Van, egész konkrétan egy olyan szerződést találtunk, amit egyébként Karácsony Gergely is aláírt, ahol 64 millió forintos kommunikációs keretszerződést kötöttek a klímaügynökség népszerűsítésére. Az ügynökség ügyvezetője ismerte el a szakbizottsági meghallgatáson ennek a létét, és utána ott szereztük ezt meg. Minek van klímaügynöksége a városnak, ez is egy jó kérdés. Az volt az ígéret, mikor ezt egy éve létrehozták, hogy a panelek energetikai korszerűsítésébe fog uniós pénzeket szerezni. Ebből nem lett semmi egyelőre. Hat fővel működik, és többet költ kommunikációra, mint bármi érdemi tevékenységre. És ez a kommunikáció is tartalom nélküli, ha megnézzük, hogy milyen hirdetéseket adnak föl, olyanok vannak benne, hogy ha azt akarod, hogy kisebb legyen a rezsiszámlád, akkor szigeteld le az ablakaidat. Szerintem ezt minden budapesti tudja, nem egy Facebook-hirdetésből fog rájönni arra, hogy ilyen lehetőség van. Arra, hogy ezt hogyan, miből, nem utalnak ezek a hirdetések. Itt valamiféle pénzkifolyatás gyanúja valóban fölmerül. Én nem azt mondtam, hogy ne foglalkozzunk ezzel, szerintem nagyon fontos a panelházak energetikai korszerűsítése, de van a fővárosnak egy óriási energetikai szakcége, a Budapesti Közművek, ahol ott van a teljes távfűtési rendszer az összes panelházban. Ott van az összes panelházzal az ügyfélkapcsolat, tele van energetikai szakemberekkel, akkor miért nem oda rakjuk, miért kommunikációs ügynökségekkel foglalkozunk. Mi azt javasoltuk, hogy ez olvadjon be, a közgyűlés kétharmados többséggel támogatta a javaslatomat. Erre a főpolgármester azt mondta, hogy meg fogja vétózni ezt a döntést. Nyilván ehhez van törvényes joga, Tarlós István még kiharcolta, hogy a főpolgármester bármely közgyűlési döntés megvétózhat, de akkor onnantól kezdve ezért a pazarlásért a teljes politikai felelősség a főpolgármestert terheli.

Most már kitisztult annak a szaldója, hogy az országbérletek bevezetésével mindenki annyi pénzt kap, mint amennyi egyébként rákölt a közlekedésre? Mert én az országbérletemmel Budapesten bárhová mehetek.

Az elosztásnak van egy mechanizmusa, ami azt jelenti, hogy az országbérletből is, abból nyilván kevesebbet, a Pest vármegye bérletből nagyságrendileg a felét a főváros kapja, a Budapest-bérletből pedig körülbelül a háromnegyedét, mert az is jó a MÁV-ra és a Volánra a városon belül, tehát ott is a pénz egy része az az államhoz megy. Szerintem ezt ennél jobban nehéz megcsinálni, hiszen nem olvassák le minden villamoson a jegyünket, vagy a bérletünket egész pontosan, tehát egész pontos utazási adatok nincsenek. A felosztási mechanizmus jó. Sajnos abban igazam volt, örülnék, ha nem lenne, hogy körülbelül 20 milliárd forint jegyárbevétel-kiesést jelentett a Lázár–Karácsony deal a rendszer szintjén. Ez a BKK-nál 11 milliárd forint, csak tört évi hatásban, éves hatásban olyan 13.

Rosszul üzletet kötöttek? Ezzel ezt mondja?

Olcsóbb lett a bérlet. Én nem azt mondom, hogy ez nem lett jobb az embereknek, mert nyilván sokaknak így könnyebb a megélhetés , de az a diák, aki mondjuk egyetemistaként fizetett 3600 forintot a diákbérletéért, most fizet 945 forintot, és az egész Pest vármegyére jó. Az az agglomerációs ingázó, aki Érdről bejár vonattal Budapestre, 19 ezer forintot fizetett a két bérletért, és most fizet 9550-at a kettőért, együtt feleannyit. Lefeleztük az agglomerációba bejáróknak a költségeit, de nem lettek tőle többen, az emberek nem azért autóznak, mert túl drága volt a tömegközlekedés, hanem azért autóznak, mert túl sok az átszállás, nem elég kényelmes, nem elég biztonságos, nem elég gyors, és így tovább, ezt rengeteg kutatás mutatta. De persze legyen minden olcsóbb, csak én azt a tényt állapítom meg, hogy ez körülbelül 20 milliárd forinttal az adófizetőknek kerül többe, ennek egy részét a MÁV kapja meg, egy részét a BKK kapja meg. A BKK-nál ennek a szaldója végül manusz kétmilliárd, mert a kormány végül is a kieső bevételnek egy jelentős részét kipótolta, de azért mégiscsak az a helyzet, ha a kérdést úgy tettük volna föl egy éve, hogy olcsóbbak legyenek ennyivel a bérletek, vagy egyébként van 20 milliárd forint a központi költségvetésben, amit fejlesztésre lehet fordítani, amiből új villamosokat lehet építeni, HÉV-eket lehet felújítani, amiből P+R parkolókat lehet építeni, akkor szerintem több ember váltott volna tömegközlekedésre, ha ezt a pénzt inkább fejlesztésekre költjük. Ez az én megállapításom közlekedési szakemberként, de ez politikailag egy népszerűtlennek tűnő álláspont.

Az egyik azonnal ott van a kártyán, a másik meg nincs ott azonnal.

Igen, ez van. Nyilván népszerű, gyors intézkedést akart hozni Lázár János és Karácsony Gergely, gyorsan szétszórtak rengeteg pénzt, ennek most látjuk a hatásait. Eddig erről nem voltak számaink, most ezen a közgyűlésen először a BKK beszámolójából ez világosan látszott, hogy ez így van.

A fővárosi színházak ügyében most milyen megoldás és mikor várható?

Itt két téma van, és ezek kicsit összekeveredtek a nyilvánosságban. Az egyik az, hogy van számos olyan színház Budapesten, amely ugyan fővárosi fenntartású szavakban vagy jogilag, a Vígszínház talán a legnagyobb, de a Madách, ott van a Margitszigeti Szabadtéri, az Új Színház, a Kolibri vagy a Bábszínház is, amelyeket négy évvel ezelőtt a kormány átvállalt, ha úgy tetszik a fővárostól egy megállapodás révén, és ezeket a kormány közvetlenül finanszírozza, cserébe ő mondja meg, hogy ki az igazgató. Ebből volt ez a szégyenteljes botrány a Kolibriben legutóbb.Ezeknek a megállapodásoknak a határideje lejár március 31-én, és mind a mai napig nincs meg az új megállapodás. A főpolgármester azt mondta az elmúlt hónapokban, hogy ezt ő kezeli, ő tárgyal a miniszterekkel, lesz deal a kormánnyal. Eljött a Színházak Világnapja, nincs deal a kormánnyal, egyelőre nem lehet tudni, hogy mi fog történni. Azt látom a főpolgármesternél, hogy még mindig bizakodik, tehát lehet, hogy a végén lesz valami megállapodás. Mi bármikor készen állunk akár rendkívüli közgyűlésen ezt jóváhagyni, hogy a fővárosi színházak finanszírozása továbbra is biztosított legyen. A másik fele a független színházak, ahol a kormány gyakorlatilag kivonult a finanszírozásból Budapesten. A főváros inkább szimbolikus jellegű támogatást nyújt, 150 millió forintot egész évben. Nyilván a főváros anyagi helyzete meghatározza, csak itt érdemes összenézni, hogy közben a klímaügynökség senkinek nem kellő Facebook-hirdetéseire 64 millió megy el. Ez a 150 millió benne van a költségvetésben. A költségvetés úgy ment át, hogy megszavazta több olyan frakció is, amely egyébként nem vesz részt a városvezetésben, ott is számos alku volt, én küzdöttem, hogy legyen több pénz útfelújításra, el is értük, hogy több lesz, mint eddig, négymilliárd forint, BKK-rendészetre, állatvédelemre és így tovább, és bekerült a független színházak támogatása is. Most a vita arról szól, hogy ezt hogyan használja fel a főváros. A főpolgármester azt javasolta, hogy ezt egy alapítványnak adjuk oda, amely majd elosztja a színházi társulatok között, pályáztatás útján, és azt vetette föl először a Tisza Párt – Nagy Ervin ezt most a nyilvánosságban képviselte is nemrég –, hogy ha van egy újonnan megválasztott közgyűlés, akkor nem biztos, hogy az eddigi módon kellene ennek a kuratóriumnak működnie, ahol a főpolgármester úr sajtókommunikációs stábjából ülnek ott a kuratóriumban tagok, vagy a Magyar Szocialista Párt utolsó főpolgármester-helyettese ül ott, tehát nem lehet azt mondani, hogy egy politikailag neutrális szakmai testületről lenne szó. Az volt a felvetés, hogy ha már mégiscsak egy új közgyűlést választottak a budapestiek, akkor talán ennek a testületnek le kéne képeznie. Ha jól értettem, Nagy Ervin tegnapi videóját ő maga ülne be ebbe a testületbe, azt gondolom, hogy nem egy megkérdőjelezhető színházi tudással bíró szakemberről van szó. Nyilván, ha mi kapunk felkérést, mi is fogunk delegálni, szakembert, nem politikust. Szerintem ez így helyes, ez így rendjén van. A főpolgármester eleinte úgy tűnt, hogy ezt akceptálja, még kért is delegálásokat a frakcióktól, aztán megsértődött, inkább leszavaztatta az egészet, és aztán kiírta a Facebookjára, hogy itt a világvége. Én azt látom, hogy a főpolgármester nincs könnyű helyzetben, ebben egyébként empátiával viseltetek iránta, hiszen jön egy 2026-os kampány, ahol összecsapnak az országos politika szereplői, és nyilván mindenkit mindenki próbál belerángatni ebbe. Én azt látom, hogy a főpolgármester oly mértékig le van kötelezve a Demokratikus Koalíciónak, hogy nyilván a DK őt próbálja fölhasználni minden ponton arra, hogy a Tiszával való baloldali ellenzéki alternatíva megképzésében Karácsony Gergely játsszon szerepet. Itt is ez történt. Látszik az, hogy az egész színházi történet, amint a főpolgármester megszólalt, egy perc múlva ott volt a Demokratikus Koalíció oldalán, hogy itt a Tisza a Fidesszel együtt megakadályozta szegény független színházakat, és akkor egyből Németh Erzsébet, a DK frontpolitikusa már ott kommentelt nálam. Ez egy fölépített politikai akció volt, amiben Karácsony nyilván a DK-nak próbált megfelelni. A választók ezen most már a NER 15. évében elég jól átlátnak, hogy mi történik ezeken a porondokon. Az én tapasztalatom az, hogy óriási kétharmados többség van a Fővárosi Közgyűlésben amellett, hogy a független színházakat támogassuk, még ha nem is annyival, mint kéne. Ez a támogatás át is fog menni. És szerintem most ugyan egy kört lefutottunk, hogy mindenki kitehesse a másikat pocskondiázó posztjait, de szerintem a következő közgyűlésen a kuratórium átalakításáról is meg fog születni a döntés és meglesznek a támogatások. Rajtunk biztos nem fog múlni.

Rákosrendező ügyében az első vételárrészlet átment. Mi a terv? Mi következik most?

Nemcsak a vételárrészlet ment át, hanem be van jegyezve a főváros tulajdonjoga. Rákosrendező immár a Budapesti Közművek tulajdonában van. Nyilván tudjuk jól, hogy van visszavásárlási joga az államnak arra az esetre, ha nem fizetnénk ki a vételár hátralevő részét, vagy ha nem sikerül megállapodni bizonyos dolgokban, ez nem kérdés. De azért mégiscsak az arab befektető korábban bejegyzett tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelme törölve van és a fővárosé be van jegyezve. Ez egy óriási eredmény. Sokan kételkedtek abban, hogy el tudunk-e jutni idáig. Lázár János, emlékszünk rá, azt mondta, hogy 5000 milliárd forintot kell csengetni a fővárosnak, hogy ez megtörténjen. Szerencsére ez nem volt igaz, ezt akkor is mondtuk. Nagy Márton és Gulyás Gergely miniszterek elmondták többször, hogy a nemzetközi szerződés fölülírja az elővásárlási jog intézményét és nem tudjuk gyakorolni, nem lett igazuk. Azért rögzítsük azt, hogy a kormánynak ebben az egész Rákos-Dubaj-ügyben nem volt olyan állítása, ami kiállta volna az igazság próbáját az elmúlt hónapokban. Ezzel együtt én most nem szeretném ezt a dolgot élezni, bár tudnám még, hanem inkább azt mondanám, hogy most az együttműködésé kell legyen a főszerep. Nem azért, mert a főváros nem tudja elvégezni mindazt, amit neki kell, el fogjuk végezni. Minden belső vitánk ellenére, akármennyit veszekszünk a főpolgármesterrel a klímaügynökségen, Rákosrendező kapcsán mindenki érti a politikai felelősséget, amit rá ez a döntés szab. De kell az államnak is együttműködnie. Mi nem kérünk egy picivel sem több együttműködést, mint amit az arab befektető megkapott volna.

Elég korrekt a szerződés ahhoz, hogy világosan leírja, hogy kinek mikorra mit kell csinálnia?

Nem az a kérdés, hogy a szerződés elég korrekt-e, hanem az a kérdés, hogy a partnereink elég korrektek lesznek-e. A szerződés elég világosan fogalmaz. Ahhoz, hogy a vételárat a főváros kifizesse, teljesülnie kell számos feltételnek. Vannak jogi feltételek, speciális építési jogszabályokat kell hozni. Az arabok miatt ezt kritizáltuk is, de a főváros kedvéért is meg kell ezt most hozni a kormánynak. Nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá kell nyilvánítani a teljes rákosrendezői beruházást, és talán itt jön a legnehezebb pont, vállalt 320 milliárd forintnyi közcélú közlekedési beruházást a kormány az arab befektető felé, ami ennek a szerződésnek is a része. Ez a kisföldalatti meghosszabbítását, a Szegedi úti felüljáró megépítését és a vasút átépítését tartalmazza a területen.

Ki is jön ennyiből?

Ezt ők írták le, ők a beruházók. Nekik kell megcsinálni, ez az ő problémájuk. Szerintem egyébként nagyságrendileg kijön, hogy most 320 vagy 350, ez függ az építőipartól, euróárfolyamtól, inflációtól attól, hogy mikor csinálják. Ezeket a közlekedési beruházásokat el kéne végeznie az államnak. Ebből van olyan, amit rögtön el tud kezdeni, ez a Szegedi úti fölüljáró, amely összekötné egymással Angyalföldet és Zuglót, lehetővé tenné, hogy nemcsak autóval, de gyalog, kerékpárral és villamossal is át lehessen menni a két kerület között. A hármas villamos itt Zuglóból át tudna menni Angyalföldre, folytatná az útját a Béke tér felé Angyalföldön, és onnan akár a Göncz Árpád városközpont felé tudna menni, vagy akár a Nyugati pályaudvar, a belváros felé. Ennek a terveit, amikor én még a Budapest Fejlesztési Központot vezettem sok-sok éve, megcsináltuk, vannak építési engedélyek, ezt holnap el lehetne kezdeni. Ha be akarja tartani a kormány azt, amit vállalt, akkor nekiáll a Szegedi úti felüljárót megépíteni villamossal együtt. A kisföldalatti annyival nehezebb, hogy tervek még nincsenek, ott meg kellene kezdenünk a tervezést, a BKK ki fogja írni a tervezési tendert. A vasútnál nyilván az államnak kell beruháznia, állami fővonal a Vác–Budapest vasútvonal, ezt a beruházást a magyar államnak kell elvégeznie. A tervezést megkezdtük, de leállította Lázár János. Bízom benne, hogy egyszer újra fogja kezdeni.

Mit kell csinálni? Kapacitást bővíteni, áthelyezni? Területet feladni a MÁV-nak?

Százéves vasúti infrastruktúráról van szó, összefügg ez a Nyugati pályaudvarral. Kézzel állított váltók vannak a Nyugatiban, és a teljes Rákosrendező erre a Nyugati pályaudvari infrastruktúrára épül rá. Ennek köszönhető az, hogy tucatszám vannak olyan terhervágányok, amelyeket 30-40 éve nem használ vonat. Benőtte a gaz, a bokrok, a fák nőnek a sínek között. Ezeket el kell bontani, de van egy olyan sáv, ahol jönnek be azok a vágányok, ahol az esztergomi vonalról, a váci vonalról, a veresegyházi vonalról érkeznek az elővárosi vonatok, a prágai Eurocity, meg rengeteg tehervonat.

Ez marad?

Marad, de ahhoz, hogy ez XXI. századi legyen, át kell építeni. Ha valaki járt Rákosrendezőn, vagy csak a képeket látta, az a vasútállomás úgy néz ki, hogy egy háborús film díszlete is lehetne. Összegraffitizett, 100 éves állomásépület, murvás nem akadálymentesített peronok. Itt az a terv, hogy egy európai léptékű új vasútállomás jöjjön létre, emelt peronokkal, fedetten, és pont a Szegedi úti felüljáróhoz csatlakozva, tehát ha valaki megjön vonattal, akkor át tud szállni kisföldalattira, villamosokra. Ez egy városközponttá válna, ha megcsináljuk Rákosrendező fejlesztését úgy, ahogy szeretnénk, akkor pont ez lesz a terület központja. Egy olyan átszálló csomópont jön létre, mint Kelenföldön. Ez viszont csak állami beruházásban tud megtörténni.

Kell egy szerződést kötnie az állammal, a MÁV-val a fővárosnak, hogy ki mit csinál?

A közlekedési beruházások kapcsán is kell ilyet, meg egyébként meg kell húznunk a telek határvonalait is. Az a helyzet, hogy az, hogy mit vettünk meg, világos, de pontosan úgy képzelje ezt most el mindenki, mint amikor vesz egy lakást, ami egyrészt rohadtul le van robbanva, jó áron veszi, tudja jól,ha rákölti azt a pénzt, ami a felújításhoz kell, még mindig jól járt, mert jó vételt csinált, de lakik benne valaki. És annak a valakinek van haszonélvezeti joga, és meg kell vele állapodni, hogy vagy kimegy, vagy megvárni, míg magától kimegy, vagy valahogy elrendezni a viszonyokat.

Ráadásul korábban száz macskát tartott, és ezért a talaj nagyon koszos.

Így van. Na most ez a MÁV a bennlakó. Nekünk a MÁV-val meg kell arról állapodni, hogy melyik szobát használja, meg melyiket nem, hogy még melyik vágányon van vasúti közlekedés, hol nincs, hol van a felsővezeték, hol van a biztosítóberendezés, hogyan lesz ez az egész működtetve. Ez a munka most kezdődik. Mivel most jegyezték be a tulajdonjogát a fővárosnak, a birtokbaadás kezdődik most el, és ehhez a MÁV-val meg kell állapodni rengeteg részletkérdésben. Előttünk valójában négyféle feladat van. Egy: a birtokbaadás folyamata, tisztázzuk a MÁV-val, hogy ki mit használ, mit nem használ, mi kell nekik hosszú távon, mi nem kell. És ez elválhat a tulajdonosi határoktól, lehet olyan, hogy a főváros területén is van olyan vágány, ami kell a MÁV-nak még néhány évtizedig, és ebben meg kell állapodni. Például a vasúttörténeti park bekötővágánya ilyen lehet. Kettő: el kell a hulladékot szállítani. A Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy minden olyan hulladékot, ami kommunális jellegű vagy beazonosíthatatlan eredetű, elvisszük fővárosi pénzen. Ahol világosan látszik, hogy ki a szennyező, ott a hulladéktörvényt alkalmazzuk, amely azt mondja, hogy a szennyezőnek kell helytállni. Amikor ott sok tíz tonnányi felhalmozott MÁV-os szemét van, talpfák, betonaljak, felső vezetéki alkatrészdarabok, amikor a teljes leégett Budapest Sportcsarnok romjai oda vannak halmozva. Ez nyilván az állam szemete, ezt az államnak kell elvinni. De ebben is kell egy megállapodás. Harmadrészt meg kell állapodni a közlekedési beruházásokra, amiket itt az előbb soroltam, hogy ezeket ki és hogyan végzi, milyen hozzájárulások kellenek, melyiket ki hogy csinálja. A negyedik, a jövő szempontjából talán az egyik legfontosabb a mi dolgunk, erről döntött is már a Fővárosi Közgyűlés, hogy ki kell írnunk egy nemzetközi urbanisztikai hasznosítási mestertervpályázatot. A városrész terveit el kell készíteni. Tervpályázaton keressük erre a legjobb csapatokat, amelyek képesek kitalálni, hogy milyen városszövet van, milyen városnegyed van, hol van a park, hogy veszik azt körbe a lakóházak, hogy lesznek a legélhetőbb gyalogos prioritású övezetek, hol legyenek magasabb házak, nem toronyházak, legfeljebb 90 méteres, 15-20 emeletes nagy lakóházak hol lesznek és hol lesznek kertvárosiasabb, 4-5-6 emeletes társasházas zónák, ez hogy fog egymáshoz viszonyulni.

Budapestnek nincs ilyen elképzelése? Van annyiféle stratégia Budapesten.

Stratégia van. A tervpályázat azt jelenti, hogy építészirodák pályáznak, a minőség alapján döntünk. Itt konkrét tervekkel kell jönni, és egy szakmai zsűri dönt erről. Én szerintem ez egy helyes megközelítés, erről döntött a közgyűlés. Ennek az irányítására egy projektiroda is létrejött, ezt Dományi Bálint urbanista kollégám vezeti, mi dolgoztunk együtt a BKK-ban, illetve a BFK-ban is, és egyébként külső tag a szakbizottságunkban a Podmaniczky Mozgalom részéről. Nyilván a mi bizalmunk is megvan benne és a főpolgármester bizalma is megvan az ő szakmai tudásában és munkájában. Minden vitánk ellenére van egyfajta kooperáció a közgyűlés nagy többségét adó frakciók között, és elindult a szakmai munka. Ez persze még el tud akadni. Ha a kormány úgy dönt, hogy nem együttműködő, nem csinálja meg a közlekedési beruházásokat, pereskedés lesz ebből. A MÁV nem vonul le a területről, vagy nem működik abban együtt, hogy át tudjuk venn. Ha elhúzódó bírósági pereskedés lesz, az egy rossz ízű, és valójában nem a terület fejlesztését szolgáló dolog lesz. Én azt remélem, hogy ebben lesz együttműködés, belátja azt a kormány, én azt remélem, hogy nemcsak Budapest érdeke, hogy itt történjen valami, hanem a kormányzaté is. A miniszterelnök a Kossuth Rádióban a szokásos péntek reggeli interjújában arról beszélt, hogy azért költöznek ki Budapestről az emberek, mert kertvárosokban akarnak lakni, és ezzel vezette fel a faluprogram különböző intézkedéseit, hogy lesz kocsma, meg kisbolt, meg minden.Nekem ezzel urbanisztikailag súlyos vitám van, pont az ellenkezője igaz annak, mint amit a miniszterelnök mond. Az emberek nem kiköltözni akarnak a városokból, hanem be. Nézzük meg a KSH elmúlt 10 vagy 20 éves statisztikáit. Az látszik, hogy ebben az országban a népességszám tekintetében, hogy demográfiai növekedés nincs, de mégis van népességnövekedés néhány helyen a városok körül: Győrben, Debrecenben és elsöprően nagy léptékben Budapesten és az agglomerációban. De miért nem Budapesten van ez a növekedés? Miért az agglomerációban? Nem azért, mert a kertvárosokba akarnak az emberek menni, és utána másfél órát állni a dugóban, hanem azért, mert Budapesten lakhatási válság van, amit egyébként még három hónapja a kormány is azonosított problémaként. Nem épül elég új lakás, a régi lakásállomány lerobbant, a turizmus növekedésével egyre több lakóházból lesz hotel vagy Airbnb, vagy ki tudja micsoda, Budapesten lakásépítésre van szükség. Hol lehet ezt megtenni? A rozsdaövezetekben? Melyik a legnagyobb rozsdaövezetünk? Rákosrendező. Csak Rákosrendezőn 15 ezer új lakást föl lehet építeni úgy, hogy ott nincs toronyház, nincs arab luxusnegyed, ez egy új, európai léptékű városnegyedként jöhetne létre olyasféle színvonalon, mint Bécsben, amik épülnek. A főváros erre képes szakmailag, hogy bevonjunk mindenkit, aki ehhez kell, hogy ezt így hasznosítsuk. Bár értem, hogy nyilván a falvakban, hogy mi miért történik, azt politikai értelemben fontos, de ha a budapesti agglomeráció terjed szét jobban, az nem lesz jobb senkinek. Ha a budapesti agglomeráció terjed szét jobban, az abból eredő problémák a kormány problémái. Az, hogy nincs elég iskola, óvoda, egészségügyi intézmény az agglomerációban, aminek brutálisan megnőtt a lakosságszáma az elmúlt években.

Navracsics Tiborék előkészítenek egy olyan törvényt, ami lehetővé teszi, hogy bezárják a településeket.

Eddig is a települések maguk akarták bővíteni magukat. Azért az agglomerációban nem az volt, hogy a települések akarata ellenére történtek a települések, saját magukat parcellázták föl. Az, hogy a szentendrei domboldaltól a gyömrői szántóig mindenhol lakóparkok épültek az elmúlt 15 évben, ez nem a települések akarata ellenére, hanem éppen az ő iniciatívájukra történik.

De mostanra nincs víz Érden.

Többen belátják, hogy ez nem egy fenntartható állapot, szerintem sem az. A közlekedés meg aztán végképp állami probléma. Az, hogy a HÉV-ek milyen állapotban vannak az elővárosi vasúton, mennyi fejlesztés kéne. Ezek a problémák csak növekednek, ha még többen költöznek ki az agglomerációban. Egy normálisan működő közegben közös érdek lenne, hogy Budapesten ott, ahol már van infrastruktúra, ahol azért ott van egy megállónyira, villamost csak át kell hozni a felüljárón, ahol eleve ott a vasút, ahol eleve egy urbanisztikailag városi szövettel körülvett területen vagyunk, nemcsak Rákosrendezőn, de akár Józsefvárosban, vagy sok más helyen a volt vasúti területeken. Itt fejlődjön a város, itt épüljenek lakások, és ne az agglomerációba költözzenek ki az emberek. Egyre jobb oktatást akarnak a gyerekeiknek, egyre jobb egészségügyi ellátást akarnak saját maguknak, egyre többet szeretnének nyilván keresni, és egyre jobb munkahelyeket keresnek, és nyilván a városokban több ilyen van, jobb oktatást szeretnének akár egyetemistaként saját maguknak, akár a gyereküknek, ha még fiatalabb. Ez mind-mind a városiasodás felé visz. Persze én tökre támogatom, hogy a falvak legyenek jó helyek, ahol vannak szolgáltatások, de azt gondolni szerintem illúzió lenne, hogy meg fog fordulni ez a trend, és az emberek a nagyvárosokból a XXI. század digitalizált, globalizált, tudásgazdaságra, szolgáltatásokra épülő gazdasági környezetében majd elkezdik egyszer csak azt mondani, hogy inkább falura mennék lakni Budapestre. Nyilván lesznek ilyen példák, vannak ilyen barátaim, akik így döntöttek, nem azt mondom, hogy ez nem létezik, de hogy tömegesen ez legyen a helyzet, azért meglepne. Teljesen ellenkező trendet látunk, Szigetszentmiklós, Érd vagy Dunakeszi lakossága 10 százalék fölött nőtt az elmúlt 10 évben, és ez leginkább azért van, mert Budapesten olyan lakhatási válság van, annyira nincs lakáskínálat, vagy ami van, az olyan drága, hogy Budapestet nem tudják kifizetni.

Főpolgármester-helyettesek nélkül elketyeg még a közgyűlés egy ideig, vagy van valami végső határidő, amikor muszáj csinálni valamit?

A működés törvénytelen, ezt szögezzük le. A törvénytelen működés felelőssége egy az egyben Karácsony Gergelyé, ez vitán felül áll. Fél éve nem is terjesztett elő jelölteket se. Csak az ő előterjesztésére szavazhat erről a közgyűlés. Ha bármelyik közgyűlési képviselő javaslatot tenne főpolgármester-helyettesekre, az törvénytelen lenne, nem is szavazhatunk róla, csak ő terjesztheti elő, ő meg nem terjeszt elő senkit. Én azt látom, hogy a főpolgármester ebben a helyzetben kényelmes. Az, hogy a hivatalt és a cégeket egyedül irányítja, nyilván a DK-val közösen, és nem kell betekintést engednie másoknak, nem kell megosztani a városvezetés felelősségét, ez valójában neki tetsző állapot, én ezt látom. Igazából ő erőfeszítést arra, hogy ezt megváltoztassa, nem tesz. A törvény azért írja ezt elő, és ebben a tekintetben ez nem budapesti sajátosság, ezért kell legyen alpolgármester egy kisvárosban is, hogyha a polgármesterrel bármi történik, elmegy szabadságra, például 44 nap szabadságot írt ki magának a főpolgármester csak idén, és ne beszéljünk rosszabb forgatókönyvekről, de bárki kieshet a munkából rövidebb-hosszabb időre, nyilván emberek vagyunk, akkor nincs, aki helyettesítse. És a főpolgármester egy halom területen az operatív városirányítás letéteményese, akit nem tud senki más helyettesíteni. A közgyűlés nem tud a helyébe lépni, ha bármi van. Ezért kell főpolgármester-helyettesnek lennie, ennek ellenére nincs, törvénytelenül működik a főváros, bíróság ezt már megállapította, ilyenkor újra és újra fölhívják a törvénytelen állapot megszüntetésére a közgyűlést.

A főispán nem jelölhet ki?

Egy ponton ez megtörténhet, még itt nem tartunk, néhány hónap múlva ez meg fog történni szerintem. Karácsony Gergely azt mondta, hogy ő már nem jelöl, megvárja, hogy a fideszes főispán, Sára Botond jelöljön, és utána semmilyen hatásköre nem lesz annak, akit jelöl. Tehát valójában akit jelölni fog a főispán, ha az lesz ilyen, aki ezt elfogadja ezt a jelölést, azt valójában ki fogják zárni a mindennapos munkából.

Ezt hónapokkal ezelőtt mondta el, hogy kap egy irodát, de egyébként semmit.

Kap egy irodát, és nyilván, ha valami történik Karácsony Gergellyel, remélem nem fog, akkor pedig belőle lesz hirtelen a főpolgármester. Ennyi a törvény, mint az amerikai alelnök, az van itt lemásolva, ott is valójában az alelnöknek semmi feladata nincs, ha nem ad neki az elnök, de hha bármi történik, akkor valakinek vezetnie kell a rendszert.

Ez így törvényes volna, hogy kap egy irodát, és egyébként semmi hatáskör? Erről a főpolgármester dönt vagy a közgyűlésnek kell döntenie róla?

A főpolgármester-helyettesek feladatait a főpolgármester jelöli ki. Éppen ezért, amikor volt arról szó, hogy engem felkér, most erről már nyilván nincs szó, akkor nekem azért voltak feltételeim, mert nem szerettem volna egy ilyen sarokirodában végezni rám zárt ajtóval, miközben mindenki azt kérdezi tőlem, hogy én vagyok a helyettese, és miért nem csináljuk ezt vagy azt, közben meg semmi ráhatásom nincs. Amikor engem egy időben fölkért, azt mondtam, hogy oké, én nyitott vagyok, mert tényleg a város érdeke az első, de akkor tisztázzuk, hogy melyik területen, milyen feladatokkal, mekkora stábbal, milyen szakemberekkel, hogyan működik ez. Ebben soha nem volt érdemi beszélgetés köztünk, ő szerintem mindig is úgy gondolta, hogy engem is majd bezár egy ilyen szobába.

Mikorra várja a főispáni döntést? Annak sincs semmilyen határideje, akár egy következő választásig elmehetünk?

Én nem vagyok jogász, úgyhogy nem fogom tudni ezt így szó szerint elmondani, de azt hiszem, a bíróság döntése alapján még egyszer föl kell hívni a főpolgármestert a törvényes működésre a főispánnak. Ez szerintem meg fog történni mostanában, utána a közgyűlésnek elvileg döntenie kéne, de nem tud dönteni, ha Karácsony Gergely nem terjeszt be senkit. Ha ez megint elmúlik eredménytelenül, akkor újra bírósághoz kell fordulni a főispánnak, és az ismételt törvénysértés miatt már kérheti, hogy ő kapja meg a főpolgármester jogait és jelölhesse ki a helyettest. Valamikor szerintem a nyár közepe vagy ősz eleje, amikor ez megtörténhet. De ha kijelöl valakit, és az nem vállalja, akkor az egész folyamat újraindul. Szerintem van arra jelentős esély, hogy a '26-os választásig ez így fog elketyegni. Mondom még egyszer, ez nem azért van, mert lehetetlen lenne megállapodni, hanem azért van, mert én azt látom, hogy a főpolgármester kifejezetten szeretné ezt a helyzetet fenntartani, ahol ő teljesen egyedül a saját baloldali csapatával tudja a várost irányítani és a mindennapi döntéseket meghozni.