INFORÁDIÓ
2021. szeptember 18. szombat
Diána

novák katalin

családtámogatás

demográfia

csok

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter az otthonteremtési program újabb nagyszabású eleméről tartott sajtótájékoztatóján az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szalay utcai épületében 2020. október 28-án. Január elsejétől akár 10 millió forintos támogatást is kaphatnak a gyermekvállalás előtt álló vagy már gyermeket nevelő fiatalok új többgenerációs otthon létrehozására - jelentette be a miniszter.

Novák Katalin: a járvány megmutatta, milyen fontos nekünk a család

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Érezniük kell a fiataloknak, a családalapítás előtt állóknak vagy a gyermeket nevelőknek is, hogy gondolunk rájuk a járványhelyzetben is – mondta Novák Katalin az InfoRádió Aréna című műsorában. A családokért felelős tárca nélküli miniszter azt is bejelentette, hogy egy olyan kalkulátort készítenek, amellyel mindenki kiszámolhatja, milyen családtámogatásokra számíthat. Emellett beszélt az új támogatásokról, a már látszó demográfiai trendekről és a Fidesz alelnökeként arról is, mit vár a CDU új elnökével kialakított kapcsolatoktól.

Novák Katalin az Arénában
 

Milyen hatással volt a járvány a családtámogatási rendszer egyes elemeire, mert van olyan, amit nyilvánvalóan megütött, ez a nagyszülői gyed, mert nem lehetett találkozni?

Beletrafált a közepébe, lassan egy éve élünk a megváltozott körülmények között, hogy nem találkozhattak a nagyszülők az unokákkal, az unokák a nagyszülőkkel, a családtagok nem tudnak egymással időt tölteni, megölelni egymást. Ez megpróbál mindannyiunkat, de az a meggyőződésem, hogy a magyar családok megerősödve tudnak mégis kikerülni ebből a járványhelyzetből. Ha képesek vagyunk biztosítani számukra a megélhetést, ha megőrizhetik a munkahelyeiket és a tisztes megélhetésüket, és segítjük őket a biztonságos otthon megteremtésében, akkor képesek úgy átvészelni ezt a vírusjárványt a magyar családok, hogy nem gyengülnek, hanem éppen ellenkezőleg, erősödnek, hiszen ha valamire rámutatott ez a mostani kivételes helyzet, az az, hogy milyen fontos mindannyiunk számára a család.

A családokért felelős tárca nélküli miniszter szemszögéből hogyan látszanak ezek a folyamatok?

A visszajelzések, tapasztalatok azt mutatják, jó döntés volt az, hogy Magyarországon mindent megtettünk annak érdekében, hogy a gyerekek óvodába, iskolába járjanak, hogy a szülők dolgozhassanak. Sikerült megfékeznünk az első hullámot, bár le kellett állnia az életnek, de nem követelt akkora áldozatot, ami már elviselhetetlenné vált volna azzal együtt, hogy minden elveszített élet egy tragédia a család és a közösség számára is. A második hullám annyiban másképpen ért bennünket, hogy a legrosszabbra készültünk, és felkészítettük az egészségügyi rendszert arra, hogy képes legyen ellátni a betegeket. Igyekeztünk a járványt megfékezni, bevezettünk számos olyan védelmi intézkedést, amelyben a magyar emberek rendkívül együttműködők voltak. Viseljük a maszkot, bármennyire nem szeretjük, távolságot tartunk, elfogadtuk az életnek az új szabályait.

Mostantól fognak tervezni egy-egy világjárvány tapasztalataival?

Fontos tapasztalat volt, hogy a veszélyhelyzet milyen plusz kihívásokat jelentett a családtámogatásoknál. Azt vettük észre, ha nem mutatunk rugalmasságot, ha nem alkalmazkodunk a járványhelyzet okozta kihívásokhoz, akkor olyanok is elesnek ezektől a lehetőségektől, akik egyébként jogosultak lennének rá, akik mindent megtettek annak érdekében, hogy ezekkel a családtámogatásokkal számolhassanak. Érezniük kell a fiataloknak, a családalapítás előtt állóknak vagy a gyermeket nevelőknek is, hogy gondolunk rájuk ebben a helyzetben is. Például kitoltuk a határidőket, nem kell a kismamának bemennie a bankfiókba, ha igényli a támogatás, ha elveszíti valaki a munkaviszonyát a veszélyhelyzet idején, akkor ezt az időszakot is beleszámítjuk, mint ha lett volna munkája, tehát rengeteg olyan plusz kedvezményt léptettünk életbe, ami érdemi segítséget tudott jelenteni.

Önök honnan számolják a családi támogatások rendszerét?

Érdekes, hogy most éppen több találkozóm volt japán kormányzati szereplőkkel, és ők azt mondták, milyen fantasztikus, hogy Magyarországon ilyen családtámogatások vannak, és látják, hogy ezt mi 2019-ben kezdtük el. Akkor lett ez igazán olyan hangos, hogy Japánig is elért már a híre, de tulajdonképpen 2010-re datálható a családtámogatások megkezdése, mert 1998 és 2002 között is polgári kormánya volt ennek az országnak és már akkor is voltak családtámogatások, például családi adókedvezmény, csakhogy utána minden ilyen családtámogatást megszüntettek. Tíz éve tudunk konzekvensen építkezni, és én ezt tartom a legfontosabbnak. A családtámogatások építőkockákból épülnek fel. Nem veszünk el belőle, mindig hozzáteszünk valamit. Most jövő évtől be fogjuk vezetni a 25 év alatti fiataloknak a személyi jövedelemadó-mentességét. Ez is egy logikusan a családtámogatások sorába illeszkedő lépés, hiszen a fiatalok életkezdését segítjük azzal, hogy minél több megtakarításuk lehessen, minél könnyebb legyen a saját lábukra állniuk. Ez egy rendkívül logikus folyamat, akár a gyes harmadik évének a visszavezetése, a családi adókedvezmény bevezetése, a gyed extra, a bölcsődeépítések, az otthonteremtési program, a négygyermekes édesanyák személyijövedelemadó-mentessége, amelyekkel mind segítünk a gyermekvállalás előtt állóknak, a gyermeket nevelőknek.

Miből fog élni a kincstár, hiszen ezek kieső bevételek is?

Ha egy kormányzat tényleg hosszú távon gondolkodik, akkor nincs is más lehetőségünk. Nem tehetjük meg azt, hogy lemondunk a saját jövőnkről. Ez a kérdés arról szól, hiszünk-e abban, hogy van helye a magyar nemzetnek itt Európában. És meggyőződésünk az, hogy van, és ahhoz nekünk fiatalodnunk, gyarapodnunk kell. A termékenységi mutató, azaz a gyermekvállalási kedv 1,23 volt 2011-ben, most tartunk 1,5 környékén. Az európai uniós tagállamokban az elmúlt tíz évben Magyarországon nőtt leginkább a gyermekvállalási kedv. Azt hiszem, ez is olyasmi, amire büszkék lehetünk.

Ez hozzáállásbeli dolog?

Visszatérek a kérdéséhez, hogy miből lesz pénz a kincstárban. Abból, hogy lesznek emberek, tehát ez a legjobb hosszú távú befektetés, de ez egy értékválasztás is. Ha a családi értékeket sikerül erősítenünk, azzal mindannyian csak nyerni tudunk, de kormányzati oldalról még bátrabbak is vagyunk annál, hogy egy pusztán pragmatikus megközelítést válasszunk. Azt mondjuk, hogy a magyar emberek családközpontúak, családban gondolkodnak, rendkívül fontosak a családi kötelékek, és ezért mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez egy közös ügy legyen.

Ön mit tekint a jövőbe vetett bizalom megnyilvánulásának?

Ha elindítunk egy családtámogatást, ha megnyílik egy új lehetőség, akkor rendre óriási az érdeklődés. Így van ez a babaváró támogatással, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatásával, a csokkal vagy bármely otthonteremtési lehetőséggel. Amikor bevezettük az otthonfelújítási támogatást, az első napokban már a kész felújítás számláit is benyújtották, tehát készültek erre a lehetőségre, számítanak rá és örülnek neki a magyar emberek. Személyesen nagyon fontos visszaigazolás az, amikor odalépnek hozzám emberek az utcán, és elmondják, hogy az ő életükben ez milyen változást jelentett. Ezek a mikrovisszajelzések, de ott vannak a makro típusú adatok is, amelyek pedig azt mutatják, hogy több mint negyven éve nem volt olyan magas a házasságkötések száma, mint a tavalyi évben volt, hogy a gyermekvállalási kedv is több évtizedes csúcson van, hogy bátrabban tudnak úgy dönteni az emberek, hogy gyermeket vállalnak. Rengeteg olyan visszajelzés van, amely alapján bátran állíthatjuk azt, hogy ennek a családközpontú kormányzásnak van helye itt Magyarországon.

Nagyon eltérő jellegűek ezek a családtámogatási intézkedések. Mi az, ami az embereket leginkább megmozgatja?

Rendkívül ügyesek a magyar emberek, ha őket érinti valami közvetlenül, akkor bizony nagyon jól tájékozottak, akkor körbejárják, hogy milyen lehetőségeik vannak. Én úgy látom, hogy ki-ki a saját élethelyzetére szabott válaszokat szeretne, és éppen most dolgozunk például egy olyan kalkulátoron, amellyel testre szabottan mindenkinek igyekszünk majd abban segítséget nyújtani, hogy az ő élethelyzetükben milyen családtámogatásokkal számolhatnak. Úgy látom, hogy a lehető legjobban igyekeznek kihasználni a lehetőségeket azok, akik számára ez az út megnyílt. Élnek ezzel a lehetőséggel, de nem indokolatlan mértékig. Én ezt tapasztalom most is, hogy megfontolt döntéseket hoznak.

Fogja tudni ez a kalkulátor azt kezelni, hogy mi az, ami a rendszerben üti egymást? Egyáltalán, van olyan, ami üti egymást?

Tulajdonképpen nincs ilyen. Általában egyszer lehet igénybe venni egy-egy támogatást, de egyszer lényegében mindent igénybe lehet venni. Ezek tetszés szerint egymással kombinálhatók, nem arról van szó, hogy egy építőkockát le kell venni ahhoz, hogy egy másikra kicseréljem, éppen ellenkezőleg, ezekkel az építőkockákkal lehet építkezni. Az életünk is ilyen. Ha egy fiatal elindul, ott a házassági adókedvezmény, a családi adókedvezmény, segítünk az első idegen nyelvből letett nyelvvizsgájának a megszerzésében, a KRESZ-vizsgának a letételében, mindenféle ösztöndíj-lehetőségeket kínálunk, és utána ott lesz a személyijövedelemadó-mentesség, majd amikor megtalálta a fiatal a párját, és közös életben gondolkodnak, onnantól már a babaváró támogatással kezdődően megnyílik a támogatások egész sora. Ez egy olyan lehetőség egy mai magyar fiatalnak, amihez hasonló sehol nincs a világon.

Hogyan kezelik az emberek a csokkal vásárolt ingatlan mellé járó elidegenítési tilalmat?

Itt van egy olyan újdonság, hogy a saját gyermekük nevére írathatják. Ez az életből jött tapasztalat, sok észrevétel érkezett az emberektől, amit aztán beépítettünk a szabályozásba. De hogy a kérdésére válaszoljak, hogyan fogadják, kifejezetten jól. Egyáltalán nem érkezett hozzánk panasz, mindenki megérti, hogy itt tulajdonképpen az ő pénzükről van szó, a magyar emberek által megtermelt jövedelemről. Mindannyiunk közös felelőssége, hogy ne lehessen ezzel visszaélni, hogy a lehető leginkább tudjunk segíteni, de a lehető legkevésbé lehessen kijátszani a rendszert, és ez az elidegenítési tilalom arról szól, hogy ne nyerészkedni tudjanak ezzel a támogatással, hanem valódi élethelyzetekben nyújtson kézzelfogható segítséget.

Hogyan képzelik a felújítási költségek felének finanszírozását?

Az otthonfelújítási támogatás iránt óriási az érdeklődés, hiszen ez az első olyan otthonteremtési segítség, amelyhez nem kell költözni. Majdnem minden családnál van valamilyen felújítási munka, ami éppen napirenden van, és persze aztán mindenki számol, gondolkodik, hogy ez most belefér-e a családi büdzsébe. Éppen erről szól ez a felújítási támogatás, hogy aki az otthonában felújítást tervez, ehhez jelentős állami segítséget kap. A felújítási költségeknek az ötven százalékát adjuk oda támogatásként, maximum 3 millió forintot. Ha megtalálták a kivitelezőket, beszerezték a szükséges alapanyagokat, akkor a számlákat szépen összegyűjtik, és benyújtják a Magyar Államkincstárhoz, akár elektronikusan, akár postai úton, akár személyesen, majd utólag meg fogják kapni a maximum 3 millió forintnyi támogatást. A támogatás 50 százalékig használható fel anyagköltségre és 50 százalékig munkadíjra, ha szétválasztja az anyag költségét és munka díját, és mind a kettő eléri a másfélmillió forintot, akkor teljes egészében a hárommillió forintos támogatásra jogosult, másfél-másfél millió forintban tudjuk finanszírozni a munkadíjat és az anyagköltséget. Ha viszont ez az összeg nem éri el a másfélmillió forintot, hanem ennél kevesebb, akkor a kettő közül a kisebb összeget megduplázzuk, ennyi lesz a támogatás. Hiszen a támogatás fele részben finanszírozza az anyagköltséget, fele részben a munkadíjat.

Bele kell tennem a pénzt előre és utófinanszírozásban kapom meg, ha minden szabálynak megfelelek az államtól, vagy van valami módszer, amivel még ezt a terhet is leveszik rólam?

Van egy ilyen kölcsön, február 1-jétől kínálják a pénzintézetek az államilag támogatott hitelt. Ha a családnak most nincs pénze arra, hogy a felújítást megkezdje, de tudják azt, hogy a jövőben a kölcsön törlesztésére lesz elég mozgásterük, akkor bemennek egy bankfiókba, ott fölvehetik a maximum 6 millió forintos, maximum 10 éves futamidejű 3 százalékos kamatozású kölcsönt, és elkezdik törleszteni. Ez azt jelenti, hogy 58 ezer forint a törlesztőrészlete havonta a 6 millió forintos kölcsönnek, és amikor megvannak a felújítással, a számláikat benyújtják a Magyar Államkincstárhoz, amely a költségeiknek az 50 százalékát automatikusan a bankfiókhoz utalja, tehát ennyivel törleszti az ő hitelüket, ennyivel kevesebbet kell visszafizetni. Maradva az eredeti példánál, a jövőben ez az 58 ezer forintos törlesztőrészlet lecsökken 29 ezer forintra.

Ki fogja ellenőrizni, hogy tényleg van-e új mennyezet a szétázott fürdőszobámban, vagy csak számlát mozgattunk a mesterrel, mert leleményes a mi népünk?

Úgy kell kialakítanunk a támogatásokat, hogy a visszaélés lehetőségét minimalizáljuk, ezért is van beépítve egy ellenőrzés. A Magyar Államkincstár hivatott ezt az ellenőrzést elvégezni. 180 napja van arra, hogy még a kifizetést követően is ezt bármikor ellenőrizhesse.

Becsöngetnek, megnézik?

Igen. Nem kötelező, de véletlenszerűen bárkinél felbukkanhatnak. Ezt egy ekkora támogatás fejében mindannyian el kell hogy fogadjuk.

Gondolkodnak-e azon, hogy a családvédelmi rendszert valahogy a nagyszülők irányába is kiterjesztik?

Itt is van egy apróság, vannak olyan helyzetek, amikor a nagyszülők is akár jogosultak lehetnének a csokra, mert olyan korú gyermeket nevelnek a saját háztartásukban, de eddig nem volt lehetőségük arra, hogy ők éljenek a csok felvételének az esélyével. Most bővítettük ezt a mozgásteret: ha dolgozik a nagyszülő amellett, hogy egyébként a csok kritériumának megfelel, akkor jogosulttá válik a csokra. A másik az, hogy az a tapasztalat, hogy nagyon nagy a támogatottsága a családtámogatásoknak. Az idősebb generáció tagjai úgy érzik, hogy az ő vállukról is leveszünk egy terhet akkor, ha a fiatalok életkezdéséhez állami segítséget kapna. És akkor persze ott van az, hogy a 13. havi nyugdíjat visszavezetjük, hamarosan megkapja a 13. havi nyugdíj első részletét 2,5 millió ember. Nekik ez a plusz egyheti juttatás is egy segítség, és jövőre ez már kétheti lesz, rá egy évre háromheti, és aztán megvalósul, hogy 13 havi nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást kap minden jogosult.

Van-e eltérés a csok és a később bevezetett falusi csok igénybevételi számai között?

A falusi csok is nagyon népszerű, azért is, mert szemben az ország többi területén igénybe vehető csokkal, felújításra is lehetett használni ezt a támogatást. Ezt a lehetőséget nagyon sokan igénybe vették, és látható is, hogy azoknak a településeknek a vonzereje megnövekedett, ahol a csokot igénybe lehet venni. Ráadásul azoknak a településeknek a köre pedig bővült, amelyek a falusi csokra való jogosultságot megteremtik. Nem beszéltünk még az áfacsökkentésről, az áfaelengedésről, az illetékmentességről vagy éppen a közjegyzői díjaknak a mérsékléséről, meg a többgenerációs csok lehetőségéről sem, és ezek sem elhanyagolható tételek. Nem is tudom, vajon mindenki tudja-e, hogy azok, akik saját maguk építkeznek, jogosulttá válnak áfa-visszaigénylési lehetőségre ötmillió forintig.

Számla kell hozzá, nyilvánvalóan.

Igen, természetesen. Január 1-jével az új építésű, új értékesítésű ingatlanoknak az áfáját lecsökkentettük 27-ről 5 százalékra, és az építkezők számára is egy 5 millió forintos áfa-visszatérítési lehetőséget teremtettünk meg. Majdhogynem mindenki, aki vásárol, valamilyen támogatásban részesül. Ott van például az illeték, teljes illetékmentességet adunk mindenkinek akár új, akár használt ingatlanról van szó, ha csokkal vásárolja.

Van már olyan demográfiai hatás, ami világosan ezekre az intézkedésekre vezethető vissza?

Nagyon nehéz a hatásokat egymástól szétválasztani, de bizonyos dolgokat azért napnál világosabban láthatunk. Például azt, amikor egy tendencia megfordul. Itt van, mondjuk, a házasságkötéseknek a száma. 2002 és 2010 között a házasságkötések száma 27 százalékot csökkent, 2010 környékén állt meg ez, és onnantól jelentős az emelkedő tendencia. Ez már egy szignifikáns, trendszerű jelenség. Ugyanígy igaz ez a gyermekvállalási kedvvel is. Eközben a válások száma folyamatosan csökken, a terhesség-megszakítások száma folyamatosan csökken, ahogy csökken a csecsemőhalandóság is. Azt a sötét korszakot, amely demográfiai értelemben az elmúlt négy évtizedet jellemezte, ha nem is sikerült még teljesen magunk mögött hagyni, de elkezdtük az ebből való kilábalást, és ez még nemzetközi összehasonlításban sem kis dolog.

Egy alelnöki kérdés: a CDU új elnökétől, Armin Laschettől mit vár?

Nekem volt szerencsém már személyesen találkozni Armin Laschettel, aki tartományi miniszterelnök, egy nagyon komoly politikus, egy rendkívül higgadt, mérsékelt ember, és a közös jövőnk szempontjából reményre okot adó a mentalitása, hogy ő nem ült föl arra a hullámra, mint például Manfred Weber vagy éppen Donald Tusk. Én bízom abban, hogy mérsékelt, higgadt együttműködés következik, és eddig ez a CDU-val működött Angela Merkel pártelnöksége idején is, Annegret Kramp-Karrenbauernek az elnöksége idején is, és most bízom benne, hogy Armin Laschet pártelnöksége idején is sikerült a pragmatikus, jó viszonyt fenntartani a két párt között. Mi továbbra is ezen vagyunk.

A portugál uniós elnökségtől mit vár?

Abban a helyzetben vagyunk, hogy lehet szép terveket kovácsolni, meg mindenféle elnökségi programokkal előállni, de most itt van ez a koronavírus-járvány. Nem nagyon volt még ilyen közös kihívásunk, megoldandó feladataink vannak itt és most, amikre azonnali válaszokat kell adnunk. Először el kellene oda jutni, hogy tudjunk már egymással találkozni, kommunikálni, vagy megélhessük azt, amitől jó ez az Európai Unió, hogy szabadon mozoghatunk az országhatárokon át. A vakcinabeszerzést jó lenne, ha meg tudnánk oldani, és ebben jó lenne egy határozott európai vezetés. Ha már közösen vállaltuk azt, hogy a vakcinabeszerzésben összekötjük magunkat, akkor ez az egyik legfontosabb feladatunk. A másik pedig, hogy ha már elköteleződtünk egy közös európai kötvénykibocsátás mellett, akkor ebből minél gyorsabban kézzelfogható segítség legyen. A legnagyobb tiszteletem mellett is üdvözlöm a portugálok elnökségi elképzeléseiket, de azt várom tőlük, hogy az itt és most feladataira adjanak olyan válaszokat, amelyek a magyar emberek érdekeit is szolgálják.

Nyitókép: MTI/Kovács Attila
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018