INFORÁDIÓ 
2021. január 27. szerda
Angelika

varga judit

európai unió

jogállamisági eljárás

Varga Judit: nem lehet a jogállamiságot a jogállamiság ellenében védeni

Varga Judit: nem lehet a jogállamiságot a jogállamiság ellenében védeni

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Ott vagyunk, ahol a part szakad – mondta Varga Judit az uniós keret-költségvetés és helyreállítási mentőcsomag állásáról az InfoRádió Aréna című műsorában. Az igazságügyi miniszter szerint a „fukarok” álságos módon blokkolják a rászoruló tagállamoknak szánt pénzek folyósítását, és közben nem hajlandók a nyilvánosság előtt vitázni a Magyarországgal szembeni jogállami jelentésről. A tárcavezető beszélt a momentumos Donáth Anna EP-képviselő és Vera Jourova liberális biztos egyeztetéséről, a kereszthivatkozások ördögi rendszeréről és arról is, miért üresedik ki a 7-es cikkely szerinti eljárás.

Az Európai Uniónak van egy meglehetősen részletes eszközrendszere a jogállamiság betartatására. A jogállamisági jelentések rendszere, amely most először terjedt ki minden tagállamra, hogy illeszkedik ebbe a rendszerbe?

Kezd kaotikus helyzet felépülni. Mi mindig azon a jogi állásponton voltunk, ha uniós jog sérül, akkor ott a kötelezettségszegési eljárás, ott az Európai Unió bírósága. Ha egy intézménynek baja van egy tagállammal vagy egy tagállamnak egy másik tagállammal, akkor az uniós szerződés rögzíti, hogy az Európai Unió bírósága az illetékes fórum, ahol ezeket a jogvitákat el lehet rendezni. Magyarország minden ítéletet eddig végrehajtott, legyen az bármennyire is elmarasztaló. Mindig megtaláltuk a kölcsönös megoldást, tehát ez egy működő eljárásrend. A másik a 7-es cikkely, annak is megvannak a fokozatai, ki indíthatja, hogyan zajlik a tárgyalás, mi van a végén, hogy szavazunk. A végén a tanács konszenzussal dönt, ez nem hiába ennyire magas garanciákkal körülhatárolt eljárásrend. A 2019-es uniós kampányban mindenki hirdetett valamiféle jogállamisági mechanizmust, mintha csak azzal lehetett volna beszállni a versenybe. És az Európai Bizottság is beszállt, de erősen aggályosnak tartjuk magát a jelenséget is. Meg is kérdeztem kedden, hogy vajon az legális, amit mi most csinálunk? Hiszen úgy hoztunk be egy bizottsági jelentést a Miniszterek Tanácsába, hogy arra nézve nem volt konszenzusos döntés, hiszen tavaly novemberben Lengyelország és Magyarország ezt a megoldást nem támogatta. Mi ragaszkodunk ahhoz a 2011-es kompromisszumhoz, hogy egymás jogállamisági helyzetét lehet vizsgálni, de csak ha mi, egyenrangú tagállami felek a tanácsban beszélgetünk kormányközi alapon, nem vonunk be intézményeket, NGO-kat, szakértői véleményeket. A jogállamiságnak nincs egy pontos, körülhatárolható definíciója, nem lehet egy séma szerint azt mondani, hogy te nem vagy jogállam. Ezért fontos, hogy kölcsönös kormányközi dialógus legyen. A finn elnökség, amely szintén a jogállamiság bajnoka, elkezdte ezt az agendát erőltetni, hogy vonjuk be a bizottságot, majd ők leírják, hogy ki jó, ki rossz, és utána a tanácsban a tagállamok már erről a papírról beszélgessenek. A finnek nem voltak ebben sikeresek, mert nem tudtak konszenzusra jutni arról, hogy hogyan fejlesszük tovább ezt a tanácsi jogállamisági dialógust, de megy a gőzhenger előre.

Nem tudni, mire kívánják használni a jogállamisági jelentést. Köti ez a jelentés a készítő bizottságon kívül bárki mást bármire?

Jogilag senkit nem köt. A probléma az, hogy a kereszthivatkozások ördögi rendszere nagyon tud ártani, fel lehet használni rosszhiszeműen is. Miről van szó? Ha leírnak valamit egy ilyen jelentésben, senki nem fog arra emlékezni, hogy ez kettős mérce alapján íródott, hogy téves információk épültek be a jelentésbe, hanem évekkel később azt mondják, itt az áll, hogy nálatok ez és ez a probléma. Amikor egy későbbi jogi aktus során szempont lesz az, hogy kinél mi a helyzet ezen és ezen intézményeknél, akkor ők már erre fognak hivatkozni. Ha megvizsgáljuk a bizottság jelentését is, gyakorlatilag civilszervezeteknek a véleményére alapoz, nem a magyar kormány észrevételeire, és ezek felbukkannak később európai bizottsági dokumentumokban. Ha azt is megkapargatjuk, akkor azt látjuk, hogy a végén ugyanaz a jelentés van, ami már egyszer megjelent a civilszervezet jelentéseként, de a szervezet gyakorlatilag legitimálja azt a korábbi információt is. Ez egy ugyanolyan dokumentum lesz. Ez a legördögibb ebben a rendszerben, ezért fontos, hogy minden egyes pontját folyamatosan tudjuk ellenérvekkel cáfolni, nagyon fontos, hogy az emberekhez eljusson az információ. Ezek nem jogi eszközök, ezek nem rendeletek, nem kötelező érvényű határozatok, mégis úgy tudnak hatni később a jogalkalmazás során, hogy lehet jogi relevanciájuk.

Hogyan támadhat egy kormány egy jogi relevanciával, hatással nem bíró jelentést?

Nincs más, csak a nyilvánosság. Mivel ez nem egy határozat, nem lehet vele az Európai Unió bírósága elé menni. A diplomácia minden eszközével fellépünk. Nem tud az ember a jog klasszikus eszközeivel fellépni. Például a Sargentini-jelentés egy parlamenti határozat volt. Magyarország megtámadta az unió bírósága előtt, ott volt egy ilyen eszköz. Ezért is kezdeményeztem, hogy legyen nyilvános a vita, hogy lássa ország-világ a kettős mércének a megnyilvánulásait.

A magyar kormány a hazai állampolgárokat akadály nélkül képes elérni, de nyilván nem őket kell meggyőzni. Kiket kell erről meggyőzni?

Itt már egy másik területre tévedünk, a nyugat-európai sajtó és a baloldali liberális média túlsúlyára, ami Európában uralkodik. A közelmúltban Donáth képviselő asszonynak a beismerő vallomása nagyon sok szempontból rávilágít. Ő maga vallja azt be, hogy míg diktatúrázott egész Nyugat-Európa, ők maguk is tisztában voltak azzal, hogy a veszélyhelyzet alatt a magyar kormány intézkedései nem különböztek semmiben más kormányok intézkedéseitől, mégis sajtóhírek, álinformációk meg az Európai Bizottság felelőtlen politikai nyilatkozatai alapján kialakult egy ilyen kép Magyarországról. Senki nem ellenőrizte a tényeket, és beépült a köztudatba. A kérdésre visszatérve, ha az európai közvéleményt kell meggyőzni, nincs más, mint legalább ilyen erővel elmondani, hogy ez mind nem igaz. A felületek kérdése nehéz, mert nem biztos, hogy én minden héten meg tudok jelenni a Politicóban, míg, mondjuk Lili Bayer minden nap leírhat egy-egy Magyarországot nagyon erősen, alaptalanul kritizáló cikket.

Az Európai Bizottság sem végzi el a tények ellenőrzését?

Nem véletlen, hogy az a jelentés ilyen eredménnyel született meg. Vera Jourova Magyarországot egy beteg demokráciának minősítette, és azt mondta, hogy a magyar emberek nincsenek abban a helyzetben, hogy szabadon dönthessenek, ezek olyan mély sértések egy országgal szemben, amit nem engedhet meg magának egy európai uniós biztos, hiszen semlegesnek kell lennie, azért kapta ezt a megbízatást, hogy az egész Európai Unió érdekében járjon el. Nyílt politikai nyilatkozatokat tett Vera Jourova, és Donáth Anna bevallása alapján gyakorlatilag tőle kapta az információkat. Tehát az Európai Bizottságnak megvolt a magyar kormány álláspontja is, de valahogy mégis ezt írta le.

A bizottság elnöke szóvivője útján azt közölte, hogy a biztosban a bizalma töretlen. Ezzel el van intézve az ügy?

Még nincs lezárva ez az ügy. Ursula von der Leyen szintjén kell erről beszélgetni. Várjuk meg, hogy mi lesz a vége, de ebben az adott helyzetben nem lehetett mást lépni, minthogy nagyon határozott választ adni diplomáciai nyelven.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: Botár Gergely
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018