INFORÁDIÓ 
2020. szeptember 25. péntek
Eufrozina, Kende

gyurcsány ferenc

demokratikus koalíció

ellenzék

választás 2022

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke sajtótájékoztatót tart Az önkormányzati választások értékelése címmel a párt budapesti központi irodája sajtótermében 2019. október 14-én. A pártelnök úgy látja, az ellenzéki oldalon nincs alternatívája a legszélesebb körű együttműködésnek.

Nem lesz árokbetemetés – Gyurcsány Ferenc a két oldal közti kötelező választásról, Dobrev Klára szerepéről és az ellenzéki koalíció esélyeiről

Infostart

Az volt a célom, hogy jó időben figyelmeztessek mindenkit – mondta Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök a mai ellenzék esetleges győzelmének következményeiről az InfoRádió Aréna című műsorában. A Demokratikus Koalíció elnöke beszélt a közös ellenzéki lista esélyeiről, a Jobbik és a DK együttműködéséről és az Egyesült Államokon belüli erőszakos konfliktusok nemzetközi kihatásáról is.

Gyurcsány Ferenc az Arénában
 

Hogy gondolja azt a mondatát, hogy „Vidnyánszky Attila és társai földönfutók lesznek” Orbán Viktor bukása után?

Nagyon egyszerű az a képlet: ami ránk vár, az nem kormányváltás, hanem rendszerváltás. Fölépült egy alapvetően önkényre épülő világ, és akik ennek a felépítésében vezető szerepet játszottak, azokra nem kell számítani a következő kormánynak.

Attól önkény, hogy nincs benne konszenzus?

Nem, attól önkény, hogy a hatalom kizárólagosságának megszerzésére törekednek.

Ha van valakinek kétharmada, az nem azt jelenti, hogy gyakorlatilag bármit megtehet, amihez ereje van?

A demokratikus polgári rendszerek berendezkedése alapvetően a párbeszéden, a hidak építésén nyugszik. Ezt sutba vágja a kormány, és valamennyi olyan intézményt, amelynek az lenne a dolga egy polgári demokráciában, hogy ellensúlyát képezzék a kormány túlhatalmának, politikai értelemben elfoglalták. Szemben áll egy demokratikus Magyarország víziója az orbáni önkény víziójával, és a kettő között nem építünk hidat.

Nem lesz árokbetemetés?

Abban az értelemben nem lesz, hogy nem kell kompromisszumot kötni a polgári demokráciát megerőszakoló eszmékkel és azok képviselőivel. Azt viszont természetesen tudomásul kell venni és el kell fogadni, hogy különböző gondolatok vannak egy szabad demokratikus világban. Ezeket nemcsak tiszteletben kell tartani, hanem védeni is kell.

Hol húzná meg azt a határt, hogy ki legyen „földönfutó” és ki ne?

Minden bizonnyal ez egy hosszú beszélgetés tárgya lesz majd az új kormány vezetői között. Ha engem meg fognak kérdezni, akkor a szóban forgó úrra például azt mondom, hogy a magyar színházi életben vezető szerepet egy új kormány ne szánjon neki.

Az együttműködésre készülő politikai erők vezetői ezzel a nézettel most egyetértenek?

Igen, azt gondolom, hogy ugyanezt vagy ehhez nagyon hasonlót gondolnak.

Azt is mondja, hogy vagy küzdötök a hazáért, vagy cinkosok lesztek”. Ez a vagy-vagy nem visszalépés még Kádár Jánoshoz képest is, aki legalább azt mondta, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van?

Ó nem, sőt bizonyos értelemben ki is kérhetem ezt magamnak. Ebben az országban szabadon kell tudni élni. Nem kell az új kormányt támogatni. Ebben az értelemben ez nem egy kádári szöveg. Lehet a kormánnyal szemben politizálni. Egy dolgot nem lehet csinálni, hogy visszatérjünk az önkény világába. Ne legyen érdekes és fontos, hogy egy iskolaigazgató kire szavaz, ne legyen érdekes és fontos, hogy valakinek milyen a kulturális ízlése, istenhite, mert ez nem tartozik a hatalomra. Nekünk az a dolgunk, hogy jó egészségügyet, jó oktatást biztosítsunk, védjük meg azokat, akiknek állami védelemre van szükségük. Biztosítsuk az egyetemek, a színházak szabadságát, és ebbe nem fér bele az erőszak kultúrája, amely most a legpőrébben mutatja meg magát. Nem fér bele az a mentalitás, hogy a legnehezebb sorsú gyerekekkel foglalkozó iskolák, intézmények támogatását megvonják, miközben, mondjuk, a teniszszövetség, amelynek 3 milliárdos hiánya van, kap 3,5 milliárd forintot. Nem fér bele, hogy 50 milliárd forintot költünk a vadászati kiállításra, és közben Magyarországon nem adtunk munkahelyvédő támogatást.

De ez a vagy-vagy nem azt jelenti, hogy vagy azt gondolják, amit ön gondol, vagy cinkosok lesznek? A dologról nem gondolkodó többségnek nem hagy választást?

Dehogynem. A demokratikus alkotmányosság kerete között egy vagylagosság van. Diktatúrát akarsz és építesz vagy demokráciát. Én az alkotmányos berendezkedés helyreállításának pártján állok, és ezt javaslom. A demokrácia keretein belül nincsen vagy-vagy, ott szabadság van. Azokkal szemben van „vagy”, akik a demokratikus jogállamiságot fel akarták számolni és most éppen fel is számolják. Miért ideges a magyar miniszterelnök, hogy jogállami kritériumok lesznek a következő időszakban az Európai Unióban? Mert tudja, hogy ő nem tartja be.

Számol azzal, hogy az ön mondatait sokan fenyegetésként értékelik? Mindazok, akik azt gondolják, hogy ön a 2006-os rendőri erőszak miniszterelnöke?

Az volt a célom, hogy jó időben figyelmeztessek mindenkit. Nem kell egy demokratikus kormánynak az önkény kormányát vezető posztban kiszolgálókat arra kérni, hogy segítsenek egy alapvetően eltérő politikai rendszer működésének felépítésében. Ha ezt figyelmeztetésnek érzékelik, akkor nagyon helyes, hiszen az a megjegyzés nem egyszerűen a szóban forgó színházvezetőről vagy kuratóriumi elnökről szólt, hanem mindenkihez szólt. Én olyan országot szeretnék, ahol a haza és a nemzet része a demokráciát tiszteletben tartó nemzeti konzervatív is, ahol a színházaknak nem mondja meg a kormány, hogy milyen szellemben kell színházat csinálni, mert nincs jobb- meg baloldali színház, hanem jó meg rossz színház van, és hogy melyik a jó, meg melyik a rossz, arról a közönség dönt, a szakma dönt, a kritikusok döntenek. Ahol sok tíz év alatt kialakult szakmai kultúrát és konszenzust nem hatalmi szóval változtatjuk meg, hanem türelmes, hosszan tartó párbeszédben. Én ilyen világban gondolkodom.

Akkor is, ha nagy dolgokat nem mindig lehet konszenzussal megcsinálni? Emlékszem a mondataira, „egyszerűen neki kell állni”. Amikor miniszterelnök lett, azt mondta, hogy ezt így kell csinálni, nem a langyos konszenzusokról van szó.

Nem is gondolom, hogy langyos konszenzusokat kell keresni. Lehet bátor lépések érdekében politikai, szakmai küzdelmet folytatni a tárgyalóasztalnál. Be kell vonni a szakmát, be kell vonni a szélesebb közvéleményt, el kell magyarázni, hogy mi a baj, adatokkal alá kell támasztani, és akkor ez egy teljesen rendben lévő vita. Az nincsen rendben, hogy hirtelen a hatalom emberei elfoglalják az egyetemet. Hát hogy a csudába történhet ez meg?

Mit gondol, használ az egyetemi hallgatók ügyének az, ha a politika markánsan megnyilvánul?

A politikának ez a dolga és ez a természete. A politikának van véleménye, a politika a mi közös ügyünk. Közös ügy, hogy milyen a magyar színjátszás, hogy milyen a magyar művészet. Nemcsak azoké, akik az egyetem működtetésében ilyen-olyan módon részt vesznek, hanem az országnak az ügye. A politika ebben az értelemben mindenhez hozzá kell hogy szóljon, ami nem magánügy, azt meg védenie kell. A magyar színjátszás ügye az közügy.

Mit gondol, mi lesz az ügy kimenetele?

Ezt nehéz megítélni. Én úgy látom, különösen a 8-10 ezer főt felvonultató élőláncot követően, hogy egyelőre növekszik a társadalmi támogatottsága, nem csodálkoznék azon, ha ez egy nagyon hosszú és egyre terebélyesedő folyamat lenne.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018