INFORÁDIÓ 
2020. május 28. csütörtök
Csanád, Emil

jakab ferenc

koronavírus

virológus

dr. Jakab Ferenc virológus

Jakab Ferenc: nem most kell pezsgőt bontani, a vírus még köztünk cirkulál

Továbbra is csak a távolságtartási szabályok betartása az egyetlen védekezési mód a koronavírus ellen – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Jakab Ferenc virológus, a Pécsi Tudományegyetem tanára. A kutatási akciócsoport vezetője beszélt arról, hogy mi lehet előbb, ellenszer vagy oltás, hogy megoldás-e a természetes nyájimmunitás és arról is, hogy vajon a napsütés és a BCG-oltás segít-e a fertőzés elkerülésében.

Jakab Ferenc interjúja az Arénában
 

Az világosabb-e az elmúlt két hónapban, hogy kik számítanak veszélyeztetett csoportnak? Mert az elején mindig azt mondtuk, hogy az idősebbek, az elesettebb egészségi állapotban lévők, speciális betegségekben szenvedők, aztán szép lassan kiderült, hogy nemcsak ők.

Ez még mindig állja a helyét. Valóban az idősebbek, a krónikus betegségben szenvedők azok, akik fogékonyabbak és súlyosabb klinikai tünetet produkálnak, és a halálozási részarányuk is magasabb. De azt is látjuk, hogy bizony, a fiatalok sincsenek biztonságban. Nyilván a tünetek enyhébbek és jobban átvészelték a betegséget, de előfordult az is, hogy ott is súlyos tüneteket vagy akár halálos kimenetelű fertőzést okoz a vírus. Tulajdonképpen egy vírusfertőzésnél senki sincsen biztonságban, bárki elkaphatja. És az, hogy hogyan reagál a szervezete erre a vírusinfekcióra egyéne válogatja.

Mitől függ? Általános állapottól? Az immunrendszer állapotától?

Számos dologtól függ, de az immunrendszer státusza nagyon jelentős.

Milyen a jó immunrendszer? Azért kérdezem, mert volt olyan elmélet is, hogy ha túl erős, az sem jó, mert abból jön citokinvihar.

Így van, de ezt egyéne válogatja. Szokták mondani, hogy erősítsük az immunrendszerünket, de az immunrendszer nem olyan, mint a bicepsz, hogy ha sokat emelgetem a súlyzót, akkor majd jól megerősödik. Az immunrendszer az vagy van, vagy nincs. Lehet jó vagy éppen valamilyen okból kifolyólag nem jó az immunrendszerünk. Én azt szoktam mondani, normális, egészséges élet mellett az immunrendszerünk is jó. Az immunerősítésben annyira nem hiszek.

Olyannak kell lennie, hogy éppen jól működjön?

Így van, egy egészséges immunrendszerrel rendelkező szervezet legyőzi ezt a kórokozót, de még egyszer mondom, nagyon nagy különbségek lehetnek egyének között is.

Virológusi szemmel nézve például a D-vitamin-szintünk vagy a korábbi kötelező oltás számít ebben a járványban?

Nem hiszem, hogy ki lehetne így emelni egy vagy két vitamint. Hallottuk, hogy szedjünk sok C- meg D-vitamint, önmagában mindegyik nagyon jó, de azt is kiemelném, hogy csínján kell bánni a vitaminokkal is. A másik esetben, gondolom, a BCG-oltásra gondolt.

Igen.

Ez mindig egy fölmerülő kérdés. Én nem hiszek benne. A nem sejtes immunválaszt egy kicsit felpörgeti a BCG-oltás, de hogy lenne tudományos magyarázat a tekintetében, hogy a néhány évtizede megkapott BCG-oltás hogyan segített a mostani koronavírus leküzdésében, erre én tudományos publikációt még nem láttam. Nem azt jelenti, hogy nincs, én a szubjektív véleményemet mondom el. Erre mindig azt szoktam mondani, hogy a BCG-oltás jelentőségét sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudom. Ez szimplán egy epidemiológiai következtetés, kísérletes tudományos alapját eddig még senki sem igazolta.

Látszik-e, hogy az elmúlt két hónapban az új koronavírus mennyit mutálódott, milyen irányba mozdult el?

Egyáltalán nem látszik. Természetesen vannak változások a vírus genomjában. Mindenki nagyon fél a mutációktól, de alapvetően ez egy természetes folyamat minden élő szervezetben, tehát nem kell ettől félni. A nagy kérdés az, hogy a mutációk milyen funkcionális változásokat okoznak egy vírusban. Jelen pillanatban úgy látjuk, hogy számtalan kis, egy-egy nukleotidot, egy-egy kis építőelemet érő mutáció előfordul a vírus genomjában, de ezek funkcionális, működési következményekkel még nem járnak, vagy még nem igazolták.

Abban van előrelépés, hogy tudjuk, ha valaki egyszer átesett a betegségen, akkor védett lehet-e a következő hullámmal szemben?

Egyértelműen ezt sem tudjuk. Az előző humán koronavírusokból, SARS-ból és MERS-ből kiindulva van valami tapasztalásunk, hogy mennyi lehet a védettség ideje. Most azt mondjuk, hogy olyan 1-3 év, tehát nagyon hosszan tartó védettséget, úgy tűnik, nem ad, de azt, hogy célzottan most ezzel a vírussal szemben mi lesz, nem tudjuk. Azt látjuk, hogy az enyhe tünetes betegek esetében az antitestválasz a szervezetben alacsony, míg a súlyosabb fertőzés esetén jóval magasabb és erősebb ez az immunglobulin-válasz. Hogy aztán van-e valami összefüggés, és hogy meddig ad védettséget a szervezetnek, jelen pillanatban nem tudjuk megmondani.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!

Nyitókép: Gűth Ervin
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018