Az első három negyedévben 9803 új lakás épült, 31 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22 331 volt, 12 százalékkal több, mint 2025 azonos időszakában – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Lakásépítésekben a harmadik negyedévben is folytatódott az előző negyedévek kedvező trendje – mondta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, hozzátéve:

ha csak a harmadik negyedévet nézzük, akkor másfélszer annyi lakás, új lakás épült, mint egy évvel korábban, az első háromnegyed évben összesen pedig 31 százalék volt a növekedés.

Mint folytatta, ez a növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy megjelent a kereslet a lakásépítési piacon, míg korábban a magas kamatok és a gyenge és jövedelmi helyzet miatt nem nagyon mertek a háztartások új lakást venni. De az Otthon Start megjelenése jelentett egy kedvezményes hitelt, amivel visszatért a kereslet, és így ebből lett kínálat is – mondta.

„Az építőipar korábban is épített volna szívesen több lakást, csak nem nagyon volt, aki megvegye, így eljutottunk egy elég alacsony lakásépítési szintig, vagyis nem sokkal több, mint harmada épült évente annak a lakásmennyiségnek, amire szükség lett volna. Ebben most elindult valami. Egyébként nagyon nagy beruházásokról beszélünk, például ha csak Budapestre gondolunk, akkor az új lakások több mint a fele két kerületben, a 10. és a 13. kerületben épült fel.

Éves szinten optimálisan 30 ezer lakásnak kellene épülnie az országban,

azt szokták mondani, hogy évente körülbelül 30 ezer új lakásra lenne szükség a környező országok lakásépítési számai alapján. Persze az is kérdés, hogy hogy alakul térben a lakások elosztása, hiszen tudjuk, hogy Budapesten nagyon nagy az igény az új lakásokra, viszont összességében a demográfiai trendek nem kedvezőek, csökken a lakosság száma – és eközben van nagyon sok elavult, régi lakás, amiket vagy újjá kell építeni, vagy energetikai felújítással, renoválással kezdeni kell velük valamit” – fogalmazott.

A szakértő szerint az, hogy az Otthon Start program véget ér, és elindul a Wekerle Plusz, az új lakásokat sokkal kevésbé érinti, mint a használt lakásokat, hiszen a használt lakásoknál 5 százalékra emelkedik a kamat, miközben az új lakásoknál 3 százalék marad.

Kérdés persze, hogy az új lakások mennyiben férnek bele Budapesten a Wekerle Pluszba, mennyire felelnek meg még a másfél milliós négyzetméterár-maximum kritériumának – jegyezte meg. „Persze van még, ami megfelel – viszont a jogosultsági kör szűkebb, mint az Otthon Startnál volt, hiszen a 45 év fölöttieket kizárják, illetve próbálják a befektetési célú keresletet is mérsékelni. Tehát ez alapján lehet egy kis mérséklődés. Most azt látjuk, hogy

az új lakásépítési engedélyek számában is van már változás: míg az első három negyedévben még 12 százalékos növekedés volt, addig csak a harmadik negyedévet nézve már 19,3 százalékos mérséklődést látunk az adatokban.

Ez annak az eredménye, hogy az új engedélyeztetéseket egy kicsit megnehezítették, a nagy kivitelezőknél problémák vannak, és mindez a jövőre nézve nem feltétlenül jó hír, de egyelőre azért van kereslet, van kínálat is, még nagyon sok építési engedély van kint, amit meg lehet építeni, hiszen az otthon startos lakásokat, amikre már fölvették a hitelt, de még épülőben vannak, meg lehet építeni. Aztán később várjuk a kollégiumépítési, bérlakásépítési programot, ami ha nem is jövőre, de utána egy kicsit szintén segítheti a lakásépítések felfutását” – mondta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az InfoRádióban.

A cikk Kalapos Mihály interjúja alapján készült.