Infostart.hu
eur:
362.69
usd:
322.54
bux:
144693.25
2026. október 16. péntek Gál
Nyitókép: Pixabay

Fordulat? – Túlélhetik 2035-öt a benzines kocsik

A németek és a franciák kézfogása kellett hozzá. A lazítás még ennél is nagyobb.

Tovább enyhítenék az autók kibocsátási szabályait az EU-ban – írja a HVG.hu a France24-re hivatkozva. Az ügyben Franciaország és Németország megállapodására volt szükség a most zajló EU-csúcson.

Ha a javaslatot elfogadják, a gyártók könnyebben teljesíthetik a 2035 utáni követelményeket, és a belső égésű motoros autók előtt is nagyobb mozgástér nyílhat.

Berlin régóta a kibocsátási előírások lazítását sürgette, míg Párizs inkább a klímavédelmi célok megőrzésére törekedett. Ebben a kérdésben végül a német álláspont érvényesült.

Az Európai Bizottság korábban már javasolta a 2035-re tervezett, új benzines és dízelautók értékesítését ellehetetlenítő szabályozás módosítását. A teljes kibocsátásmentesség helyett 90 százalékos csökkentést írt volna elő, a fennmaradó 10 százalékot pedig különféle jóváírásokkal, például alacsony szén-dioxid-kibocsátással előállított acél használatával kellett volna ellensúlyozni.

A francia–német megállapodás azonban még ennél is tovább menne: eltörölné a fennmaradó kibocsátás kompenzálásának kötelezettségét. Így a gyártók 2035 után is értékesíthetnének benzines és hibrid autókat, amennyiben teljes újautó-kínálatuk átlagos kibocsátása megfelelne a 90 százalékos csökkentési előírásnak. Ez jelentős könnyebbséget jelentene az autóiparnak.

Egy másik változtatás az elektromos autókat érintené. Az Európai Bizottság eredetileg a kisebb, megfizethető villanyautók gyártását ösztönözte volna úgynevezett szuperkreditekkel, amelyekkel a gyártók kedvezőbben számolhatják el ezeket a modelleket a kibocsátási célok teljesítésekor. A két ország ezt a kedvezményt mérettől függetlenül minden járműre kiterjesztené.

A megállapodás az „Európában készült” autók meghatározását is érinti.

A megállapodás egyelőre nem jelent elfogadott uniós szabályozást.

Címlapról ajánljuk
Mi vár Donald Trumpra a félidős választásokon? – Csizmazia Gábor az Arénában

Mi vár Donald Trumpra a félidős választásokon? – Csizmazia Gábor az Arénában

Az Amerikai Egyesült Államokban a félidős választások eredetileg nem az elnök megítéléséről szólnának, a gyakorlatban azonban régóta politikai népszavazásként működnek az aktuális elnök teljesítményéről, most különösen is így lesz ez – tette világossá az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa.

Négyszemközt tárgyalt Magyar Péter Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel

Az ukrán elnököt teljes szolidaritásáról biztosította „a hazája ellen már majd 5 éve tartó embertelen orosz agresszió miatt” Magyar Péter. Elmondta azt is, hogy Magyarország kész minden lehetséges diplomáciai eszközzel segítséget nyújtani egy mielőbbi tűzszünet és egy tartós béke megteremtésében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
Kiderült, honnan jött a parancs, hogy szúrjanak ki Kijevvel, mérgesedik az amerikai-ukrán viszony - Pénteki híreink az orosz-ukrán háborúról

Kiderült, honnan jött a parancs, hogy szúrjanak ki Kijevvel, mérgesedik az amerikai-ukrán viszony - Pénteki híreink az orosz-ukrán háborúról

A Reuters hírügynökség amerikai és nyugati forrásokból úgy értesült, hogy a Fehér Házból érkezett az utasítás az Ukrajna által harctéri kommunikációra és drónműveletekre használt SpaceX Starshield műholdas rendszer korlátozására. A Newsmaxnak adott tegnapi interjújában Donald Trump amerikai elnök bírálta Volodimir Zelenszkijt, mondván, az ukrán elnök "nem olyan fickó, akivel [az Egyesült Államoknak] jó együttműködnie". Trump szerint Zelenszkij ugyan azt mondja, hogy le akarja zárni a háborút, ez nem igaz. "Nem vagyok Zelenszkij nagy rajongója" - tette hozzá. Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap kijelentette, hogy Oroszország válaszolni fog az energetikai infrastruktúráját ért ukrán támadásokra, és nem hagyja azokat megtorlás nélkül. "Nem kellett volna belekezdeni. Mielőtt megtették volna ezt a lépést, alaposan át kellett volna gondolniuk a következményeket" - vélekedett Putyin. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×