A jegybank egész évben adatvezérelt üzemmódban volt, ami azt jelenti, hogy nagyon nagy mértékben kell támaszkodnia arra, hogy milyen a nemzetközi befektetői környezet, amiben a kamatlépéseit megteszi – mondta Madár István, a Portfolio vezető elemzője. Hozzátette: nyáron is azért tudtak kamatot csökkenteni, mert a Hormuzi-szoros körüli feszültség elkezdett enyhülni, ezáltal jóval barátságosabbá vált a nemzetközi környezet, és azok a befektetők, akik kerülik a kockázatosabb befektetési területeket feszültebb nemzetközi geopolitikai helyzetekben, most kitartottak Magyarország mellett a javuló geopolitikai helyzetnek köszönhetően.

Most ismét fordulatot látunk, hiszen

• az olajárak ismét 100 dollár fölött vannak, ismét felmerült az a kérdés, hogy biztosított-e a világ olajellátása a következő hónapokban, és ez jóval nagyobb feszültséget okozott a piacokon.
• Ráadásul emellé megérkezett újabb aggodalomként a fejlett országok, különösen az Egyesült Államok aggasztó költségvetési helyzete, vagyis az inflációs félelem mellé beérkezett egy olyan félelem is, hogy mi van, ha az Egyesült Államok egy kisebb-nagyobb adósságproblémába ütközik,
• és a befektetők ezáltal a hosszabb lejáratú kötvényhozamokat is elkezdték emelgetni.

Ez azt eredményezte, hogy ma már az Egyesült Államok 10 éves kötvényhozama az 5 százalék körüli szinten van. Ilyenkor, amikor a fejlett országok kötvényhozamai emelkednek, akkor a magyar papírokban megfigyelhető hozamfelár értelemszerűen mérséklődik.

Ez összességében azt eredményezi, hogy hiába jó a hazai inflációs helyzetkép, a jegybank ilyenkor óvatosságot tanúsít, és lehet, hogy csak jelzésértékkel, lehet, hogy hosszabb időre, de megállítja a kamatcsökkentési ciklusát,

jelezve, hogy ő sem akar mindenáron nagyon mélyre szaladni a kamatokkal, esetleg olyan mélyre, ami egy feszültebb időszakban nem elegendő ahhoz, hogy a forintn stabilitását biztosítsa – mondta Madár István.

A kamatdöntésnek az euró bevezetésének szempontjából is van jelentősége.

A kamatpolitika fordított viszonyban van az euróbevezetéssel – fogalmazott az elemző, hozzátéve: nem azért kell csökkenteni a kamatokat, hogy elérjünk egy olyan kamatszintet, ami az eurózónában jellemző, hanem azért lehet csökkenteni a kamatokat, mert az infláció, a költségvetés helyzete, és általánosságban a magyar gazdaság helyzete annyira mérsékelt kockázatúvá vált, hogy ezáltal a kamatokon se kell akkora kockázati prémiumot kifizetnie egy befektetőnek, aki Magyarországot akarja finanszírozni. Tehát ilyen értelemben a kamatpolitikának egy kicsit fordított viszonya van ezzel az egész dologgal – fogalmazott. A jegybank elsősorban az infláció letöréséért felel, és azt szeretné elérni, hogy 2 százalék körüli infláció legyen majd valamikor Magyarországon, és ez nagyjából az, ami megfelel az egyik euróbevezetési kritériumnak. Ehhez viszonylag szigorú monetáris politikát kell tartania.

De egyelőre az infláció Magyarországon nem magas, a 2 százalékot sem éri el, csak az előbb emlegetett veszélyek, az élelmiszerársokkok, az olajársokkok és egyéb problémák miatt félő, hogy ez nem feltétlenül tart örökké.

Úgyhogy egyelőre a jegybank inkább, ha az euróövezeti csatlakozáshoz akarja igazítani a monetáris politikát, akkor első lépésként az inflációs célját kell 3 százalékról fokozatosan 2 százalékra csökkenteni. Ez első lépésben valószínűleg egy 2,5 százalékos köztes cél lesz meghatározva egy ideig, és fölmerül a gyanú egyes kiszivárgott hírek szerint, hogy a jegybank komolyan fontolgatja, hogy ezt már akár a héten bejelenti. Tehát azt is fogja várni a piac, hogy a kamatdöntés mellett a jegybank mond-e valamit az inflációs célról, elkezdi-e esetleg bejelenteni, hogy hamarosan, vagy akár azonnali hatállyal 2,5 százalékra mérsékli az inflációs célját. Az euró előszobájába való belépést látszólag nem sok minden akadályozza, de azért az Európai Központi Bankkal meg kell egyezni, hiszen ez egy közösen menedzselt árfolyamrendszer lenne, és az Európai Központi Bank akkor hajlandó egy országot beengedni az ERM II rendszerbe, ha kellően stabil. Tehát

valamit fel kell majd mutatni a költségvetési stabilizációból, meg kell őrizni a jelenlegi alacsony inflációs környezetet, és akkor én azt gondolom, hogy egyáltalán nem kell 2030-ig várni, hogy az ERM-2 rendszerbe belépünk, azt be lehet vezetni ennél jóval korábban is.

Az kell hozzá, hogy a gazdaságpolitika hitelessége megerősödjön, és a gazdasági folyamatok valóban olyan stabilitást sugalljanak a magyar gazdaságról, amiben már egy kötöttebb árfolyamrendszert is el lehet képzelni – vélekedett.

Azt, hogy az év végére milyen kamatszintre számíthatunk, nagyon nehéz most megmondani. Én azt gondolom, hogy most már csak a kiszivárgott hírek miatt is a jegybank megáll a kamatcsökkentéssel, és talán ez egy jó alkalom arra is, hogy bejelentse a 2,5 százalékos inflációs célt is, ami ugye egy szigorúbb monetáris politikát jelent, mint a 3 százalékos cél, és addig, amíg az olajárak nem kezdenek el lejjebb süllyedni, és nem enyhül az a nagyon jelentős geopolitikai feszültség, ami az elmúlt hetekben újra kialakult, addig szerintem a jegybank inkább kivár, és megnézi, hogy mi a helyzet. A magyar gazdaság megítélésének kell javulnia ahhoz abszolút értékben, hogy egy feszültebb geopolitikai, globális befektetői helyzetben is lehessen tovább csökkenteni a kamatokat. Ehhez pedig

az első számú lépés az az októberben várt kormányzati középtávú cél, a kiigazítási program, amely a befektetők és a közvélemény elé tárja, hogy milyen úton és milyen módszerekkel akarják a költségvetési hiányt elfogadható mértékűvé csökkenteni.

Ha ez egy hiteles program lesz, és jól sikerül a bemutatása, az lehet egy olyan kiváltó ok, ami újra fölhívja a hazai piacokra a befektetők figyelmét, arra, hogy Magyarország egy jó befektetési terep lehet, és ebben az esetben a forint is elkezdhet stabilizálódni, akár erősödni is, illetve mérséklődhet a magyar eszközök iránt elvált kockázati prémium. És hogyha ez így van, akkor az újra megnyithatja az utat a kamatcsökkentések előtt. De úgy tűnik a jelen pillanatban, hogy annyira kifeszített világban élünk, hogy szinte hétről hétre változik a helyzet. Ezért azt gondolom, hogy a kormány költségvetési politikája körüli információk dönthetik el azt, hogy a jegybank fog-e tudni továbbmenni a kamatcsökkentéssel vagy sem – vélekedett a keddi kamatdöntés előtt Madár István, a Portfolio vezető elemzője az InfoRádióban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Várkonyi Gyula készítette.